FARKAS
IMRE, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr!
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban komoly vitát váltott ki az
előterjesztés. A javaslattevők a munkanélküliek foglalkoztatása érdekében
lehetővé akarják tenni a munkaerő-kölcsönözést a közhasznú társaságok számára
is, majd ezt követően állami támogatást kívánnak adni az arra érdemes
társaságoknak.

A
gazdasági bizottság az előterjesztők által kitűzött célt nemesnek, de a
megoldás módját rendkívül kockázatosnak tartotta. Minden felszólaló osztotta az
előterjesztők megállapítását, miszerint a munkaerő-kölcsönzők lényegében
nyereségesen dolgoznak, kockázat és méltányolható magatartás nélkül, miközben
kiszolgálják a kedvező pozícióban működő vállalkozásokat, ugyanakkor a tartós
munkanélküliek munkába állását a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi formája nem
segíti. Eddig tökéletes volt a bizottság tagjai részéről az egyetértés; a
továbbiakban ‑ mond­ha­tom, pártállástól függetlenül ‑ fogalmazód­tak
meg kételyek, közülük néhányat ismertetnék röviden.

Több
képviselőtársam felvetette, hogy sérti a verseny szabadságát a közhasznú
szervezet támogatása. Megfogalmazódott, hogy milyen garanciát tud adni az
esetleges visszafizetésre vagy más szankcióra tekintettel az alaptőke nélküli
közhasznú társaság, vagy célszerű-e szabad utat adni olyan törvénymódosításnak,
amit ismeretlen tartalmú miniszterirendelet-módosítás követ. Az is megfogalmazódott,
hogy amikor a kormány megtakarításokra törekszik, szabad-e kinyitni olyan
csatornát, amely pluszforrásokat igényel, miközben eredménye bizonytalan.
Bizonytalannak véltük az eredményt, mert a kölcsönvevők tudni fogják, hogy az
államilag támogatott kölcsönbe adó, jelen esetben a közhasznú társaság a
partnerük. Erre és a kölcsönözött munkaerőre tekintettel kisebb bért fognak ajánlani,
így garantált a veszteség, a kudarc.

Mit
javasolt a gazdasági bizottság? Azt javasoltuk, hogy a kormány tekintse át a
munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat, és a törvény fogyatékosságaira
tekintettel terjessze elő ésszerű, átfogó módosításait. Például az alábbiak
fogalmazódtak meg bennünk a törvénnyel összefüggésben.

Megfontolandónak
tartjuk, hogy miért alkalmaz egyre több cég kölcsönzött munkaerőt, és egyre
nagyobb cégek is. Megfelel-e a törvényalkotói szándéknak a nem idényjellegű
munkavégzés ilyen formában való ellátása? Sokszor a kölcsönvevő a saját
székhelyéről vagy a szomszéd településről hordja be az embereket a munkába.
Elvárható-e a kölcsönbe adótól a tartós munkanélküliek elhelyezése, a velük
való foglalkozás? Úgy gondoljuk, hogy ezeket a kérdéseket át kellene tekinteni
a kormánynak vagy az ezzel foglalkozó bizottságnak, képviselőknek, mert a
gazdasági bizottság kinyilvánította, hogy a valós problémák valós megoldását
támogatjuk, de kételkedünk a most előterjesztett javaslat hasznosságában.

Függetlenül
attól, hogy ki fejezte ki aggályát és ki nem, a bizottság végül 12 igen, 1
tartózkodás és 10 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a
tervezetet, miközben aggályait fenntartja.

Köszönöm
szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu