DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nagy érdeklődéssel hallgattam Tatai-Tóth András képviselő úr felvetését, különösen amit a lelkiismereti szabadságról mondott, mert ebből az következik számomra, hogy akkor minden településen legyen mindenféle iskola, hogy ez kiteljesedhessék. Én ezt nagy örömmel látnám, bevallom őszintén. Remélem, hogy a következő költségvetés tervezésekor ezt az álláspontot a kormánypártok minden képviselője osztani fogja majd.

Ami pedig azt illeti, hogy a teljesítményt mérni kell, és így tovább, örömmel venném, ha elmondaná a képviselő úr, hogy mire gondol. Mert azt, hogy érvényesüljön mindenhol a gyermekek alkotmányos alapjoga, már elnézést kérek, nem tudom értelmezni, nem tudom lefordítani a való életre. Hogyan mérem a teljesítményt? Tessék nekem megmondani, mit kell ahhoz tudni matematikából vagy fizikából. Lexikális ismereteket akarok mérni, vagy mire gondol, képviselő úr? Mert a teljesítmény mérése feltételez valamiféle egzakt, megfogható kapaszkodót, kritériumrendszert. Azon el lehet vitatkozni onnantól kezdve, ha ilyenek nincsenek, hogy ez jó pedagógiai módszer vagy sem. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy iszonyú sokféle pedagógiai iskola is létezik, amelyek nem is biztos, hogy köszönő viszonyban vannak egymással. Ezek nem egzakt dolgok. Nagyon tág tere nyílik a szubjektivitásnak.

Tehát ha azt ki lehetne dolgozni, hogy korrekt módon lehessen valamit mérni, akkor érdemes csak elgondolkodni bármilyen típusú felvetésen; mindaddig lóg a levegőben, és sokkal inkább fenyegetésként lóg az iskolák és az intézményfenntartók feje fölött, mintsem valós, jobbító szándékot sugalló javaslatként.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu