GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt hét hétfői ülésnapon, amikor is a legfőbb ügyész urat interpelláltam, válaszában hivatkozott egy alkotmánybírósági határozatra, amely ezen a bizonyos múlt heti hétfőn kelt. Legfőbb ügyész úr ebben a Házban a következőket mondta:

“Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ma délután kézhez kaptam az Alkotmánybíróság határozatát, mely indítványomra értelmezte a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció alkotmányos kérdéseit, meghatározta a kötelező interpellációs válasz tartalmi korlátait, az Országgyűlés és az ügyészség, illetve a legfőbb ügyész viszonyát, hangsúlyozva, hogy a legfőbb ügyész feladatainak ellátása során egyedi döntéseiért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Anélkül - mondta a legfőbb ügyész a Házban -, hogy a határozatot részletesebben tanulmányozhattam volna, meggyőződésem, hogy az abban foglaltak tisztázzák a felmerült alkotmányos kérdéseket, megerősítik a jogállami intézményrendszert, beleértve az ügyészség függetlenségét is.ö

A helyzet sajátos volt, tisztelt képviselőtársaim, hiszen aki az esti tévéhíradókat megnézte, az láthatta, hogy innen a teremből kifelé menet több újságíró, televíziós megállította a legfőbb ügyészt, akiknek ő némiképp hárító választ adott, mondván, hogy valóban nem volt még ideje alaposan áttanulmányozni az Alkotmánybíróság határozatát. Minden bizonnyal ez az időhiány, az alapos áttanulmányozásra való időnek a hiánya okozhatta azt, hogy itt a Házban csak néhány olyan elemet emelt ki a legfőbb ügyész ebből az alkotmánybírósági határozatból, amely az ő szívének abban a pillanatban éppen kedves volt.

Az már komolyabb kérdéseket vet föl, hogy amikor egy nappal később a legfőbb ügyész sajtótájékoztatót tartott, akkor vajon miért értelmezte a köztársaság nyilvánossága előtt teljesen egyoldalúan - mondhatom azt is, miért értelmezte félre teljesen egyoldalúan - ezt az alkotmánybírósági határozatot. Hiszen egy nappal később a legfőbb ügyész úr egy sajtótájékoztatón gyakorlatilag olyan hangnemben beszélt, mintha az alkotmánybírósági határozat után új helyzet lenne, és ezek után ő dönthetné el azt, hogy megjelenik-e a Ház előtt az interpellációkra választ adni, vagy sem.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Salamon László fideszes képviselő még múlt hét hétfőn e falak között azt találta mondani, hogy: “A mai napon született meg az Alkotmánybíróságnak az a döntése, amely alkotmányellenesnek minősítette azt, amit önök - ez a kormánytöbbség - több mint egy éve a legfőbb ügyésszel művelnek.ö Nagyon fontosnak tartom leszögezni azt, hogy Salamon László nem mondott igazat akkor, amikor arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság bármit is alkotmányellenesnek minősített volna a kormányzó koalíció interpellációs gyakorlatából.

Nagyon fontosnak tartom elmondani az alkotmánybírósági határozatnak néhány olyan elemét, amelyet a legfőbb ügyész úr, ki tudja, miért, elfelejtett ismertetni a nyilvánossággal. Egyes rossz nyelvek szerint a főügyész úgy viselkedik az alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, mint ahogy a legrosszabb politikusok szoktak: kiemel néhány olyan elemet az alkotmánybírósági határozatból, amely álláspontját alátámasztja, és a többiről nagyvonalúan megfeledkezik.

Nos, az Alkotmánybíróság múlt hét hétfői határozatában, tisztelt képviselőtársaim, megállapította, hogy a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a legfőbb ügyész feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat, így a jogalkalmazás körében egyedi ügyekben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre is. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra - ezt tudjuk -, hogy a legfőbb ügyész nincs alárendelve az Országgyűlésnek. Azonban kimondta azt is, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősségének hiánya nem érinti az Országgyűlés irányában fennálló közjogi, alkotmányjogi felelősségét, amely magában foglalja az alkotmány 51. §-ában foglalt kötelezettségeinek és feladatainak teljesítését, az általános beszámolási kötelezettséget, az Országgyűlés bizottságai előtti meghallgatáson való megjelenési, valamint a bizottság előtti válaszadási kötelezettséget, továbbá azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a hozzá intézett interpellációkra és kérdésekre köteles választ adni, és azt tudjuk az eddigi gyakorlatnak megfelelően, hogy ez a válasza magyarázatadásra és felvilágosításra irányul.

Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az alkotmánybírósági határozat az interpelláló képviselő oldaláról is megfogalmazza a tartalmi korlátokat. Most legyenek kedvesek figyelni, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim! Egyetlenegy tartalmi korlátja van az interpelláló képviselő oldaláról az interpellációnak: az interpelláció tárgya az interpellált személy hatás- és feladatkörébe kell hogy tartozzon. Ez az egy korlátja van az interpellációnak az interpelláló képviselő oldaláról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a legfőbb ügyésznek pedig kötelessége megjelenni a Ház előtt, és választ adni a hozzá intézett interpellációkra és kérdésekre.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr, és köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu