LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Az Európai Unióval kapcsolatos jogharmonizációs törvények önvizsgálatra is késztetnek bennünket, szigorítanak bennünket, és fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon sikerül-e betartatni a hatályban lévő jogszabályokat, sikerül-e valóban olyan helyzetet teremteni, hogy ezek ne csak írott szövegek maradjanak.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítására is sor kerül e javaslat szerint, támogatjuk ezt természetesen, hiszen a gyermekek érdekeinek védelmét erősíti, azonban bennünk, a Magyar Demokrata Fórum háza táján fölvet egy kérdést is ez a törvénymódosítás. Az elmúlt években, de különösen az elmúlt év nyarán szinte koldusoffenzíva volt a fővárosban és a legtöbb nagyvárosban. Az idegenforgalmi szezon közepén szinte minden forgalmasabb helyen kéregetők szólították le a járókelőket, megjegyzéseket tettek rájuk, ha azok nem vagy csak kevés pénzt adtak. A koldulás hátterét még 1999-ben vizsgáló rendőrségi tanulmány szerint a koldusok többsége bérkoldus. A szervezetten zajló fővárosi bérkoldulást a rendőrség becslései szerint három-négy koldusmaffia működteti. A bérkoldusoknak előre meghatározott összeget kell naponta leadniuk megbízójuknak, cserébe a koldusmaffia védi a körzetüket. Ne gondolja tehát bárki közülünk, hogy bárhol bárki koldulhat, mert a kívülállókat könyörtelenül elkergetik. Ennek az iparágnak a legembertelenebb formája a gyermekek révén vagy a gyermekekkel együtt történő kéregetés.

Az elmúlt esztendőben az MDF fővárosi frakciója többször kívánta a hatóságok figyelmét felhívni a gyermekekkel történő koldulás elterjedtségére és veszélyeire, sajtótájékoztatót is tartottunk ebben a kérdésben, leveleket fogalmaztunk meg, mindhiába. Semmilyen érdemi fellépés nem történt a jelenség ellen, sőt kaptunk néhány kormánypárti sajtóterméktől rosszindulatú megjegyzést, megvádoltak bennünket, hogy egy rossz törvényt akarunk rendőri erőszakkal végrehajtatni.

Most hadd idézzem fel tehát a szabálysértésekről szóló 1999. évi törvény 146. §-át, amiről szó van a jelen törvénymódosító tervezetben. Idézem: “Aki gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.ö A törvény még azt is kilátásba helyezi, hogy akár állami gondozásba is lehet adni a koldulás formájában veszélyeztetett gyermeket.

A hatályos törvény ellenére sem a rendőrség, sem a gyámhatóság nem látta el a feladatát ezen a téren, hiszen Budapesten adott helyeken hónapokig tartósan semmilyen hatóság által nem zavartatva kéregettek és kéregetnek gyermekkel vagy gyermekekkel. Most pedig azt látom ebben a törvénytervezetben, hogy az intézkedések szigorítását javasolja a kormányzat. Ezt szükségesnek is tartom, és teljes mértékben egyetértek. De kik fognak gondoskodni a mainál még szigorúbb előírások betartatásáról? Azok talán, akik még enyhébb formában sem gondoskodtak erről?

Tulajdonképpen ezt a felvetést azért tartottam szükségesnek, hogy valóban irányítsuk konkrét területekre a figyelmet, és úgy vélem, hogy ez egy olyan konkrét terület, amely igenis egyenes arányban van a törvénytervezet szellemével, céljával, akaratával, amivel továbbra is teljes mértékben egyetértünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu