NAGY NÓRA, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság március 3-án tárgyalta meg mind a három törvényjavaslatot. Az alkotmánymódosítás, az önkormányzati törvény módosítása és az önálló törvény a települési önkormányzatok többcélú társulásáról egyaránt a többcélú kistérségi társulások kialakításához, rendszerének meghonosításához szükséges szabályozás. Az alkotmánymódosítás megjeleníti a többcélú kistérségi társulás létrehozásának az alkotmányos alapját, az önkormányzati törvény pedig a társulási fejezetet egészíti ki ezzel a speciális, nevesített társulási formával.

A törvényjavaslat célja alapvetően a kistérségek intézményesítése a magyar közigazgatási rendszerben, hiszen a jelenlegi önkormányzati rendszerrel szembeni egyik legfőbb kritika az, hogy szétaprózódott, a kistelepülések önálló feladatellátása nem kellően hatékony, és ezzel az ellenzéki képviselőtársaim is egyetértettek a bizottsági ülésen. A kistérségek kialakításának másik fő célja a minőségi közszolgáltatások nyújtása az emberek számára. Véleményünk szerint így, a többcélú kistérségi társulások kialakításával elérhető közelségbe kerül egy sor magasabb színvonalú közszolgáltatás.

Bizottságunk a kistérségek fontosságában egyetértett, a létrehozás módjában nem volt egyetértés a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Ellenzéki képviselőtársaim a kötelező kistérségi társulások rendszerének kialakítását nem tartják célszerűnek. Nézzük azonban, hogy milyen előnyök származhatnak abból, ha ilyen módon, tehát kötelező jelleggel jönnek létre a kistérségi társulások. Stabil egységek alakulhatnak ki, biztosítható és véleményünk szerint csak így biztosítható az országos lefedettség. Érdemes figyelembe venni, hogy a kistérség kategóriája egyrészt jelent szerves kapcsolatot a települések között, másrészt akkora méretet jelent, amelyben az egyes közszolgáltatások már optimálisabban megszervezhetők. A stabil intézményi struktúra csak kötelező társulás esetén valósulhat meg, hiszen csak így lehet közvetlenül a kistérségi társulásra feladat- és hatáskört telepíteni. Tehát csak ebben az esetben van módja a törvényhozónak arra, hogy kivételesen a többcélú kistérségi társulásra törvénnyel önkormányzati feladatot és hatáskört telepítsen.

Természetesen maga a szabályozás nem kérdőjelezi meg a már nagy számban működő önkormányzati társulások létét és intézményét, csupán azt mondja, hogy lehetnek olyan, a törvény által meghatározott kivételes feladatok, amelyeket ebben a társulási formában kell ellátni. A kötelező kistérségi társulás intézményrendszerének egyik nagyon fontos jellemzője, hogy ebben a konstrukcióban egy szervezeti keretben történik a területfejlesztési, az önkormányzati és az államigazgatási funkció ellátása is, tehát a területfejlesztési feladatok szervezeti keretét is a többcélú társulás adja. Ez így egy gazdaságosabb, racionálisabb működést tesz lehetővé.

A javaslat benyújtását egy nagyon széles körű társadalmi vita előzte meg, rangos tudományos, szakmai műhelyek dolgoztak a közigazgatás korszerűsítésének programján és annak elemein - ennek ellenére nem állítjuk, hogy e javaslat száz százalékig tökéletes. Azonban nem láttunk az előző időszakban egyetlenegyszer sem olyan konkrét javaslatot, mely ennek alternatívája lehetne, de ha valaki tud jobbat, beszéljük, vitassuk meg. A szocialista frakció kész kompromisszumokat kötni, és ehhez kérjük az ellenzéki képviselőtársainkat, hogy ezzel a felelősséggel vitassuk meg ezeket a javaslatokat.

A bizottság tehát mindhárom javaslatot 12 igen és 10 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartja, és megvitatásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu