RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a gyermekek, az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról szóló 2002. évi jelentést, illetve a kormányzati intézkedéseket. Az illetékes miniszterek és a kormányok immáron hetedik éve készítik el ezt az anyagot, és egy kis füzetből egy komoly kötetté nőtte ki magát ez a jelentés, bár mi egy kis CD-n kaptuk meg. Úgy gondolom, rendkívül jól használható volt, és ez mindenképpen dicséretes.

A jelentés nemcsak tartalmas, hanem szemléletes is. Az ábrák, a táblázatok szemléletesen jelenítik meg a lényeget. A fejezetekben jól nyomon követhetők a kormányzati intézkedések. A jelentés a beszámolási időszakban szól arról, hogy milyen a munkanélküliségi ráta alakulása, amely kedvező, a jelenlegi esetben még kedvezőbb.

Sajnos, a munkanélküliek közel fele, 46,7 százaléka tartozik a tartós munkanélküliek csoportjába. Közel 150 ezer azoknak a tartós munkanélkülieknek a száma, akik már nem jogosultak a munkanélküli-ellátásra. A kormányok tettek annak érdekében, hogy próbálják itt a munkanélküliségi rátát csökkenteni. Én úgy gondolom, ez visszamenőleg is pozitív dolog.

A magas munkanélküliségi arány elsősorban az általános iskolát el nem végzettek esetében jelentkezik. A csak általános iskolát végzettek esetében elmondhatjuk azt, hogy háromnegyedük csak képzetlen munkát tud vállalni, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek pedig a fele nem tud kvalifikált állást betölteni. Feltűnő az az arány, hogy akik szakközépiskolában, gimnáziumban végeztek, közülük 35-39 százalék képzetlen munkásként kezdi a pályáját, ellenben később magasabb beosztásba kerül, továbbtanul. Ez mindenképpen arra irányítja rá a figyelmet, hogy az érettségit adó iskoláknak jelentős a szerepük.

Bizottságunk szempontjából kiemelésre kívánkozik a megélhetési viszonyok tárgyalásával kapcsolatos fejezet. Van itt egy súlyos mondat: a munkanélküliség által leginkább veszélyeztetett csoportok egyike a fiataloké, és tudjuk azt, hogy a 15-24 éves munkanélküliek rátája 12,3 százalék. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy vannak olyanok, akik nem tesznek annak érdekében, hogy munkát találjanak. Sajnos tény, hogy a 15-19 éves korosztályba tartozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok többsége meg sem kísérli az elhelyezkedést.

A miniszter úr is szólt arról, hogy a szakmunkás végzettséggel kapcsolatos tanulmányokat folytatók aránya csökken. Én ezt a gondolatot nem kívánom itt megismételni, de a bizottságunk is kifejtette azt, hogy ez komoly problémát jelent, hiszen csökken a szakmunkások száma, ebből adódóan csökken a majdani jó szakmunkások aránya, így az Unióban a foglalkoztatottság tekintetében nem leszünk kellően versenyképesek.

A 2001. évi jelentés megvitatásakor elhangzott az a kritika, hogy az egy évvel ezelőtti anyag keveset foglalkozik a roma fiatalokkal. A kritikát nemcsak meghallgatták, hanem a korábbi hiányosság pótlásaként jelentős terjedelemben foglalkozik a 2002. évi jelentés a roma fiatalok helyzetével. Bizottságunk pozitívan nyugtázta, hogy a 230 oldalas szöveges részből 30 oldal foglalkozik a roma fiatalokkal. Az iskolából frissen kikerült roma fiatalok közül - mint ahogyan ezt, sajnos, a miniszter úr is kénytelen volt elmondani - a tartós munkanélküliségi arány 40 százalékkal haladja meg az azonos végzettségű és életkorú nem roma pályakezdő fiatalok adatait.

(16.10)

A roma fiatalok életesélyeit javítani kell, ez közös feladat. Bizottságunk megállapította, hogy az előttünk fekvő anyag reális helyzetértékelésen, korrekt elemzésen alapszik, kellően kritikus. A beterjesztett jelentést általános vitára alkalmasnak minősítettük.

Szijjártó Péter képviselő úr szólt arról az utasról, aki visszatalál a fülkéjébe. Én ennek a gondolatnak a folytatását is tudom. (Szijjártó Péter: Ez nem hangzott el a bizottsági ülésen!) A kalauz visszakíséri az utast, az utas kitekint az ablakon - zöld rét, vidáman játszó gyerekek -, majd megfordul: ez nem az én kupém. Erre a kalauz választ ad neki: uram, azóta már mozdonyt és mozdonyvezetőt is cseréltünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu