DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Török Zsolt hozzászólásának elején még bizakodtam abban, hogy dacára a mai nap kezdésekor Szekeres Imre államtitkár úr által ezzel a nagyon fontos nemzetstratégiai kérdéssel kapcsolatban elmondott véleményének, a szocialista frakció mégis megváltoztatja a véleményét, ehelyett sajnos egy nagyon felemásra sikerült propagandát hallhattunk.

Abban, gondolom, mindannyian egyetértünk, hogy a gyermek egészséges, családban történő nevelése a lehető legjobb befektetés az ország számára, és azt is tudjuk, hogy a nagycsaládosok zöme bizony a szegénységi küszöb környékén él, hiszen nagyon sokszor mondjuk azt, hogy a gyermek nem lehet a szegénység forrása. Ha az adatokat nézzük, és a '90-es évi gyes összegét vesszük 100 százaléknak, akkor az elmúlt évben 80 százalék körüli volt reálértéken, tehát messze elmaradt a növekedési ütem.

Én még egyet is tudnék érteni Béki Gabriellával, hogy a kormány kompetenciája az - ez így van -, hogy meghatározza, hogy mikor biztosít erre forrásokat. Itt csatlakoznék vissza Szekeres Imre mondandójához, hogy ne avatkozzunk bele a hálószobák dolgába. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor nap mint nap feszültség forrása a magyar egészségügyi rendszer, akkor, amikor nap mint nap feszültség forrása a nyugdíj-biztosítási rendszer, amely, nem vitatja senki, szoros összefüggésben áll ezzel a nemzetstratégiai kérdéssel, a népesedés kérdésével, akkor ahhoz a néhány milliárd forinthoz, úgy gondolom, nem szükséges olyan heroikus munka (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormány részéről. Elhatározás és akarat kérdése, hogy fontos-e a kormány számára, vagy nem fontos. Sajnálom, ha azt mondják, hogy jelen állapotaink között nem fontos, de azért kérem, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu