DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szabados Tamás államtitkár úrnak szeretném jelezni, aki a kistérségi társulások apropóján - ha jól értettem - arra utalt, hogy azok lehetnének iskolafenntartók. Ugyanakkor viszont legjobb tudomásom szerint az a közigazgatási reformnak keresztelt elképzelés, amit a Belügyminisztérium készít elő, határozottan és egyértelműen úgy foglal állást, hogy a kistérségi társulások nem új önkormányzati szintet jelentenek. Azt gondolom, a tárcák között érdemes lenne még némi komolyabb párbeszédet folytatni, hogy hogyan és miként lenne ez, mert itt némi zavarok mutatkoznak. Abból a szempontból, hogy egy határozati javaslat milyen feladatokat szabna meg a kormány számára, nem lenne hátrányos dolog, ha a kormány e tekintetben legalább a saját berkein belül tisztán látna.

A másik észrevételem, amit szeretnék elmondani, Gusztos Péter felvetéséhez kapcsolódik. Úgy fogalmazott a képviselő úr, hogy bizonyos határ szükségeltetik - ha jól értettem, itt gyermeklétszámra gondolt - abból a szempontból, hogy a továbbiakban mely iskolákat nincs értelme fenntartani, mert szocializációs és egyéb típusú problémák lehetnek. Nos, képviselő úr, ez a felvetés engem kísértetiesen emlékeztet arra, amit Medgyessy Péter a választások előtt úgy fogalmazott meg, hogy vannak életképes települések meg - ezek szerint - életképtelen települések. Lezsák képviselő úr pedig idézte a hetvenes éveknek azt a megfogalmazását, ami úgy hangzott, hogy szerep nélküli települések. Ha ilyen íven halad a gondolkodásmenet, az nagyon rossz irányokat vesz.

Szeretném mindenkinek az emlékezetébe idézni Kányádi Sándor versét, aki nagyon világosan és egyértelműen egy közösség megtartó erejeként a következőt mondja: ne hagyjátok a templomot és az iskolát - ezt a két dolgot. Azt gondolom, akkor, amikor a vidék fejlesztéséről hangzatos szólamok hangzanak el, legalább itt kellene kezdeni a dolgot, a vidéknél, hogy legyen mit fejleszteni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu