DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A fegyver nem játék. A fegyverrel emberi életeket lehet kioltani, le lehet rombolni fáradságosan létrehozott értékeket. A fegyver használója kezében hatalom, a másik oldalon pedig fenyegetettség.

A fegyver története egyidejű az ember történetével, az embereknek a természettel vívott megélhetési harcával és az ember harcával a területi és hatalmi befolyás kiterjesztéséért, a tulajdonszerzésért.

A fegyver eszköz: a támadás és a védekezés eszköze. Ellentmondásos emberi találmány, mert a félelemhez és a biztonsághoz egyaránt kötődik. A kérdés mindig az, milyen emberi szándék működteti.

A történelem során a fegyverek technikai fejlődése a technika általános fejlődésének motorja volt, és ez ma sincs másként. A fegyver tehát az emberiség életének, fejlődésének szerves része. Lehet, hogy egyszer túlhaladjuk, de ma még együtt kell élnünk vele, és ha már így van, ki kell alakítanunk az együttélés pontos szabályait.

A fegyverek sokfélék. Az ütő-, szúró-, vágófegyverektől a lőfegyvereken át a tömegpusztító, atom- és biológiai fegyverekig sajnos nagyon széles a paletta. A fegyverkereskedelem és a -használat illegális része üldözendő, a fegyveres és rendvédelmi szervek beszerzései és fegyverhasználata pedig külön szabályozott.

A ma beterjesztett törvényjavaslat csak a legális mezőben értelmezendő, és ezen belül is a lőfegyvereknek és lőszereknek a törvény által meghatározott körét érinti. Nem terjed ki a Magyar Honvédség, a határőrség, a rendőrség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereire és lőszereire. A törvényi szabályozás célja a közbiztonság erősítése érdekében a lőfegyverek és lőszerek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló szabályok megalkotása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezhetnék joggal, hogy: mindezidáig ez egy szabályozatlan terület volt? Hiszen az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a közbiztonság, az élet védelme olyan közösségi, társadalmi érdek, amely megköveteli, hogy a fegyver és lőszer tartását minden társadalom korlátozza, feltételekhez, engedélyekhez, szabályokhoz kösse. A fegyvertartás már önmagában fokozza azoknak a veszélyhelyzeteknek a valószínűségét, amelyek a fegyverek gondatlan vagy a jogos védelem kereteit túllépő használatából, ellopásából, elvesztéséből származhatnak. Az Alkotmánybíróság szerint a mindenkori közhatalomnak egyenesen alkotmányos kötelessége, hogy egyes alapvető jogok - jelen esetben a biztonsághoz fűződő jogok - védelme érdekében az érvényesülésükre veszélyt jelentő tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon. A fegyver- és lőszertartással kapcsolatos szigorú szabályozás tehát indokolt.

Tisztelt Országgyűlés! Vannak ilyen szigorú szabályaink a polgári rendeltetésű lőfegyverekre és lőszerekre. Az alap a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 1991-es kormányrendelet, amelyet miniszteri rendeletek egészítenek ki. Ez a rendőrség hatósági engedélyéhez köti a lőfegyverek, lőszerek megszerzését, tartását és a velük kapcsolatos egyéb tevékenységet, mint például a gyártás, a kereskedelem, a javítás, a hatástalanítás. Szigorú személyi feltételeket állapít meg a lőfegyvert, lőszert birtoklók, például a sportlövők, a sportvadászok, a lőfegyverrel hivatásszerűen foglalkozók, mint az igazságügyi fegyverszakértők, természetvédelmi őrök, vagyonőrök, és a lőfegyverrel, lőszerrel üzleti tevékenységet folytatók, a gyártók, a javítók, a kereskedők tekintetében. Jogos tehát a kérdés, hogy ha már van egy szigorú szabályrendszerünk, akkor miért kell erről törvényt alkotni.

A válasz a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásában keresendő, hiszen uniós jogharmonizációs feladat elvégzéséről van szó. A javaslat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló közösségi irányelv előírásaival összeegyeztethető szabályok kialakítását célozza.

(13.10)

Ez nem a közösségi jog szó szerinti átvételét jelenti természetesen, de jelenti az abban foglalt célnak és szellemiségnek megfelelő hazai jogalkotást. Jelen esetben ez a cél a lakosság biztonságának fokozására irányul, amely a Magyar Köztársaság kormányának is nagyon fontos szempont és szándék, hogy a lakosság biztonsága érdekében a szükséges jogi szabályozást minden esetben tegyük meg.

A közösségi irányelv a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében különösen az éles lőfegyverek, a tűzfegyverek, lőszerek tiltott előállításának és jogellenes kereskedelmének megakadályozása érdekében állapít meg követelményeket. A terminológia tehát csak a tűzfegyverekre vonatkozik, gáz- és riasztófegyverekre, légfegyverekre az irányelv szabályait nem kell alkalmazni. Vonatkozik azonban a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyverekre is, amely lőfegyvernek minősül azon egyszerű oknál fogva, mert alkalmas lehet emberi élet kioltására.

A fegyverekre vonatkozó szabályozás önmagában még nem igényelné tehát a törvény alkotását. Törvényre azért van szükség, mert a közösségi jog az éles lőfegyverek birtoklásának, mozgásának ellenőrzéséhez szükséges személyi adatok kezelésével kapcsolatosan olyan előírásokat tartalmaz, amelyek csak törvényi úton érvényesíthetők. Így az engedélyező hatóságon kívül a fegyverkereskedő is köteles kezelni a lőfegyvert szállító és az azt megszerző személy személyes adatait. Jelenleg ez nem így van, ez egy fontos és új változás. Az irányelv szerint alapvetően tilalmazni kell az egyik tagállamból a másikba fegyver birtokában történő átlépést. Az ettől való eltérés csak abban az esetben fogadható el, ha olyan eljárást vezetnek be, amely lehetővé teszi a tagállam értesítését arról, hogy lőfegyvert kívánnak a területére bevinni.

A tagállamoknak tehát a lőfegyverek, lőszerek átvitelével kapcsolatban információcsere-hálózatot kell működtetniük. Ehhez központi lőfegyver-nyilvántartásra van szükség, amelybe a lőfegyver-kereskedő is adatot fog szolgáltatni. Tehát jól látszik az irányelv szándéka is, amivel, azt gondolom, a saját biztonságunk szempontjából minden tekintetben egyet lehet érteni, hogy kontrollált, ellenőrzött folyamatokra van szükség, kontrollált, ellenőrzött mechanizmusokra van szükség, tudni kell azt, hogy kinek van birtokában lőfegyver, hogy az hol tartózkodik, ha úgy tetszik, és hogy milyen feltételekkel, milyen módon kontrolláltan jelenhet meg az Európai Unió területén.

A belső piac létrejötte, a belső határok eltörlése, illetve a közösség belső határain folytatott ellenőrzések megszűnése miatt az irányelv előírja az európai lőfegyvertartási engedély alkalmazását. Ezt az okmányt bármelyik tagállamban kiállíthatják, és ez az okmány azt igazolja, hogy tulajdonosa az abban szereplő lőfegyvert a kiállító állam joga szerint szabályszerűen tartja magánál. A törvény hatálybalépése nem érinti a lőfegyvertartási engedélyek érvényességét, amely jelenleg 5 év. Ezért az európai lőfegyvertartási engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével. Akkor lesz szükség az európai lőfegyvertartási engedélyre, ha a lőfegyvert birtokló személy valamelyik tagállam területére a lőfegyverét is magával akarja vinni.

A közösségi irányelv átmeneti rendelkezések megvalósítását teszi szükségessé az úgynevezett flóbert tűzfegyverekkel kapcsolatban. Ezek sporteszközök, 7,5 joule alatti csőtorkolati energiával rendelkeznek, tehát élet kioltására nagy valószínűséggel nem alkalmasak. Ugyanakkor azonban a közösségi irányelv kategorizálása értelmében tűzfegyvernek, így a törvényjavaslat szerint lőfegyvernek minősülnek. Azért is tartottam nagyon fontosnak aláhúzni, mert ennek a törvénytervezetnek széles körű társadalmi egyeztetése volt, hiszen civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel, gyártókkal és mindenféle szervezettel a szakembereink egyeztettek, és ezt a szabályozási részt többen, nyilván azok, akiknek az érdekük ezt diktálja, kifogásolták. Szeretném ezért fölhívni a figyelmet erre az indokolásra, amit az előbb elmondtam, ez az oka, hogy ezt a szabályt be kell vezetni.

Az új szabályozás elrendeli azon flóbert lőfegyverek azonosítási számmal való ellátását, amelyek nem rendelkeznek ilyennel. Az azonosítási számmal rendelkező flóbert lőfegyver tulajdonosainak 2004. május 31-ig, az azonosítási számot kérőknek pedig a számmal történt megjelölést követő 5 munkanapon belül kell kérni a flóbert lőfegyver használatára engedélyt. Az engedélyezési feltételek várhatóan kevésbé lesznek szigorúak, mint az életveszélyes lőfegyverek esetében. Ezeket a feltételeket a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet fogja szabályozni.

Tisztelt Országgyűlés! Amivel kezdtem az expozét, azzal szeretném befejezni. A fegyver nem játék. A lőfegyverekről és lőszerekről önök elé terjesztett törvényjavaslat az európai uniós jogharmonizáció okán fogalmaz meg szabályokat, de a célja, a középpontja a biztonság. Olyan szabályokat tartalmaz, amelyek ellenőrizhetőbbé teszik a lőfegyverek és a lőszerek beszerzését és használatát az Unión belül és természetesen ezzel összefüggésben Magyarországon belül is, és ez az Unión belül és Magyarországon belül is a lakosság nagyobb biztonságának érdekét szolgálja.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu