DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ma Magyarországon minden tíz gyerek közül négy él szegénységben. Modern európai és szolidaritásunkra érzékeny ember bizony nem viselheti el ezt a szégyent. Egy friss kutatás szerint a szegénysorban élő gyerekek közül minden hetedik látja teljesen reménytelennek és teljesen kilátástalannak az életét. Szegénysorú gyermeknek számít az a gyermek, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 21 ezer forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a súlyos helyzet már nemzetközileg is ismert. Az UNESCO felmérése szerint a világ 23 fejlett ipari országa közül hazánk a 22. helyen áll.

A gyermekszegénység felszámolása nem lehetetlen, csak politikai akarat és döntés kell hozzá. (Dr. Draskovics Tibor Mádi Lászlóval beszélget.) A Draskovics-féle csomag mindössze 20 százalékát, azaz évi 30 milliárd forintot kell évente a gyermekekre fordítani, és így megszüntethető a hazai gyermekszegénység. Az egyre növekvő gyermekszegénység hidegen hagyja a kormányzatot. A pénzügyminiszter úr sem figyel, amikor pont a saját csomagjáról lenne szó, és elsősorban neki címzem felszólalásomat a kormány képviseletében. (Közbeszólások, zaj.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyre növekvő gyermekszegénység hidegen hagyja a kormányzatot, és a pénzügyminiszter úr sem figyelt a felszólalásom eddigi szakaszában. Nincs programja a kormányzatnak a gyermekszegénység ellen, sőt a kormány az elmúlt hetekben megszüntette a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, ezzel is tovább rontja a rászoruló gyermekek továbbtanulási esélyeit. A szociális ösztöndíjrendszer nincs tekintettel a romló gyermekszegénység orvoslására, a roma ösztöndíjak kifizetése akadozik, a Bursa Hungarica ösztöndíj elhalt, az Arany János tehetséggondozó program nem bővül a rászorultság arányában, nem bővül a szegénység terjedésével arányosan sem.

A gyermekszegénység Magyarország legégetőbb veszélye, hiszen ha gyermekeink biztonságát kockáztatjuk, azzal hazánk jövőjét tesszük kétségessé. A szegénység újraszüli a szegénységet, a reménytelenség meg a reménytelenséget. Ma indokolt fellépni a gyermekszegénység megoldása érdekében, mert hetek óta látjuk azt is, hogy a politika olyan irányt vett, hogy nem veszi észre, hogy nemcsak populista hatalmi kezdeményezésekre van szükség, hanem felelős döntésekre, felelős tettekben is megnyilvánuló határozott kiállásra.

A gyermekek, elsősorban a rászoruló gyermekek és a kiszolgáltatott diákok azt látják, hogy cirkusz van a közéletben. Ehhez viszont, ők már egyszer megtanulták azt is, hogy kenyér is kellene, tisztelt miniszter úr. Az MDF javasolja a kormánynak azt az ötpontos intézkedési csomagot, amelynek első pontja a családi pótlék emelése. A családi pótlék reálértéke 40 százalékkal csökkent 1990 óta. 1990-ben az átlagbér 20 százalékát tette ki a családi pótlék. (Nagy zaj, közbeszólások.) Megismétlem, az átlagbér 20 százalékát tette ki a családi pótlék, ez mára 6 százalék. Ezzel az eredménnyel Magyarország messze a legnagyobb visszaesést produkálta Közép-Kelet-Európában. (Dr. Vojnik Mária: És ti mit csináltatok?)

A tanulás ösztönzése a második pont, hiszen a szegénysorban élő gyermekek számára ez az egyetlen kitörési lehetőség. Az államnak ösztöndíjprogramokat kell létrehoznia a szegénységi küszöb alatt élő gyermekeknek. Kollégiumi helyet és étkeztetést is biztosítani kell.

(13.40)

Meg kell erősíteni a családvédelmi hálózatot, a gyermekvédelmi ombudsman intézményét életre kell hívni (Zaj. - Az elnök csenget.), és támogatni kell a jóléttel foglalkozó civil szervezeteket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Miniszter Úr! A Magyar Demokrata Fórum a javaslataival a normális Magyarországot szeretné megerősíteni a gyermekek számára is, olyan környezetet és olyan otthont garantálni, amely biztosítja egyben a felnőtté válás értelmét. A normális Magyarország gyermekei nem elszenvedik a politikát, mert egy normális ország politikusai a nemzet jövőjéért hoznak döntéseket.

A szegény sorban élő gyermekek közül minden hetedik gyermek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) látja értelmetlennek, kilátástalannak az életét. E szomorú helyzet javítását kellene az elkövetkező hetek közbeszédének és a nemzeti összefogás központjába állítani, tisztelt miniszter úr, tisztelt miniszterelnök úr.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu