DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha a képviselő úr azt kérdezte volna, hogy építhető-e társasház a gellérthegyi természetvédelmi területen, akkor könnyen válaszolhatnék határozott nemmel. Ugyanis a megfelelő jogszabály, az LIII. törvény nem teszi lehetővé azt, hogy akár a gellérthegyi természetvédelmi területen lakóház, társasház épüljön, de azt is mondhatom, hogy - ahogy a korábbiakban is - a természetvédelmi hatóság védett területre biztosan nem adna ki engedélyt ilyenre.

A hivatkozott beruházásnak bár nem említi a pontos helyét, ezért én mondhatnám, hogy ha az én illetékességem alá tartozó területre kíváncsi, biztosan nem a válasz. Viszont sejtem, hogy a Somlói út 64-68. szám alatti ingatlanról, egy belterületi ingatlanról van szó. (Dr. Csapody Miklós bólint.) - A hivatkozott jogszabály sajnos erre a beruházásra nem vonatkoztatható.

Egy olyan szép természeti képződmény esetében, mint a Gellérthegy, joggal vetődik fel az, hogy a tájképet nem rontja-e, és vajon lehet-e a természetvédelmi hatóságoknak ebben fellépni. Sajnos, az erről szóló 166/1999. számú kormányrendelet csak nem védett természeti területekre, külterületre állapít meg hatáskört a természetvédelmi hatóságok számára. Ebben az esetben a városkép védelme jön szóba, ebben az ügyben pedig, akárcsak a többi felvetett kérdésben, az önkormányzat az illetékes; a Gellérthegyen ez vagy a XI. kerületi, vagy az I. kerületi önkormányzat lehet; ebben az esetben talán a XI. kerületi.

A rendezési terv követelményei alapján óvható meg a városkép, és itt kell kijelölni az úgynevezett csúszásveszélyes területeket is. Ha ilyennek minősülő területen épülne az épület (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), akkor mérnök-geológiai vizsgálatot kell végezni. Nekem egyébként az a véleményem, hogy a Gellérthegyen nagyon fontos a tájkép, és nem szabadna ilyen monstrumokat építeni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu