PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, arra gondoltam, hogy vajon jó-e, hogy ilyen hosszú az általános vita, de meggyőződtem arról, hogy jó. Jó döntés volt az, hogy több napon keresztül, több órán keresztül tartott az általános vita, hiszen kétségtelen, hogy a most benyújtott törvénycsomag valójában a kormány egyik nagy reformcsomagja, amit ebben a ciklusban benyújtott. Én azt gondolom, hogy egy olyan törvénycsomag, amelyik érinti az alkotmányt, amelyik érinti a 3200 önkormányzatot, és ezen keresztül érint tízmillió embert, igenis megérdemli - és igenis szükséges -, hogy egy igen hosszú általános vitát folytassunk róla.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nyitott minden olyan módosító indítványra, amelyik arról szól, hogy a benyújtott törvénycsomag szerkezetét javítsa. Minden olyan módosító indítványra nyitottak vagyunk, amelyik azt a célt szolgálja, vagy azt a célt tűzi ki maga elé, hogy az önkormányzatok működésén javítani tudjunk, és hogy az önkormányzatokon keresztül érintett tízmillió ember számára jobb életminőséget lehessen biztosítani. Nem volt hiábavaló ez a vita, hiszen kétségtelen, hogy sok kérdés volt, ami felvetődött, és vannak is olyan elemek, amelyek azért közeledtek egymáshoz. Néhány ilyet szeretnék kiemelni a vitából.

Azt gondolom, abban mindkét oldalon egyetértünk, és teljes az egyetértés, hogy szükség van a kistérségi rendszerre - azt gondolom, a vita végén nyugodtan össze tudjuk ezt foglalni. Azt is nagyon jól lehetett érzékelni a vita során, hogy szükség van egy olyan szint létrehozására, amelyik szint lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a feladatterhek alól valamilyen módon, valamilyen formában könnyítést kapjanak; valamilyen formán más szinten, más szerkezetben tudják ellátni a feladatokat, a szolgáltatásokat.

Én azt gondolom, abban is egyetértés van, amit pont Mikes Éva mondott, illetve utána néhány képviselőtársam még jelezte, hogy nagy szükség van arra, hogy az ágazati törvények ezt a szintet igenis elkezdjék feltölteni. Én egy kicsit emlékeztetnék arra, hogy '90-ben, amikor az önkormányzati rendszer létrejött, körülbelül ugyanilyen helyzet volt, hiszen az önkormányzati törvény létrejött ugyan, de az ágazati törvények később születtek meg. Sőt, ha képviselőtársaim visszagondolnak, akkor a feladatellátásról szóló törvény is később született meg. Tehát valóban létrejött az a szerkezet, az a rendszer, amelyik megadta a lehetőséget arra, hogy az önkormányzatiság elkezdjen működni, és utána kezdték akár az oktatási törvény, a szociális törvény és más törvények a feladatokat az önkormányzatokhoz telepíteni. Ma valójában ugyanez a helyzet érzékelhető, és ugyanez a helyzet tapasztalható a kistérségi rendszerrel kapcsolatban. Annak a rendszernek a kialakítása az első lépés, amit később az ágazati törvényekben az adott feladatokkal lehet összehozni.

A vita során felvetődött bennem az a kérdés, hogy igazából mi is a tét. Én azt gondolom, hogy az a másfél éves szakmai munka, amiről itt szó volt, amit az IDEA-csoport végzett az elmúlt másfél évben, és a különböző szakmai tanulmányokban, kiadványokban megjelentetett, az a több száz, vagy talán több ezer szakmai tanácskozás, amit végigcsináltunk a polgármesterekkel, az önkormányzati képviselőkkel, a jegyzőkkel, az érdekszövetségekkel és a szakmai csoportokkal, ennek a másfél éves szakmai előkészítő munkának az eredménye az egyik tét. A tét az, hogy azt a tizennégy vagy tizenöt éves tudást, amit az önkormányzati rendszer működéséről ma tudunk, ami megvan a kistelepülésen, a kisvárosban vagy a nagyobb városban, vagy megvan a fővárosban, a főváros egyes kerületeiben, ezt a tudást hogyan és milyen módon tudjuk majd hasznosítani a kistérségi rendszerben.

És persze azt gondolom, hogy tét, igen nagy tét a 3200 önkormányzat és az autonómiájuk. És igen nagy tét az a 2000-2500 önkormányzat, amelyik ma - elég sokszor elhangzott már a vitában - önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatnak tekinthető, és működési problémákkal küszködik.

Azt gondolom, a legnagyobb tét az a tízmillió ember, aki az önkormányzatoktól különböző szolgáltatásokat kap, akár az oktatás területét, akár a szociális területet nézzük, az egészségügyet vagy éppen a kulturális területet. Azt gondolom, az igazi tét ez: a másfél éves szakmai munka, az a tizennégy éves tudás, amit az itt lévők és az elmúlt másfél éves vitában a különböző szakmai csoportok a felszínre hoztak, tét az önkormányzatiság megőrzése, és tét, hogy jobb minőségű szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az önkormányzatok, és megfelelő szinten, az emberek számára. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor, azt gondolom, valóban érdemes volt ezt az általános vitát lefolytatni.

Én azt gondolom, annak a felelőssége, hogy ez megvalósuljon, és hogy egymással őszintén beszéljünk, nem a kormányé - ez mindkét oldal felelőssége: felelőssége az ellenzéki képviselőknek is és a kormányzati képviselőknek is. Felelőssége azoknak, akik ma az önkormányzatokban dolgoznak, és ezt a tudást ide behozzák, és felelőssége annak a jogalkotói körnek, amelyik itt most a parlamentben ezen dolgozott. Én azt gondolom, hogy ezt a tétet érzékelve - érzékelve azt, hogy ma igazából az egyik legnagyobb reformcsomag általános vitáját zártuk le - jogos az, hogy a kormány nyitott minden olyan módosító indítványra, amelyik ennek a csomagnak a javítását, és azt a tétet, illetve azt a célt szolgálja, hogy azoknak az embereknek a számára, akik az önkormányzatoktól, vagy a kistérségektől szolgáltatásban részesülnek, ez a lehető legjobb minőségben történjen meg.

Ebben a szellemben bízom abban, hogy a módosító indítványok valóban ezt szolgálják, és ennek érdekében a kormány nyitott lesz minden módosító indítványra. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu