NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint azt képviselőtársaim is elmondták, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítását elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk indokolja. A jogharmonizáción túl a javaslat a közlekedési fegyelem erősítését, a közlekedés biztonságának növelését is elősegíti.

A törvénytervezet a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását célzó részében bevezeti a bírságolás intézményét az engedélyköteles tevékenység szabályainak megsértőire vonatkozóan. A bírságok mértéke jelentős, kivetése ismételhető, ugyanakkor a bírságolásra felhatalmazott hatóságok közül csupán a közlekedési hatóság rendelkezik megfelelő szakmai ismeretekkel, információkkal. Véleményünk szerint a bírságolás lefolytatására olyan szervezetet - határőrséget, vámhatóságot - nem célszerű kijelölni, amely szakmai feltételekkel csekély mértékben bír. A sokrétű szabályozás és követelményrendszer feltételezi a szakszerű eljárást, melyben a bírságolás folyamán megfelelően képzett szakmai szervezet jár el. Egyébként az összes ezzel kapcsolatos engedélyezés, nyilvántartás e szervezetnél van.

Az Európai Unió szigorú feltételeket szab a gépjárművek műszaki állapotával, a járművezetők vezetési idejével, a járművek össztömegével, a tengelyterhelés túllépésével, illetve mérettúllépéssel kapcsolatban. Ezt az utak és hidak védelme indokolja. Sajnos napi gyakorlat a sok túlterhelt teherautó, rengeteg a nyomvályús út. Ellenőrizni e szabályokat csak a járművek ideiglenes feltartóztatásával lehetséges. Hatóság megtilthatja várakozóhely kijelölésével a jármű továbbhaladását. A várakozóhely fogalma azonban nem tisztázott. Az erre való lehetőség még a főútvonalak mentén is korlátozott.

Az ellenőrzés tekintetében a javaslat szakhatóságként kezeli a vámhatóságot és a határőrséget. Egyetértünk azzal, hogy e két szervezetet a közlekedési hatóság az ellenőrzésbe - ami az adott szervek alapfeladatai közé tartozik - bevonja, és viszont. Azt viszont el kellene kerülni, hogy az ellenőrzés kiterjesztésével indokolatlanul zaklatásnak tegyük ki a fuvarozókat azáltal, hogy ugyanazon szakmai körben egymástól függetlenül több szervezet is ellenőrzést végezhet.

A határátlépés megtagadása szintén nagyfokú szakmai felkészültséget feltételez, melyre utal a normaszöveg is oly módon, hogy a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítés utáni eljárás viszont nincs szabályozva. Fontos lenne, hogy egy ilyen súlyos döntést a legkompetensebb szerv, a közlekedési hatóság véleménye alapján hozzanak meg.

A miniszter több fontos területen kap felhatalmazást rendeletalkotásra, így az útépítéssel, üzemeltetéssel, minőségi elvárásaival, a gépjárművek menetíró készülékeinek szerelésével, ellenőrzésével, veszélyes áruk szállításával - ez az eddigiektől eltérően kiterjed a mezőgazdasági járművekre is -, a közúti járművek alkotórészeinek újrafelhasználásának feltételével kapcsolatosan. Ez utóbbi is fontos, hiánypótló szabályozás.

Néhány szóban bővebben az utak minőségi követelményeivel kapcsolatban. Az útügyi műszaki szabályozás hazai rendszere folyamatosan közelít az Európai Unió gyakorlatához, 1994 óta számos változáson ment keresztül.

(18.40)

Az európai uniós szabványok honosítását követően megalkották az útügyi műszaki szabályozási rendszert. Célja az útügy területén egységes eljárási módok meghatározása, alkalmazása. A jelenlegi szabályozás is kitér a közutak létesítése során felhasznált termékekre, az elkészült építményekre vonatkozó műszaki követelményekre, az út-, hídüzemeltetés és -fenntartás során végzett valamennyi tevékenység, a minőség értékelésére. Talán helyes, hogy a jövő évben e területet jogszabály, miniszteri rendelet szabályozza. De fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jelenlegi szabályozás is biztosította és a szervezeti rendszer is biztosította az utak jó minőségű kivitelezését, még akkor is, ha Keller államtitkár úr időről időre szakmákat, intézményeket megalázva akarja elbizonytalanítani a közlekedőket. Talán emlékezünk néhány hírhedtebb fellépésére, amikor kamerába nézve az út mentén talált aszfaltdarabra mondta, hogy ilyenből építik ezek az utakat. Nos, ez körülbelül ahhoz hasonlatos, mintha bemenne ő a cukrászdába, annak is a konyhájába, és ott a sütemény széléből levágott darabokra mondaná, hogy ilyen zserbót csinálnak ezek; vagy pedig az asztalosüzemben a forgácsba beletúrva azt mondaná, hogy no, ilyen asztal vagy éppen ablak kerül ki a kezeik közül. Tehát fontos, hogy miniszteri rendelet szabályozza, de remélem, hogy semmiféle ok-okozati összefüggésben nincs ez Keller államtitkár úr közelmúltban és régmúltban ez irányba tett lépéseivel.

Felhatalmazzuk hát a minisztert egy rakás rendelet megalkotására. De vajon hol tart a munka, és mire kell az új szabályoknak elkészülni? Ez kimaradt a tervezetből.

A vasútról szóló törvény módosítását célzó fejezet leglényegesebb eleme, hogy létrehozza a vasúti pályakapacitást elosztó szervezetet. Az európai uniós csatlakozásunk küszöbén is szembesülnünk kell azonban azzal, hogy a pályavasút erre a piacnyitásra nincs felkészülve. A vonalak döntő többsége az engedélyezett paramétereket sem éri el. A törvény felhatalmazása alapján a VPSZ üzletszabályzatot készít. Igazából ebben kell kidolgozni annak biztosítását, hogy érvényesülhessenek a környezetvédelmi és más szempontok is. A csendes, tiszta villamos vontatás és könnyű motorvonatok közlekedtetése kisebb pályaköltségű legyen, mint a korszerűtlen vontatási technikák beengedése. A vonalak minősége miatt differenciált használati díjat javasoljuk bevezetni.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy autóbusz-közlekedéssel váltsák ki a vonatot ott, ahol ez a vállalkozó vasút, illetve a vasúttársaság számára megtakarítást eredményez. Úgy véljük, hogy ennél komplexebb szempontrendszer alapján kellene dönteni. A vasúti közlekedés megszüntetését nem volna szabad egy gazdasági társaságra bízni. Területfejlesztési, környezetvédelmi szempontokat is mérlegelni kellene a döntéshez. Az önkormányzatokkal való előzetes egyeztetés előírása pedig csupán egy áldemokratikus tiszteletkör. A reptérépítéshez hasonlóan az önkormányzatok egyetértését javasoljuk feltételként kikötni e súlyos döntés meghozatalakor.

A légi közlekedésről szóló részhez néhány szót. A törvényjavaslat szerint a Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér kizárólag állami tulajdonú, s a kormány engedélyével sem idegeníthető el. Hiányosnak érezzük azonban a Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér mint kizárólagos állami tulajdon részben vagy egészben történő kezelésbe adásának, a kezelési jog elidegenítésének, a vagyontárgyak bérbeadásának vagy koncessziós jogok biztosításának olyan összefüggő szabályozását, amely egzakt módon biztosítaná az állam tulajdonának gazdaságos működtetését, a vagyon számonkérhetőségét, az üvegzsebprogram tárgyiasult megvalósítását.

A vízi közlekedésről szóló fejezetből csupán egyetlen szabályozást emelek ki. Vélhetőleg a hajós turizmusra, az oktatásra nézve jótékony hatással bír, hogy a kedvtelési célú hajózás kikerül az engedélyhez kötött hajózási tevékenység köréből.

A Magyar Demokrata Fórum az európai uniós jogharmonizáció biztosítása okán is a törvényjavaslatot módosító indítványainak elfogadása esetén támogatni fogja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu