PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma által a közszolgálati rádió 2002. április 1. és 2003. március 27. közötti működéséről szóló jelentése még kiegyensúlyozott tevékenységről tanúskodik, de azóta sajnos olyan drámai változások történtek a Rádió életében, ami nem tárgya ugyan a mostani beszámolónak, de nem mehetünk el mellette szó nélkül, ha felelősséget érzünk a magyar közszolgálati rádiózás iránt.

A kormány gazdasági harapófogóba helyezte a Magyar Rádiót. A harapófogó két szára közül az egyik a Rádió költségeinek, kiadásainak növelése, a másik a Rádió bevételeinek, állami támogatásainak visszatartása.

Nézzük az egyik szárat, a Rádió bevételeinek, állami támogatásainak visszatartását! A költségvetés négy tételben juttatott forrást a Magyar Rádiónak: üzemben tartási díj, sugárzási költségek, Danubius-koncessziós díj és művészeti együttesek támogatásának formájában. Mint ismeretes, a kormányváltást követően az új kormányzat eltörölte az üzemben tartási díj lakosságtól való beszedését, és 2002. július 1-jétől az állami költségvetés átvállalta ennek az adónak minősülő díjnak a fizetési kötelezettségét. Ennek következtében a kormány közvetlenül a költségvetésen keresztül képes gazdasági nyomást gyakorolni a Rádióra, ami súlyosan csorbítja a Magyar Rádió függetlenségét. Ezek közül a műsorterjesztési költségek növelése nem érinti a Rádiót, hiszen azt az Antenna Hungária kapja, a Rádión csak átfolyik a pénz. Nem úgy a Magyar Rádió művészeti együttesei, amelyek viszont nem részesülnek támogatásnövelésben, tehát az inflációval arányosan kevesebb támogatást kapnak. Ráadásul ezen együttesek fenntartása a tárgyi időszakban is több mint 800 millió forintjába került a Rádiónak. Ugyancsak hátrányos a Rádióra nézve a korábbi kereskedelmi csatornája magánosításából a Rádiót illető, úgynevezett Danubius-koncessziós díj csökkentése.

A kormány, illetve az ORTT újratárgyalta a Rádió bevonása nélkül és a tulajdonos kérésének megfelelően a Danubius Rádió által a Magyar Rádiónak fizetendő koncessziós díjat, és azt mintegy egynegyedére szállította le. Ennek következtében 2004-ben csupán évi 240 milliót kap a Magyar Rádió, utána négy éven át csupán 200 milliót. Ez önmagában évi 800 millió forint kiesést jelent.

Összességében megállapítható: a kormány az üzemben tartási díj költségvetésbe emelésével a Rádió függetlenségét, gazdasági kiszolgáltatottságát növelte, az állami támogatások nominálértéken történt befagyasztásával az infláció mértékével rontja a jövő évi gazdálkodást, míg a Danubius-koncesszió radikális lecsökkentésével közel 800 milliót vett ki a Rádió zsebéből. Ez évi közel egymilliárd forint támogatáscsökkenést jelent a 2004. évben majd.

A harapófogó másik szára a Rádió kiadásainak megnövelése. Mint minden gazdálkodó szervezetet, így a Magyar Rádiót is érinti a mindenkori infláció, valamint az áfakulcsok változása, a gáz és az áram árának növekedése. Ezek tehát már kiindulási pozíciójában sújtják a Rádiót. Ami viszont a harapófogóba szorult Rádió specifikus szorítását illeti, az a Rádió humánerőforrás-költségeinek - állami kényszerítésre történt - megemeléséből fakad. A helytelenül bérbruttósításnak nevezett, a munka törvénykönyve alapján 2003. július 1-jétől életbe léptetett változás a közterhek és a személyi jövedelemadó megemelkedése következtében ez évben előreláthatóan 800 millió forintos kiadásnövekedést okoz a Rádiónak.

2003-ban az Országgyűlés 500 millió forint egyszeri támogatást adott az áttérésre, 2004-re viszont már semmit. Ez a 800 millió forint humánerőforrás-költségnövekedés az egyéb drágulások mellett szintén körülbelül 1 milliárd forintnyi gazdálkodási deficitet fog előidézni. Így tehát a költségek növelésével és a bevételek visszatartásával a kormány harapófogója mindkét irányból 1-1 milliárd forint, azaz összességében 2 milliárd forintos szorításba fogja a Magyar Rádiót. Miután a műsorterjesztési költségek nem tartoznak a Rádió gazdálkodási körébe, ez az Antenna Hungária pénze, így az összes működési költségre, azaz körülbelül 8 milliárd forintra vetítve azt mondhatjuk, hogy ez közel 25 százalékos megszorítást, azaz teljesítmény-visszafogást igényel a Magyar Rádiótól. Másként fogalmazva, a jelen költségvetési javaslat a Magyar Rádiót 2004-ben közel 2 milliárd forint értékben kényszeríti vagyonfelélésre, eladósodásra, elbocsátásra, vagy egyéb olyan nem kívánt lépések megtételére, ami a Magyar Televíziót néhány évvel ezelőtt a mai napig tartó adósságcsapdába sodorta bele.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Rádió gazdálkodása az 1996. évi részvénytársasággá alakulása óta példás volt. Minden évben kiegyensúlyozott, adósság- és hitelmentes. Most a 2004. évi költségvetés tükrében megállapíthatjuk, hogy ennek vége; jelenleg a Magyar Rádió ellehetetlenítése folyik, ami a közszolgálati rádiózás végét jelentheti Magyarországon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu