IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi vezetés a kormányprogram végrehajtása, az önkéntes haderő létrehozása érdekében áttekintette a Magyar Honvédség helyzetét, és megállapította, hogy a haderő képességei nem mindenben a szövetségi kötelezettségek által megkövetelt igények szerint alakultak, ezért a kormány egyetértésével elrendelte a Magyar Honvédség védelmi képességeinek felülvizsgálatát.

A védelmi felülvizsgálat összegezte a folyamatban lévő, illetve a korábbi haderő-átalakítások eredményeit, azonosította a nemzeti biztonsági és védelmi célkitűzéseket, megfogalmazta a Magyar Honvédség feladatait és az azok teljesítéséhez szükséges katonai képességeket, a haderő fő feladataival, szervezeti felépítésével szemben támasztott követelményeket, valamint a haderő-fejlesztési alapelveket. A felülvizsgálat tapasztalatai alapján kormányhatározatban jelölte ki a haderő-átalakítás feladatait, többek között elrendelte a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól, illetve a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozattervezetek kidolgozását.

A kormányhatározat megszabta a legfontosabb szempontokat is a Magyar Honvédség tízéves időszakra vonatkozó átalakítására és új struktúrája kialakítására. Ezek felölelik a védelempolitikai célkitűzések prioritásait, a létrehozandó önkéntes haderővel szemben támasztott elvárásokat, a kialakítandó új haderőstruktúrához szükséges és létrehozandó képességeket, a haditechnika modernizációját, a létszám- és haderőstruktúra összhangját, valamint a felhasználható költségvetési kereteket.

A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól új országgyűlési határozat kidolgozását több tényező indokolja. Az új határozati javaslat kidolgozásának alapvető indoka volt, hogy az új fejlemények szükségszerűen új haderő-fejlesztési filozófiát diktálnak, amelyek középpontjában egyrészt az önkéntes haderő létrehozása, másrészt új képességek megteremtésének követelménye áll. A 61/2000-es országgyűlési határozat az önkéntes haderőre való áttérést illetően csak az áttérés megalapozását írja elő, azt is csak a fejlesztési időszak, tehát 2010 végére.

(9.40)

Az új határozati javaslat az önkéntes haderőre való áttérést kiemelt és már a haderőfejlesztés első ütemében, tehát 2005 első félév végéig végrehajtandó feladatként kezeli. A korábbi 61/2000. számú országgyűlési határozat más biztonságpolitikai környezetben született, amely azonban jelentősen megváltozott, különösen 2001. szeptember 11. óta. A biztonságpolitikai helyzet elemzése alapján a haderő átalakításának tervezett időszakában a NATO és tagországai, így Magyarország ellen hagyományos jellegű, a területi integritást veszélyeztető stratégiai támadásnak nincs realitása. A környezetünkben nincs hazánkat fenyegető közvetlen katonai veszély. A Magyar Köztársaságot főleg a nemzetközi és esetenként vallási köntösbe bújtatott terrorcselekmények, valamint gazdasági bűnözéssel összefonódó tevékenységek fenyegethetik. Ezért olyan haderő létrehozása indokolt, amely az ország politikai, gazdasági érdekeit elsősorban a nemzetközi szerepvállalásban jeleníti meg, és ezzel növeli hazánk részvételét a globális biztonság fenntartásában.

A korábbi határozat nem kezelte hangsúlyosan a szövetségi és a nemzeti keretekben végrehajtandó feladatok egységét. A NATO 2002-ben új miniszteri irányelveket dolgozott ki, és az új helyzet értékelése alapján a szövetség egészét és érdekeit érintő befolyásoló szférák kibővültek. Ebből adódóan módosult a NATO védelmi stratégiája, fokozódott a szövetségi tagságból eredő követelmények teljesítésének igénye. Új képességek kialakítása érdekében a magyar kormány a NATO védelmi stratégiájához kapcsolódóan Prágában olyan új képességek megteremtésére is felajánlást tett, amelyek eddig a szövetségnél is hiányoztak.

A Magyar Köztársaság 2004-ben az Európai Unió tagja lesz. Az uniós célokból és kötelezettségekből adódóan megjelenik az európai uniós haderővel kapcsolatos vállalásokat tartalmazó feladatcsomag, melyet a hosszú távú haderő-fejlesztési programunkban is kezelni kell. A hatályos 61/2000-es országgyűlési határozat szerint a katonai szervezetek csak valamennyi ütem végrehajtása után érték volna el a kívánt képességi szintet, a jelen határozati javaslat szerinti folyamatokban a kitűzött képességeket megjelenítő alegységek folyamatosan, részenként, de komplex, alkalmazható kötelékek formájában jelennek meg. Az átalakítás végére, 2013-ra valamennyi katonai szervezet eléri a számára meghatározott képességeket, a NATO-műveletekre felajánlható katonai szervezetek pedig 2006-2010 között teljesítik ezeket a képességkövetelményeket.

A határozati javaslatban érvényesülnek a NATO-felajánlásaink, közöttük kiemelt prioritást kapnak a specializáció érdekében tett prágai vállalások, amelyek a Magyar Honvédségben új képességek elérését célozzák. Ilyen képességek többek között: különleges műveletekre való alkalmasság alegységszinten, idegenbarát felismerő eszközökkel felszerelt harci technika, új repülőeszközök rendszerbe állítása, új háromdimenziós radarok telepítése, könnyű lövészalegységek létrehozatala, rendészeti feladatokra felkészített alegységek kijelölése, befogadó nemzeti támogatóképesség kialakítása, műszaki, hídépítő, víztisztító, egészségügyi és vegyvédelmi alegységek létrehozása. Ily módon megteremtődnek az új globális és regionális biztonságpolitikai helyzetre való hatékonyabb reagálás képességei. Mindezzel az új határozati javaslatban érvényesül az országvédelmi feladatok és a szövetségi kötelezettségek összhangja, ezáltal az ország szövetségi vállalásainak hitelességét alapozza meg.

A Magyar Honvédség fejlesztését 2013-ig alapvetően három időszakra bontva folyamatosan tervezzük megvalósítani. A kialakítandó struktúrát a jelenlegi szervezetek átalakításával, egyesek megszüntetésével, a technikai eszközök átcsoportosításával, az elavultak és feleslegesek rendszerből történő kivonásával, valamint a haditechnika modernizációjával hajtjuk végre.

Az első időszakon belül, 2005 első félév végéig létrejön a mai kor követelményeinek jobban megfelelő, hatékonyabban alkalmazható önkéntes haderő, megszűnik a sorkatonai szolgálat. 2006 végéig döntően a személyi állományt érintő lépésekre kerül sor. Kialakulnak a haderő speciális képességei és az új, mobilizálható haderőstruktúra. Többségében megtörténik az új diszlokációra való áttérés, bevezetésre kerül az új kiképzési rendszer. A sorkatonai beosztások megszüntetésével csökken a haderő összlétszáma. A tiszti beosztások számának csökkentésével, a tiszthelyettesi beosztások, valamint a szerződéses katonák létszámának növelésével a létszám- és állományarányok közelítenek a kívánt szinthez. Folyamatos lesz a szövetségi rendszerbe felajánlott csapatok ellátása a szükséges hadfelszereléssel, hogy a kijelölt alegységek a vállalt határidőre elérjék alkalmazási készenlétüket. Befejeződik a felesleges haditechnikai eszközök, anyagok kivonása és a tárca kezelésében lévő felesleges ingatlanok átadása. A Magyar Honvédség kezelésében lévő ingatlanok mennyisége jelentősen csökken.

Az átalakítás második időszakában, 2010-ig folytatódik a szervezetek belső szervezetének korszerűsítése, a csapatok új harci és gépjárművekkel, fegyverzettel és a szükséges anyagi eszközökkel történő ellátása. A szárazföldi csapatok és a légierő kijelölt harci egységei elérik a számukra előírt készenléti, hadrafoghatósági szintet. A Magyar Honvédség objektumainak száma további mintegy 20 százalékkal csökken.

A harmadik időszakban, 2013-ig folytatódik a haderő minőségi fejlesztése. Megtörténik a csapatok átfegyverzése korszerű eszközökkel, befejeződik a haderő létszám- és állományarányainak kialakítása, a 2006-ig bevezetett új kiképzési rendszer alkalmazásával az állomány kiképzettségében, a feladatok végrehajtásában döntővé válik a jártasság és a készség. A személyi állomány élet- és munkakörülményeinek színvonala felzárkózik a NATO tagállamainak szintjére. A haderő mentesül a felesleges ingatlanjaitól, anyagaitól és eszközeitől. A haderőfejlesztés során felszabaduló erőforrások és a feleslegek értékesítéséből várható bevételek is alapul szolgálnak az új képességek megteremtéséhez. A fejlesztési időszak végére a haderő tízéves építési folyamatának eredményeképpen egy modern, jól felszerelt és rugalmasan alkalmazható haderő jön létre. Költséghatékony finanszírozása, körültekintő erőforrás-gazdálkodása mellett a Magyar Honvédség a magyar munkaerőpiac egyik legjelentősebb szereplőjévé is válik.

A honvédelmi tárca a tervezetről 2004. január 15. és február 3. között két szakértői és két politikai egyeztető megbeszélést tartott a parlamenti frakciók képviselőivel és szakértőivel. A tárgyalások során a pártok elfogadták egy új országgyűlési határozat kidolgozásának indokoltságát, egyetértettek az önkéntes haderőrendszeren alapuló professzionális haderő kialakításának szükségességével, és megegyeztek a NATO-tagsággal összefüggő haderő-fejlesztési kérdésekben. A tárgyalásokon a pártok képviselői által felvetett javaslatok, észrevételek jelentős része elfogadható és a tervezet véglegesítése során figyelembe vehető volt. Ugyanakkor az ellenzéki pártok részéről fontosnak tartott, de a határozattervezet elvi alapjait érintő, azt megváltoztató javaslatokat nem tudtuk elfogadni. Ilyenek voltak a nemzetőrség létrehozására, valamint a területvédelemmel és mozgósítással kapcsolatos feladatokra vonatkozó irányelvek meghatározására irányuló javaslatok. Mint ismeretes, a 17/2003. számú országgyűlési határozatával az Országgyűlés a nemzetőrség kérdéskörét levette a napirendről, és emellett források sem állnak rendelkezésünkre az elképzelés végrehajtására.

Az önkéntes professzionális haderő létrehozása, az új képességek kialakítása során a haderő-fejlesztési koncepció nem számol mozgósítással, nem számol önálló területvédelmi szervezetekkel. A Magyar Honvédség béke- és háborús szervezete nem tér el egymástól, a különbség a feltöltöttség mértékében van.

(9.50)

A békében teljes mértékben fel nem töltött katonai szervezetek alapvetően nem mozgósítással, hanem döntően az önkéntes tartalékokból kerülnek kiegészítésre. A területvédelmi feladatokat a meglévő csapatokhoz telepítjük, az úgynevezett M-alakulatok és a területvédelmi erők pedig megszűnnek.

A békeműveletekben egyidejűleg részt vevő erők nagyságának, létszámának és az erre fordítható összegnek a tárcaköltségvetés százalékában történő meghatározását, ezáltal korlátozását azért nem tudtuk elfogadni, mert a NATO keretében végrehajtott békeműveletekben való részvétel engedélyezése a kormány hatáskörébe tartozik, a nem NATO-kötelékben végrehajtandó békeműveletekben való részvételről pedig minden esetben az Országgyűlés dönt. Ilyen módon a létszám meghatározása előzetes korlátozást jelentene, a békeműveletekre felhasználható források meghatározása pedig elvonná a kormánynak az államháztartási törvényben megfogalmazott hatáskörét.

Az átalakítás első időszakát egy évvel korábban, 2006 vége helyett 2005 végén azért nem tudjuk befejezni, mert ez egy évvel megrövidítené az átalakításnak azt az időszakát, amely a legsokrétűbb és főként a személyi állományt érintő feladatokat foglalja magában, valamint megbontaná a feladatok és a források között kialakított egyensúlyt.

A jelenlegi határozati javaslatot a négypárti egyeztetések eredményeként kiegészítettük, pontosítottuk, de az ellenzéki pártok által fenntartott, el nem fogadható javaslatok miatt a határozattervezet normaszövegét illetően konszenzus nem alakult ki.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett és a Magyar Honvédség további életének szempontjából nagy fontossággal bíró határozati javaslatot vitassa meg, fogadja el, és szavazatával támogassa.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel együttes vitát tartunk, így előterjesztem a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/8673. számú országgyűlési határozati javaslat beajánlását is.

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámát meghatározó országgyűlési határozati javaslat beterjesztése szoros összefüggésben van a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésével, az önkéntes haderő kialakításával. A haderő tízéves fejlesztése feltételrendszerének egyik fontos tényezője a Magyar Honvédség létszámának meghatározása.

A fegyveres erők, köztük a Magyar Honvédség részletes bontású létszámarányának meghatározását a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény az Országgyűlés hatáskörébe utalja. A létszám újbóli meghatározását a fegyveres erők létszámára vonatkozó, többször módosított 124/1997-es országgyűlési határozat hatálybalépése óta egyrészről a Magyar Honvédség struktúráját és állománya egészét érintő változások, másrészről a haderő fejlesztésének és az önkéntes haderő kialakításának elhatározott szándéka tették szükségessé.

A létszám és a létszámarányok módosulásának egyik oka a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációja. A honvédelmi törvény módosítását követően a Honvédelmi Minisztérium felső szintű vezető szervként a Magyar Honvédség részét képezi, ezért a minisztérium, valamint közvetlen alárendelt szervezetei a korábbi országgyűlési határozat szerinti elkülönített létszámok helyett teljes állományukkal beépültek a Magyar Honvédség létszámába, még a köztisztviselői és a közalkalmazotti állomány is. Továbbá a 2003. év folyamán a Honvédelmi Minisztérium feladatköri rendszerének felülvizsgálata eredményeként szervezeti változtatásokra és a létszám közel ezerfős csökkentésére került sor.

A létszám újbóli meghatározásának másik oka, hogy megkezdődött az önkéntes haderőstruktúrára történő áttérés előkészítése, továbbá a Magyar Honvédség fejlesztésével és új szervezeti struktúrájának kialakításával összhangban már a haderőfejlesztés első, tehát 2006-ig tartó időszakának végéig csökken a rendszeresített békelétszám, és módosulnak az állományarányok.

Mindezek alapján indokolt, hogy az Országgyűlés az előterjesztett határozati javaslat szerint állapítsa meg a Magyar Honvédség rendszeresített személyi állományának a 2006. december 31-ig elérendő új békeidőszaki létszámát, amelyet a 2003. bázisév december 31-i létszámának fokozatos csökkentésével, a sorkatonai beosztások megszüntetésével és az állományarányok módosításával alakítunk ki.

A javasolt létszám összhangban van a hosszú távon rendelkezésre álló költségvetési források által nyújtott lehetőségekkel. A beterjesztett határozati javaslatban szereplő létszám a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezetek, a miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, a Magyar Honvédség katonai szervezetei, valamint a katonai ügyészség létszámát tartalmazza.

A kormány az érintett tárcák egyeztetett álláspontja alapján azt tartja célszerűnek, ha a fegyveres erők mindkét komponensére, a Magyar Honvédségre és a határőrségre vonatkozó hatályos országgyűlési határozat további módosítása helyett az Országgyűlés külön határozatban állapítsa meg a fegyveres erők részét képező Magyar Honvédség részletes bontású békelétszámát. Ugyanakkor a beterjesztett határozati javaslat nem zárja ki a határőrségre vonatkozó önálló országgyűlési határozat későbbi beterjesztését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett határozati javaslatot tárgyalja meg, fogadja el, mert az fontos a Magyar Honvédség fejlesztése szempontjából.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Kérem, hogy vitassák meg javaslatainkat, és szavazataikkal szíveskedjenek támogatni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu