SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszas viták után és néhány tagállam tartós vonakodása ellenére az Európai Bíróság közel két évvel ezelőtt, 2002 júniusában hozta meg azt a jelentős következményekkel járó ítéletét, amely szerint nem engedhető meg, hogy az állam a már privatizált vállalatokban megtartsa különleges szavazati jogokat biztosító aranyrészvényét.

(20.50)

Az aranyrészvény intézménye ugyanis ellentétes a közösségi jog szabad tőkeáramlást biztosító fejezetével, alkalmazására ezért csak kivételes esetben kerülhet sor. Az Európai Bizottság álláspontja is az, hogy az államnak a privatizált ügyekben fennálló többletjogosultságai sértik a tőkemozgás szabadságát. Így azután az EU-csatlakozás egyik tőkepiaci szempontból is nagyon fontos következménye számunkra az aranyrészvény intézményének megszűnése, megszüntetése, pontosabban alkalmazásának erős korlátok közé szorítása lesz, de távolról sem lenne igaz, ha az aranyrészvény vonatkozásában meghozandó jogszabályi intézkedéseket csak a jogharmonizációs kötelezettségünkkel indokolnánk.

A piacgazdaságban az állam jelenléte - pár jól lehatárolható területtől eltekintve - inkább zavarokat és hátrányokat, mintsem előnyöket jelent. Amennyire indokolható az állam jelenléte egyes területeken, például a környezetvédelem, a közoktatás, a szociális ellátás egyes területein, annyira kevéssé racionális ottléte a gazdaság, a magántársaságok dolgaiban és testületein belül. Magyarországon 2001 nyarán megvalósult a teljes devizaliberalizáció. A tőkemozgások terén összességében már csak néhány olyan korlátozás maradt fenn, amelyeket nem a devizajogszabályok tartalmaznak, és amelyek a csatlakozási tárgyalások során is napirendre kerültek. A csatlakozási tárgyalások során a tőke szabad áramlása külön tárgyalási fejezetben került napirendre. Magyarország a tárgyalásokon vállalta, hogy a külföldiek termőföldvásárlásának jelenlegi tilalma és az úgynevezett másodlagos lakóhelyek tekintetében fenntartott egyedi engedélyezési rendszer kivételével alkalmazza a közösségi jogot, azaz mindenfajta korlátozást megszüntet. Ezeken túlmenően a csatlakozás napjáig minden korlátozást tehát fel kell oldanunk. Az úgynevezett aranyrészvények kérdése ebbe a csoportba tartozik.

Az aranyrészvény intézménye azért jelenti a tőke szabad áramlásának korlátozását, mert az állam itt nem tulajdonosként, hiszen tényleges tulajdoni hányaddal nem rendelkezik, csak a szavazatelsőbbségi részvénnyel, tehát nem tulajdonosként, hanem szabályozóként akadályozhat meg olyan döntéseket, amelyek egyértelműen tőkemozgásokat érintenek, ilyen például az alaptőke felemelése vagy leszállítása. A szerződés előírásai alapján a közérdekre, közbiztonságra, közegészségügyre és a honvédelemre történő hivatkozással fenntarthatók tőkekorlátozások, így elvileg aranyrészvények alkalmazására is van lehetőség.

Rátérve most már az előttünk lévő törvényjavaslatra, elmondható, hogy annak leglényegesebb eleme az, miszerint az aranyrészvény intézménye csak azokban a társaságokban maradhat fenn, ahol az állam garanciális jelenléte nélkül a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésének lehetősége felmerülhet. Ilyen területként mindössze hármat ismer el a törvényjavaslat, ahogy erről már többször szó volt: az energia vagy energetika, az elektronikus hírközlés, illetve a honvédelem területe ilyen. Ennek következményeként a privatizációs törvény mellékletéből is kivehetően, miközben az állam jelenleg 31 vállalkozásban rendelkezik szavazattöbbségi részvénnyel, addig a törvény szerint, mármint az előttünk lévő törvényjavaslat szerint ezek száma 22-re fog lecsökkenni, vagyis az energetikai cégeken, a MOL-on, az erőműveken, a gáz- és villamos szolgáltatókon és az OVIT-en kívül csak a Matávban és a Dunai Repülőgépgyár Rt.-ben marad meg az állam szavazatelsőbbségi joga, mindenütt másutt ez megszűnik, így a Picknél, a Herznél, a Herendnél, a Zsolnaynál, az OTP-nél és a Hungaropharmánál, ahogy arról itt már szintén szó volt, megszűnik az aranyrészvény, és törzsrészvénnyé alakul át.

Miközben az aranyrészvényes képviselője ezentúl jogosult lesz a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának ülésein tanácskozási joggal részt venni, jelentősen leszűkül azon közgyűlési döntések fajtája, amelyek feltételezik az elsőbbségi részvényes támogató szavazatát. Az energia vagy energetika területén például ilyennek a jelentős pénzeszközök átcsoportosítása minősül; igaz, eddig erre nem volt lehetőség, de a törvényjavaslat most megteremti ezen beavatkozás jogalapját. A többi közösségi jog által elismert beavatkozási jogcím esetén a nemzeti hatóság, a Magyar Energia Hivatal léphet fel az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

Bár szorosan véve talán nem az aranyrészvénnyel kapcsolatos, én azonban említésre méltó, fontos változásnak tartom a jelenlegi helyzethez képest azt, hogy a Magyar Energia Hivatal hatósági jóváhagyását kell beszerezni az egyik társaságból a másikba történő minden tevékenység kiszervezéséhez, legalábbis az energetikai társaságok esetében, és tudjuk, hogy ez nem minden aktualitást vagy reális élethelyzetet nélkülöző kiindulás, amiből ez a kodifikációs javaslat megszületett.

A másik ilyen említésre méltó vonatkozás, hogy a gázhálózat-fejlesztési hozzájárulást, illetve a csatlakozási díjat a fogyasztók nem kizárólagosan a szállítóvezeték tulajdonosának, hanem az engedélyesnek is fizethetik, és az e téma körüli viták is bizony meglehetősen élesek és hosszú időre visszanyúlóak, így azután megnyugtató módon tervezi ez a törvényjavaslat ezt az egyáltalán nem mellékes és másodlagos kérdést is rendezni.

Nyilván a törvényjavaslat leglényegesebb eleme talán, vagy egyik leglényegesebb eleme az a melléklet, amelyik felsorolja, hogy melyek azok a gazdasági társaságok, ahol megmaradnak a szavazatelsőbbségi jogok, és melyek azok, ahol ezek törzsrészvénnyé alakulnak át.

Mindent összefoglalva: a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja az előttünk lévő törvényjavaslatot, és úgy érzi, hogy a legeslegutolsó pillanatban, de még a csatlakozás előtt a törvényhozás ebből törvényt tud és fog csinálni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu