SZITKA PÉTER, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására című programot az Országgyűlés 2000-ben, ellenszavazat nélkül fogadta el.

A stratégia meghatározza a kábítószer elleni küzdelem alapcéljait és értékeit, a probléma kezelésének értelmezési kereteit, ugyanakkor figyelembe veszi a felvázolt célok megvalósításának korlátait és kockázatait; megfogalmazza a küzdelem, stratégia, fejlesztés fő irányait és súlyponti elemeit; eligazítást ad a színterek és szereplők számára a stratégiában foglaltak megvalósítására vonatkozóan; társadalmi konszenzus kialakítását kezdeményezi; törekszik a civil szervezetek és a helyi közösségek bevonására, és egyben szolgálja az európai uniós csatlakozással járó feltételek teljesítését.

Az Országgyűlés a határozatában kötelezte a kormányt, hogy a stratégia végrehajtásának aktuális állapotáról kétévente számoljon be. Erre elsőként 2001 őszén került sor. Az előttünk fekvő beszámoló az azóta eltelt két év alatt megtett lépésekről, eredményekről nyújt mindenre kiterjedő, komplex képet. Az első és legfontosabb mérföldkő, amely a jelentésben foglaltak egészére hatást gyakorol, a stratégiában kijelölt elveknek megfelelő jogszabályi háttér kialakítása.

A 2003. március 1-jén hatályba lépett törvényi szakasz markáns különbséget tesz a kábítószer-fogyasztók és -terjesztők között. A magyar társadalom többségének véleményével összhangban, melyet a stratégia elfogadását követő fél év szociológiai felmérései egyértelműen bizonyítanak, az új szabályozásban a terjesztőket nagyobb tételek sújtják, míg a fogyasztók számára újra megnyílik az úgynevezett elterelés lehetősége. Különösen nagy előrelépést jelent ez az eseti fogyasztók számára, hiszen az elterelés - vagyis a szigorú és meglehetősen hatástalan büntetési módok helyett alternatív büntetésként felvállalható, féléves megelőző-felvilágosító kurzus intézménye - csak a tartós, függőségben szenvedő fogyasztók részére állt rendelkezésre a büntető törvénykönyv változtatása előtt.

Ahogy a jelentésben olvashatjuk, a kábítószerekkel kapcsolatos jogi eljárások 82 százalékában az elkövetők nem terjesztői, hanem fogyasztói, s nagy többségükben eseti fogyasztói típusú cselekmények miatt állnak a bíróság előtt. Ebből láthatjuk, hogy az elterelés újbóli megnyitása számtalan megtévedt fiatal életét tette könnyebbé, s terelte őket vissza a helyes útra, anélkül, hogy derékba törte volna életkarrierjüket.

Az elterelés gyakorlatának megszervezését a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkársága a stratégiában kijelölt időkereteknek megfelelően megszervezte, megkezdte, melynek eredményeképpen mára 35 civil szervezet végez elterelő tevékenységet Magyarország teljes területén. Mint az a jelentésből is kitűnik, e civil szervezetek az elterelés mellett a legkülönfélébb prevenciós szolgáltató tevékenységet végzik. Munkájuk az előzetes várakozásokat és prognózisokat messze felülmúlják; mára több mint nyolcszáz fő számára biztosították az elterelés lehetőségét az indokolatlanul szigorú büntetésekkel szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy önök is olvashatták, a most tárgyalt jelentés külön-külön tárgyalja a stratégiában megfogalmazott négy alapcél megvalósulásának aktuális állását. A jelentés elsőként szót ejt a közösségi együttműködés érdekében meghozott intézkedésekről. Az elmúlt időszakban minden évben megjelent a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről című kiadvány a GYISM gondozásában, amely minden évben jól használható kiindulási pontot jelent minden, a szférában működő civil szervezet, kábítószer-egyeztető fórum számára, az állami és egyházi szervezetek részére.

Tovább bővült a kábítószer-egyeztető fórumok támogatása. A GYISM kibővítette az egyeztető fórumok munkájának anyagi és szakmai, valamint módszertani támogatását, munkájuk megalapozottabb és hatékonyabb elősegítése érdekében. Elég, ha csak a minisztérium gondozásában beindult PHARE-finanszírozású támogatási rendszerekre gondolunk.

A stratégiában másodikként megfogalmazott átfogó cél: a megelőzés, amelynek elősegítése is hasonló hatékonysággal működött az elmúlt időszakban. A leginkább talán a GYISM 2002-ben indított kortársképzési programját kell megemlítenünk, melynek lényege, hogy a drogprevenciós célok megvalósulásában olyan, a fiatal generációból kikerült személyek vesznek részt, akik életkoruknál, érdeklődésüknél, stílusuknál fogva hitelesebben, s ennélfogva hatékonyabban tudják képviselni a kortársaik előtt a prevenció különböző színtereit.

Emellett az Oktatási Minisztérium kidolgozta és működteti az iskolai drogügyi koordinátorok akkreditált képzési tematikáját és továbbképzési rendszerét a regionális drogügyi koordinátorok hálózati formájában.

(14.30)

A stratégia harmadik pilléreként megfogalmazott rehabilitáció érdekében a GYISM 2002-ben kiemelt fontosságú projektként kezelte a kábítószer-fogyasztókkal foglalkozó alacsony küszöbű intézmények, programok szolgáltatásainak fejlesztését, ahol a legjelentősebb hangsúlyt a tűcsere- és a metadonprogramok működtetésére és fejlesztésére fordították.

A program negyedik pilléreként jelenik meg a talán mindennél fontosabb pillér, a kínálatcsökkentés. Megfogalmazódott az a koncepcionális különbségtétel a fogyasztói és terjesztési típusú magatartások között, amelynek eredményképpen egyfelől létrejöttek az új jogi szabályozásnak a terjesztőket fokozott mértékben sújtó passzusai, másfelől hatékonyabbá váltak a rendőrségi intézkedések, a valós elkövetők fokozottabb mértékben elérhető közelségbe kerültek, kerülhettek.

A jelentést olvasva természetesen mindannyiunk számára nyilvánvaló az, hogy a kábítószerek elleni küzdelem számos területén igen jelentős előrelépésre, fejlesztésre van szükség. Az előttünk fekvő dokumentum elfogadásával mindezzel együtt, azt hiszem, kellő mértékben erősíthetjük meg e küzdelem megalapozottságát, és talán újabb nagy lépést tehetünk a tiszta, szermentes Magyarország felé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu