KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A 35. számú módosító javaslathoz, a 43. számú módosító javaslathoz, a 70., a 71. és a 72. számú módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. A 35. számú módosító javaslat jelenlegi formájában megint csak hárompárti megállapodás eredménye, és ez egészen a 80. számú módosító javaslatig minden elfogadásra javasolt módosításra igaz.

Demeter Ervin a 79. számú módosító javaslatában a 35-66. § elhagyását is kérte, ami az első helyen kijelölt bizottság értelmezésében ismét nem házszabályszerű. Lehet, hogy nem házszabályszerű, de a törvénytervezet alkalmatlanságát mindenképpen jelezte.

Nézzük, hogyan módosul a 7. § a 35. számú módosító javaslat szerint! Az MVH-kirendeltségek helyett központi hivatal lesz hivatott a telepítés és kivágás kérdésében dönteni. Ez a vita arról szól, hogy most az engedélyt ki adhassa ki, a központi hivatal, vagy az MVH-kirendeltségek. Ebbe én nem is akarok belemenni, mindössze azt szeretném megjegyezni, hogy az (5) bekezdésbe talán jó lett volna belevenni, hogy kötelezi most már a központi hivatalt, ne csak az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak, valamint az OMMI-nek, hanem magának az engedély kérelmezőjének, az érintettnek is küldjön egy példányt a határozatból. A vitában mintha megfeledkeznének a szőlőt művelni, telepíteni szándékozó emberről.

A 43. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 13. §-ának a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor alapanyagául szolgáló szőlő származási helyére vonatkozó (3) bekezdését módosítja. Nem könnyű feladat a származási helyre vonatkozó előírás pontos meghatározása. A módosító javaslat borhozamhoz - vagyis maximálisan 14 tonna/hektár szőlőtermésre vonatkozó megkötés elhagyásával -, száz hektoliter/hektárhoz kötné a feltételt. Ezzel szemben a 44. számú módosító javaslat a szőlőterméshez kötné.

Az, hogy az előterjesztő az előbbi elfogadásával ért egyet, érthető, mivel ebben az esetben a mérlegelési kötelezettség nincs előírva, aminek egyébként a feltételei sem lennének adottak. Az előállított bor mennyiségével történő ellenőrzés inkább megoldható lenne. De szeretném emlékeztetni önöket a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor definíciójának utolsó mondatára, amely így szól:

(0.40)

“Az m. t. minőségi bor származásában és minőségében 100 százalékban, fajta és évjárat vonatkozásában 85 százalékban meg kell hogy feleljen az elnevezésének és jelölésének.ö Ennek értelmében a származási hely nem igazán ellenőrizhető. Talán ezért használta eredetileg a törvényalkotó is a borhozam mellett a szőlőtermés mennyiségét is a származási helyre vonatkozó kritérium esetén.

A 70., 71. és 72. számú módosító javaslatok a sokat emlegetett kitételt módosítják, miszerint középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy vagy ilyen alkalmazottal rendelkező vállalkozás végezhet csak árutermelő borászati tevékenységet. A 70-es a “csakö szót törölné, míg a 71-es csak a 80 hektoliter fölötti árutermelés esetére követelné meg a szakirányú iskolai végzettséget. A 72-es számú módosító javaslat szintén csak hárompárti megállapodás eredménye, és a második bekezdés teljes eltörlését javasolja. Így természetesen a 66. § (2) bekezdése is értelmét veszti, aminek törlésével viszont nem találkoztam.

A javaslat ellen igazából az volt a kifogás, hogy minden árutermelőre, borászati tevékenységet folytatóra egyformán kötelezővé tette a szakirányú végzettséget. Lehet, hogy a teljes törlés helyett, mint ahogy a 71-es számú módosító javaslatban is szerepel, éves áruforgalomhoz, például 80 hektoliter, de lehetne 500 hektoliter borhoz is kötni a szakirányú végzettség előírását. Lehetett volna a pince mérete alapján is előírni ezt a kötelezettséget. Annyi bizonyos, hogy a legegyszerűbb megoldásnak a bekezdés teljes törlése ígérkezik.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu