BALSAY ISTVÁN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztést. Az előterjesztés során elhangzott, hogy 13 törvénymódosítást tartalmaz a változtatási javaslat: az adózás rendjéről, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a társadalombiztosítási járulék kifizetéséről, a magán-nyugdíjpénztári törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény, ismételten és mindennap a Ptk. módosításáról, az ártörvény módosításáról, a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, a fizetési és értékpapír-teljesítés véglegességéről szóló törvény, az illetéktörvény, a közösségi vámjoggal kapcsolatos törvény, az adókról, járulékokról és egyéb befizetésekről szóló 2003. évi törvény módosításáról is szól az előterjesztés.

A bizottságban különösebb izgalmat nem okozott, amíg arról volt szó, hogy tulajdonképpen európai uniós jogharmonizációs célú törvénymódosításról beszélünk. Igaz, hogy ez nem történt meg az adókról és járulékokról szóló törvény kapcsán, de most mindenképpen az Európai Unió miatt, az ahhoz való csatlakozásunk, a jogrendhez való csatlakozásunk miatt szükséges megtenni.

Az ellenzéki képviselők elmondták, hogy bírálható ezen túlmenően az áttekinthetőség, a sokat emlegetett salátatörvény túlburjánzása; tehát ez már azt a minősítést is meghaladja. Bírálták, hogy a Ptk. szinte minden héten módosításra kerül, amelynek az állandóságán őrködnünk kellene, és bíráltuk azt is, hogy az Európai Unió határozata értelmében és az ésszerűségnek megfelelően is egyszerűsíteni kellene az adminisztrációt, ezzel szemben bonyolultabbá válik.

Többen szóltak arról, hogy a magyar hatóságok az iparűzési adó esetében, annak behajtása esetében nem az Európai Uniónak megfelelően járnak el, és az nem úgy vagy egyáltalán nem szerepel ebben az előterjesztésben.

A bizottság egyik tagja kifejtette, hogy az előterjesztés pont annak a példája, ami alkalmatlan az általános vitára. Kifejtésre került többek részéről, hogy egyrészt nemcsak jogharmonizáció van benne, hanem többek között, ami fontos is lehet, a foglalkoztatások kifehérítése, továbbá szerepel benne a Sulinet, illetve az úgynevezett cégtelefonok ügye is.

A cégtelefonok ügye váltott ki a kormánypárti képviselőkből különösebb izgalmat. Rövid tanácskozást követően megosztotta a kormánypárti képviselőket ez a sumák módon beterjesztett és nem a jogharmonizációval összefüggő adó, a bevételt fokozó előterjesztés, így a bizottság rövid vita után 6 igen, 5 nem és 7 tartózkodás mellett nem fogadta el az előterjesztést. Azt kérte az előterjesztőtől, hogy ha európai uniós jogharmonizációs kérdésekkel kíván a bizottság elé, illetve a parlament elé lépni, akkor abban külön jelölje meg ezentúl a későbbiekben, hogy melyek azok, amelyek a költségvetés bevételeit kívánják gyarapítani.

A bizottság nem fogadta el az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu