KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ország védelmével kapcsolatos határozati javaslatot tárgyaljuk, és azt hiszem, hogy a vita menetében nagyon fontos, ha minden képviselő, aki ezzel kiemelten foglalkozott, a maga számára is összefoglalja, és az Országgyűlésben elmondja így a vita vége felé - bár nem tudjuk pontosan, hol tartunk, nem tudhatjuk pontosan, mely fázisában tartunk - a saját meglátásait.

Kerülni fogom, Mécs képviselő úr, azokat a konkrét példákat, amelyek egy absztrakt veszélyt akár konkréttá is tehetnének, nehogy ön kiforgassa a szavaimat. Ezért az ön fölvetéseire én most itt nem kívánok válaszolni, azt gondolom, hogy erre Nyitray képviselő úr a maga módján és nagyon helyesen megválaszolt, magyarul arra, hogy egy honvédelmi vezetés, egy kormány soha nem mondhat ki olyat, hogy az ország területi épségét semmilyen körülmények között nem veszélyezteti (Iváncsik Imre: De miért mondják ezt állandóan, hogy semmilyen körülmények között? Már százszor megválaszoltuk, az általános vitában is! Ez hazugság, képviselő úr! Ilyet senki nem mond!) - nem veszélyezteti semmi. (Iváncsik Imre: Felháborító!)

Éppen ezért Keleti elnök úrnak, azt gondolom, félrevezető volt az az álláspontja, miszerint mi támogatnánk a javaslatot, ugyanis éppen azt fejtegettük konkrét módosító javaslatok mentén, hogy úgy tűnik, éppen az alkotmánnyal ütközik ez az elfogadás előtt álló határozati javaslat. Az elnök úr úgy fogalmazott a vita közepén, hogy a nemzetőrséget egy adott biztonságpolitikai helyzetnek kellene életre hozni - nem így fogalmazott, de ezt mondta, ezt próbálta fejtegetni -, és miután nincs új helyzet, nincs ilyen helyzet, ezért ennek a felállítására itt most nincs szükség.

Én azt gondolom, hogy a nemzetőrséget, főként akkor, amikor a honvédelmi tárca vezetése leépíteni szeretné a honvédséget, nem egy biztonságpolitikai helyzetnek, hanem a józan észnek kellene létrehoznia, éppen azért, hogy egy adott biztonságpolitikai helyzetben az hatékonyan, a védelmi képességeinket erősítve bevethető legyen.

Ha ismernénk, kellőképpen ismernénk, mondjuk, a svájci vagy az osztrák példát, és ott bármilyen probléma történne, akkor a következőt látnánk; három szóban össze lehet foglalni, mi történik Ausztriában és Svájcban egy adott probléma esetén: mindenki tudja a dolgát. Abban a pillanatban feláll az a belső területvédelmi rendszer, amely, ha most éppen azokon a tájakon autózunk, vagy arra vet a sors, akkor egy nyugodt, békés országot látunk, de pontosan megszervezték maguknak azt a területvédelmet, amit mi is szeretnénk, ha ebben az országban kialakulna, még akkor is, ha a kormány önállóan szeretné képessé tenni a Magyar Honvédséget az ország katonai védelmére.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Göndör képviselő úrnak volt a végén egy olyan hozzászólása, amire én elvi módon is szeretnék mindenképpen válaszolni, ez pedig az, képviselő úr, hogy a honvédelmi bizottságban dolgozó képviselők, nem biztos, hogy feltétlenül afelé kell hogy vigyék a munkájukat, hogy a feltétlen népszerűséget keressék. Hiszen abban valóban egyetértünk, hogy ha egy országot olyan biztonságpolitikai környezet vesz körül, ahol nehéz arról vitatkozni, hogy mennyit kell fordítani a honvédelemre, ettől még egy honvédelemmel, biztonságpolitikával foglalkozó képviselő a saját bizottságában nem kell hogy élen járjon olyan érvekkel, amelyek nem az ország biztonságát szolgálják, hanem a mindennapi esetleges személyes jó megítélését, mert lám, ő mindig az adófizetők pénzére hivatkozik.

(13.00)

Erre, azt gondolom, Simicskó képviselő úr a maga válaszait konkrétan megadta, hogy maga a tárca honnan tudná előszedni azokat a pénzeket, amelyekkel a nemzetőrség felállítható lenne. Én erre azt mondom, hogy egy biztonságpolitikával foglalkozó képviselő sokkal megfontoltabban és sokkal visszafogottabban nyilatkozzék a tekintetben, hogy az adófizetők pénzét éppen mire kell költeni, miközben az ő feladata az lenne, hogy a honvédelem képességeit és az ország biztonságát erősítse a jövőben is.

Ezért azt kérem, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatokat ne tegyen, mert ezzel újra kinyitja ennek a vitának a menetét, és az is jól látható volt az ön fölszólalása mentén, hogy ez egy olyan szándékos hozzászólás volt, amellyel megpróbálta lezáratni a vitát abban a hangnemben, amit ön szeretett volna. Nekünk erre sorra, rendre meg kell adnunk a magunk válaszát, úgyhogy próbálja megkeresni a tárcánál azokat a forrásokat, amelyeket Simicskó képviselő úr önnek ajánlott. És ha ezeket behozza a bizottságba, mi támogatni fogjuk, hogy azokat a pénzeket fordítsuk a nemzetőrség felállítására.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu