BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Lebilincselt Demeter Ervin képviselő úrnak a bemutatója, és egyben elkeserített, hiszen számtalan információt hallottunk már erről, de való igaz, az, hogy ne csak a külpiacokon, hanem Magyarországon is meg kelljen küzdeni a tokaji márkanév és a tokaji palack védelmével kapcsolatban, azért ez több mint váratlan fordulat volt az eddigi ismereteimet tekintve.

A módosító indítványok közül gyakorlatilag három csoporttal szeretnék foglalkozni. Elsőként a 67. és 68. ajánlási számon benyújtott módosító indítványokkal. Mind a kettő nagyon fontos kérdést igyekszik kezelni, méghozzá az állami ellenőrző jegy alkalmazásának a kérdéskörét.

A törvényjavaslat 29. és 30. §-ában rendelkezik arról, hogy a származási hely, fajta, évjárat vagy a készítés módja miatt megkülönböztetésre érdemes palackozott, a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok, védett eredetű borok, muzeális borok, különleges minőségű borok, pezsgők és borpárlatok, a tokaji borkülönlegességek, az egri és szekszárdi bikavér borok csak állami ellenőrző jeggyel hozhatók forgalomba.

Majd később, a 30. §-ban tervezi az állami ellenőrző jegy kiadásának engedélyezési szabályozását, amely az Országos Borszakértő Bizottság hatáskörébe tartozna, és az OBI, az Országos Borminősítő Intézet engedélyével hozhatná forgalomba ezeket az állami ellenőrző jegyeket. Magyarul: elvenné a hegyközségektől azt a hatáskört, amely egyébként szerintem szerencsésen minél alacsonyabb szintre van telepítve, annál hatékonyabban tud működni. Nagyon sok borásszal volt alkalmam beszélni az elmúlt hetekben, sőt hónapokban, mindannyian kifogásolták ezt a szabályozást, úgyhogy nagy örömömre szolgál, hogy Karakas János, Font Sándor és Szalay Gábor képviselő urak ezen szakaszoknak az elhagyását javasolják a 67. és a 68. számon jelzett módosító indítványaikban.

A következő fontos kérdéskör, ami szintén nagyon sok termelőt érintett - és erről már Kékkői Zoltán képviselőtársam is beszélt -: a 70., 71. és 72. ajánlási pontokban szereplő módosító indítványok foglalkoznak azzal, hogy kik is jogosultak a borászati termék előállítására. Itt valóban több alternatíva merül fel, ahogy azt Kékkői Zoltán is elmondta, talán a legegyszerűbb változatát tartalmazza a 72. ajánlási számon Karakas János, Font Sándor és Szalay Gábor képviselő urak indítványa, amellyel gyakorlatilag a 31. § (2) pontjának a teljes elhagyását indítványozzák.

Magyarul: továbbra is lehetővé válna az, hogy a tradicionális pincék, az idős borosgazdák, akik már hetven év fölött vannak, hála istennek, még munkaképesek, szeretik és tudják is a szakmájukat magas színvonalon művelni, viszont már nehezen lenne elvárható tőlük, hogy a borászati tevékenységhez szükséges legalább középfokú szakirányú végzettséget megszerezzék. Tehát mindenképpen támogatom, hogy a szabályozás e téren enyhüljön, és ne zárjuk ki ezeket az idős gazdákat abból, hogy azt, amit évtizedek alatt elsajátítottak, és a családban apáról fiúra szálló mesterséget sikerült megőrizniük, ezt a későbbiekben is űzhessék.

És végül a 73., 74. és 75. ajánlási számon szereplő módosító indítványokban szintén fontos kérdéskör kerülne szabályozásra: a törvényjavaslat a 32. §-ában rendelkezik a közfogyasztás feltételeiről. Itt fontosnak tartom azt, hogy a külföldről származó bor mennyiségére vonatkozó adatokat a vámhatóság ne csak az OBI-nak, hanem az illetékes hegyközségeknek is megküldje, hiszen jó az, hogyha helyben értesülnek a bortermelők arról, hogy a piacon milyen mozgások várhatók.

Illetve a 74. ajánlási számon Szalay Gábor, Demeter Ervin, Font Sándor és Karakas János képviselő urak még további módosítással a szabályozást igyekeznek szigorítani, amely véleményem szerint is fontos kérdéskör (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és feltétlenül támogatom.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu