DR. HANKÓ
FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt
Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, nagyon elszomorító
vizsgálati adatok láttak napvilágot, ahogyan azt itt ön is röviden ismertette. A
bíróságok, illetve az ügyészség munkáját érintő kritikákra a végrehajtó hatalom
képviselőjeként természetesen nem kívánok reagálni, ez a hatalmi ágak
elválasztásának elvével nem is lenne összeegyeztethető, és ezt nem is tehetem
meg. Nem kívánok reagálni a pszichiáterek, illetve az ügyvédek tevékenységével
kapcsolatos észrevételekre sem, hiszen az sem a mi asztalunk. Amit ön elmondott
azzal kapcsolatban, ami az igazságügyi tárca hatáskörébe tartozik, az ennek az
ügynek a jogszabályi háttere: a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási
törvénykönyv garanciális rendszere, amely természetesen a tárca hatáskörébe
tartozik.

A
büntetőeljárásban rendszerint egy szakértőt kell bármilyen szakértői kérdéssel
kapcsolatban kirendelni. A kényszergyógykezelés alatt állók elmeállapotának
vizsgálatát viszont kötelezően két szakértőnek kell elvégeznie. A két szakértő
által elvégzett szakértői vizsgálatot követően a kényszergyógykezelés alatt
álló, annak törvényes képviselője, házastársa, élettársa vagy a védő mindenféle
külön indokolás nélkül más szakértő kirendelését is kérheti, a bíróság pedig
ilyenkor köteles újabb szakértőt kirendelni, ellentétben más szakértői
bizonyítással kapcsolatban. Az évenkénti felülvizsgálattól függetlenül is
bármikor indítványozhatja a kényszergyógykezelés alatt álló maga, annak
házastársa, törvényes képviselője, illetve védője a kényszergyógykezelés
felülvizsgálatát. A felülvizsgálat tárgyában tartott tárgyaláson pedig a
bíróság, amely tanácsban jár el, azaz három hivatásos bíróból álló tanácsban,
minden esetben köteles meghallgatni az ügyészt és a kötelezően eljáró védőt is.
Úgy gondolom tehát, hogy az emberi jogok érvényesülésének garanciái
teljeskörűen érvényesülnek, megjelennek a jogszabályokban. Ez a jogszabályi
háttér.

A
kényszergyógykezeltek jogai, méltósága tehát alapvetően nem jogalkotási
probléma, hanem jogalkalmazási probléma, amelyre vonatkozóan a mi feladatunk,
illetve a lehetőségeink szinte minimálisak.

Az
ön kérdése, amelyet föltett, úgy szólt, hogy kívánunk-e a Btk. módosítása kapcsán
ezzel foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ha a kényszergyógykezelés szabályainak
felülvizsgálata megtörténik ‑ és ezt természetesen az új Btk.
előkészítésekor megtesszük ‑, ha bármilyen módosítás hatással lehet
arra, hogy javuljon ebben a tekintetben a gyakorlat, további garanciákat
építhetünk be, bármilyen szempontból tudjuk biztosítani azt, hogy az ilyen
jellegű, nem rendeltetésszerű joggyakorlás ‑ ha igaz mindaz,
amit ön említett ‑ jogalkotási eszközzel bármilyen módon
megelőzhető, javítható, megváltoztatható, akkor azt természetesen meg fogjuk
tenni. És nyilván a tárca egyébkénti feladataiból is következően ezt a
jelentést alaposan meg fogja vizsgálni ebből a szempontból is. Ha módunkban áll
változtatni jogalkotás útján ezen a nemkívánatos gyakorlaton, ha mindaz így
van, ahogyan a jelentésben szerepel, akkor természetesen ezt a
kötelezettségünket teljesíteni fogjuk.

Köszönöm
szépen, és kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps
a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu