STOLÁR MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági kisebbségi véleményünknek három pillére van.

Az első: a jelentés a 2002. évről szól, amelynek félidejéig polgári kormányzás volt, ehhez képest a jelentés igen esetlegesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a polgári kormány idejére tehetők. Nem tudni, hogy ez azért van-e, mert hajlamosak voltak megfeledkezni róla, vagy egyszerűen csak meghaladta a kormány erejét az egész 2002-es kormányzati munkáról teljes képet adni. A második: olyan eredményeket könyvel 2002-ben a Medgyessy-kormánynak, amelyek 2002-ben nem születtek meg, sok esetben később sem, sőt nemegyszer még a szándékok szintjén sem jelentek meg. A harmadik: az anyagot nagyértékben hitelteleníti, hogy a benne foglalt tények, adatok némiképp rendszertelenek, jelentős részben megbízhatatlanok, önkényesen vannak felsorakoztatva.

Az első pillérhez visszatérve, a polgári kormány eredményeinek elhallgatására példát említenénk. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány nyújtott jelentős ösztöndíj-támogatásokat a hazai, köztük a roma kisebbségeknek a felsőfokú tanulmányokhoz, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai felzárkózását szolgáló oktatás jelentős támogatást kapott a közoktatásban, ami a jelenlegi támogatotti körnek például több mint kétszerese volt. Ezzel szemben a jelentésben az általunk második pillérnek nevezett rész tartalmaz olyan megállapításokat, amelyeket az anyag a Medgyessy-kormány érdemeként említ, pedig 2002-ben még a döntésig sem jutott, nemhogy a cselekvésig, például a felsőoktatás kollégiumi ellátottságának tervezett javítása. Ehhez képes ez áll az anyagban: az új kormány kollégiumfejlesztési programot indított az átlagos ellátottság javítására, valamint az intézmények közötti különbségek csökkentésére, illetve megszüntetésére.

Hasonlóképp említhetnénk a közoktatási törvény 2003-as módosításával és annak 2004. évben kifejtett hatásával kapcsolatos ügyeket, a kerettantervi tananyag csökkentésének 2003-as megvalósítását. Sőt, az informatikai fejlesztések terén, ahol az oktatási miniszternek mindig ambiciózus tervei voltak, a következő címek és ennek megfelelő tartalom szerepel a jelentésben: beszámoló a Sulinet jelenlegi helyzetéről, távlati céljairól. Ennek azonban igen csekély köze van 2002-höz.

A lakhatási támogatás esetében az anyag 2006-ig vázolja fel a biztosnak mondott és egyre rózsásabb jövőt. Miközben azt bizonygatja, hogy addigra a lakhatási támogatás megkétszereződik, aközben tudjuk, hogy mi mindennek nő az ára: nő az ára az utazásnak, a jegyzeteknek és sorolhatnám, és ezt mind kisebb százalékban támogatja a kormány. Teljességgel torz, hamis a kép, amely bemutatja, hogy miben javult a gyermekek, fiatalok helyzete, és elhallgatja, hogy kormányzati döntések nyomán mi mindenben romlottak életviszonyaik, esélyeik.

Végül a harmadik, ahol arra térek ki, hogy a jelentés ténymegállapításaival is egyéb gondok vannak. Az ifjúság helyzetét jellemezve az adatok közé keveri a felnőtt népesség írásbeliségének vizsgálatára vonatkozó, nemcsak idejét, megjelenését tekintve korábban elvégzett vizsgálatot, de nem veszi mellé például az ugyancsak fontos PIRLS-mérést és a PISA-vizsgálat eredményeit, ami nem kevés önkényességre utal a tények és adatok kezelésében.

(16.20)

Vagy a jelentés szerint a Comenius 2000 programot Magyar Bálint miniszter folytatni akarta, sőt tervei vannak vele, holott szétverte a programirodát, 2002-ben le akarta állítani a programot, csak nem tudta. Mindennél beszédesebb, hogy most 2004-et írunk, de a miniszter 2002 óta nem írt ki egyetlen pályázatot sem.

Az azonban még kellemetlenebb, hogy az oktatási tárcának a jelentésbe foglalt tájékoztatásából kiderül, hogy a programot eredendően nem is érti, nem is ismeri, azt állítja ugyanis, hogy a Comenius 2000 programot át akarta alakítani az EU-trendekhez igazodó modellprogrammá - a miniszter nyilván nem tudja, hogy ez valójában egy modellprogram volt, és ezzel keltett nemzetközi figyelmet. Ezek után végképp hiteltelenek a jelentésben felsorakoztatott tervek, amelyeknek még ma, 2004-ben sincs nyoma sem.

A jelentés egészét tekintve meg kell állapítanunk, hogy számos pozitív folyamat, ami 2002-ben akár az Orbán-kormány, akár a szocialista-szabad demokrata kormány idején kezdődött, illetve akkor még támogatásra érdemesnek bizonyult, mára sorjában sorvad el, vonják ki belőle a pénzt vagy ítélik megszűnésre: az otthonteremtési támogatás szűkülése, a diákhitel feltételeinek romlása, az utazási terhek növekedése, a hallgatói juttatások többsége reálértékének csökkenése, az esélyteremtő programok céltévesztése.

Összességében azt mondhatom, hogy a jelentést általános vitára alkalmatlannak tartjuk, mert nem ad valós képet a 2002-es évről, összemosódnak a tények, a tervek, a szándékok, elhallgatja azokat a kedvezőtlen tendenciákat, amelyek a kormányzati döntések nyomán álltak elő.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu