DR. HANKÓ
FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót.
Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Én nagyjából ott folytatnám, ahol ön abbahagyta, hiszen az utolsó mondatainak
egyikében az hangzott el, hogy ön a tényekre szorítkozott, amikor a napirend
előtti fölszólalását megtartotta. Valóban nehéz lenne önnel vitatkozni,
alapvetően tényeket sorolt itt az Országgyűlés színe előtt, és ezeket a
tényeket korrektül foglalta egységbe.

Egy
igazságszolgáltatási reform természetesen a rendszerváltással is elindult,
rengeteg lépést próbáltunk tenni annak érdekében, hogy jogállami
igazságszolgáltatás alakuljon ki Magyarországon, de kétségtelen tény, hogy ez
1997-ben kapott egy jelentős lökést, és indult el egy olyan folyamat, amelynek
a folytatását mi is fontosnak tartjuk. Folytatni kell, mert az idő azt
bizonyította, hogy ugyan 1998 és 2002 között ez a folyamat sajnálatos módon
megbicsaklott, majdnem végzetes következményekkel járt, hiszen elég, ha csak
arra gondolok, hogy az országjelentésekben, amelyeket évente készített el az
Európai Bizottság, évről évre kaptuk a negatív megjegyzéseket az elhúzódó
eljárások miatt. Ez jelentős részben ma már igazolható, és az ön
felszólalásából is ez kiderült, azért történt, mert a négyszintű bírósági
szervezeti rendszer kiépítését a kormányzat, az előző kormányzat elhalasztotta,
és alkotmányellenesen nem állították föl az ítélőtáblákat; ezt is tudjuk, hogy
alkotmányellenesen, hiszen ezt az Alkotmánybíróság
egy döntésében világosan megállapította.

Csak
fél év telt el azóta szinte, hogy ez a négyszintű bírósági szervezeti rendszer
nem is a maga teljességében elkezdhetett működni, máris egyértelműen a tények
azt igazolják, hogy érdemes volt megtenni, az előkészületek ebben a tekintetben
alaposan mérték fel a várható következményeket, a hátralék, amely olyan nagy
mértékben hátráltatja a bírói tevékenységet, megszűnőben van; ennek az évnek a
végére teljes egészében megszüntethetővé válik, ahogyan ezt egyébként Lomnici
Zoltán úr az OIT nevében a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is nyilatkozta, és
erre reális esély van, tehát ez most már nem hiú ábránd, hanem számolni lehet
azzal, hogy ez a hosszú éveken keresztül előttünk görgetett probléma
megoldódik. Való igaz, hogy nagyon sokat igyekezett tenni az előző kormányzat,
és ezért személy szerint önt és Avarkeszi képviselő urat ‑ akik
egyébként a tárcát akkor irányították ‑ személyesen is
elismerés illeti. Azt hiszem, hogy a folyamat messze nem zárulhat le. Rengeteg
a tennivalónk, például most folyik a bírói életpályamodell kidolgozásának
előkészítő munkálata mind az Országos Igazságszolgáltatási Tanács előtt, mind
pedig az igazságügyi tárcánál.

De
hadd említsek még néhány apróságot, amit persze idézőjelbe téve neveznék
apróságnak! Teljesen új jogi alapokra helyeztük a pártfogó felügyeleti
rendszert az elmúlt évben, július 1-jével fölállt az új intézményrendszer,
amelyet szintén az elmúlt rövidke idő... ‑ hiszen a
jogrendszerrel kapcsolatban néhány hónap nagyon rövid időintervallum, de az
elmúlt néhány hónap máris igazolta azt, hogy érdemes volt újragondolni a
pártfogó felügyeleti rendszer reformját. Mi nagyon komoly reményeket fűzünk a
további sikeres működéséhez.

Megemlíteném
a közvetítői tevékenységről szóló törvényt, azaz a mediációt, amelynek kapcsán
több mint 700‑an jelentkeztek be, hogy mediálással kívánnak foglalkozni.
Ez azt jelenti, hogy körülbelül ennyien fognak a közeljövőben olyan ügyeket
intézni, ami lehetővé teszi, hogy az esetlegesen hosszú ideig tartó bírósági
eljárásokat kiváltva a felek megegyezzenek egymással a vitás ügyekben. De magát
a jogharmonizációs folyamatot is említhetném, ahol május 1-jével nemhogy
lezárul egy folyamat ‑ egy része ennek a folyamatnak valóban
lezárul ‑, de maga a jogharmonizáció egészen új alapokra helyeződik,
minden tárcánál a napi munkának alapvető részévé válik. De szívesen megemlítem
azt, hogy a bírói szervezet számára most már törvényi felhatalmazással
biztosítottuk azt, hogy a költségvetésre vonatkozó igényét közvetlenül az
Országgyűléshez nyújthassa be, ami azt jelenti, hogy a kormány a hatalmi ágak
elválasztásának elvét figyelembe véve ebbe nem is tud semmilyen módon
beavatkozni, kizárólag az Országgyűlés az, amely dönthet arról, hogy
támogatja-e az ilyen igényét a bíróságoknak.

És
csak hogy érzékeltessem a javulást ezen a téren, a majdnem duplájára emelkedő
költségvetési támogatás az idén azt jelentette, hogy az igényt, amelyet bejelentett
az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, több mint 90 százalékában tudta
akceptálni a parlament, de említhetném azt, hogy új törvény készül a
büntetés-végrehajtásról, új büntető törvénykönyv előkészületei folynak, és
hosszan sorolhatnám még az ügyeket.

Köszönöm,
hogy fölkeltette egy kicsit az érdeklődést ebben a témában, és köszönöm szépen
a felszólalását, képviselő úr. (Taps a
kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu