SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az Állami Számvevőszékről szóló törvény megalkotása, illetve az ennek nyomán létrejött Állami Számvevőszék a rendszerváltás formális megtörténtét megelőzően történt, mindez mégis nem független a rendszerváltás akkor már érezhető közelségétől, így akár mondhatjuk, hogy mind az ÁSZ-törvény, mind maga az ÁSZ mint intézmény, a rendszerváltás termékének, a rendszerváltás gyermekének köszönhető, pontosabban: tudható be. Arra külön büszkék lehetünk, hogy sem a törvény, sem maga az intézmény nem keltett csalódást, mint itt az előbbiekben lefolytatott vita is azt bizonyítja, hogy ezt az intézményt minden politikai erő, de maga a közvélemény is elismeréssel illeti.

Most, 15 év után ismét módosításra kerülne az ÁSZ-ról szóló törvény, nem mintha a közben lévő 15 évben nem került volna már módosításra, de most az előzőekhez képest néhány ponton talán kicsit lényegesebb módosításokkal állunk szemben, bár mindez alapvetően nem határozza meg az ÁSZ státusát és az ÁSZ tevékenységét. Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfőbb célkitűzése az ÁSZ szervezeti függetlenségének erősítése, jogállásának, hatáskörének, feladatainak és az ellenőrzés szabályainak egységesebb kialakítása, továbbá az ÁSZ-törvény és az alkotmány, illetve más jogszabályok, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály vagy törvény összhangjának a biztosítása. Az állami-társadalmi ellenőrzés rendszerében kulcsszerepet játszó ÁSZ helye a jogrendszerben a törvényjavaslat keretében meghatározásra került, és ellentétben a korábbi, nem túl pontos meghatározással, most az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerveként lett megnevezve, és ezzel teljes mértékben egyetértünk.

Jelentős változás, miszerint a jövőben az ÁSZ maga készítheti el a saját költségvetésére vonatkozó javaslatát, melynek vonatkozásában a kormány módosítást, javítást nem tehet, hanem közvetlenül köteles azt az Országgyűlés elé terjeszteni. Az ÁSZ függetlenségének megerősítése felé tett lépések közül talán ez a legfontosabb, hiszen a végrehajtó hatalom befolyásától mentesen, kizárólag a saját szakmai igényeinek, követelményeinek megfelelően készítheti el a költségvetését és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát az ÁSZ.

(12.40)

Ezt is támogatandónak, támogathatónak ítéljük.

Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítése tekintetében jelentős változtatás a főtitkári pozíció kialakítása, amellyel megoldásra kerül többek között az ÁSZ hivatali szervezetének irányítása. Indokoltnak tartjuk. Ugyancsak új szabályként került be a törvényjavaslat szövegébe magának a Számvevőszéknek a külső ellenőrzése, amit egy független, az Országgyűlés elnöke által megbízott könyvvizsgáló jogosult ellátni. Egy külső szakértő megbízása legalább olyan fontos és nélkülözhetetlen része az ÁSZ gazdálkodásának ellenőrzése tekintetében, gazdálkodása törvényességének nyomon követésében, mint a gazdasági társaságok esetében. Ezért ezzel a negyedik fő változással is csak egyetérthetünk.

A javaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek az ÁSZ hatáskörét, feladatkörét illetően fogalmaznak meg egzaktabb szabályokat. Így például a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése tekintetében találunk tartalmi pontosítást, miszerint az Állami Számvevőszék elnökének ellenjegyzése a hitelfelvétel, az esetleges hitelfelvétel törvényességét tanúsítja.

Az ÁSZ-törvényben eddig nem volt maradéktalanul nevesítve az államháztartás négy alrendszere, amelyek tekintetében az ÁSZ az ellenőrzési feladatokat ellátja. Most kiegészül a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának nevesítésével.

Releváns kérdés az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank közötti kapcsolatrendszer újraértelmezése. Jogosan vetett fel komoly aggályokat az ÁSZ-törvény és az MNB-törvény közötti összhang hiánya. Az új szabályozásnak köszönhetően - legalábbis amit tervezünk -, nagyon helyesen, az ÁSZ ellenőrzése nem terjedhet ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának ellenőrzésére. Ezt is támogatandónak ítéljük.

A törvényjavaslat az ÁSZ szervezeti felépítésére vonatkozóan is pontosabb szabályozást ad, melyek közül a már említett főtitkári pozíció bír nagyobb jelentőséggel. A főtitkár egy személyben látja el a fejezet felügyeletét ellátó szerv vagy szervezet vezetőjének jogosítványait. A szervezeti felépítés megreformálásának, konkrétan a főtitkári pozíció beiktatásának köszönhetően jogilag folytonossá válik az ÁSZ működése abban az esetben is, ha mind az elnök, mind az alelnökök akadályoztatva vannak. A jogfolytonos működés nélkülözhetetlen az államháztartás ezen fontos szerve esetében. A főtitkár jogállását, illetményét és juttatásait a jogalkotó a közigazgatási államtitkárral azonos módon határozza meg. Ez érthető, hiszen az ÁSZ főtitkára is - a közigazgatási államtitkárhoz hasonlóan - mindenekelőtt a hivatali szervezet irányításáért felel, és csak az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén jogosult képviselni az Állami Számvevőszéket.

Az ÁSZ függetlenségének eddig is fontos biztosítéka volt vezetői vagyonnyilatkozata. Ez a szabályozás csak annyiban módosul, amennyire ezt a főtitkári pozíció beiktatása szükségessé teszi. Egyébiránt, amennyiben a főtitkári pozíció bármilyen ellenérzést váltana ki az ellenzéki pártokban vagy az ellenzéki pártok egyes képviselőiben, kíváncsian várjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek ezzel kapcsolatban megszületnek; támogatásukat egyáltalán nem zárjuk ki, hiszen abból indulunk ki, hogy mind a két oldal alapvető érdeke az ÁSZ működőképességének, folyamatos működőképességének biztosítása.

Kisebb módosítás történt az elnök és az alelnökök havi alapilletményének vonatkozásában, mely szerint az elnököt a miniszterrel azonos, míg az alelnököt a miniszter alapilletményének 85 százalékával azonos díjazás illeti meg. Ez a szabályozás a korábbitól eltérő, mely szerint az elnökhelyettest az államtitkárral azonos díjazás illette meg. Az új szabályozás egységesebb képet mutat, már csak azért is, mert a főtitkári pozíció beiktatása után a főtitkár díjazása megfelel a közigazgatási államtitkár díjazásának. További módosítás a vezetők díjszabására vonatkozó szabályok között, hogy az elnök által kinevezett számvevő főigazgató és számvevő igazgatóhelyettes az államtitkárral azonos díjazásra jogosult.

A törvényjavaslat tehát ezen apróbb változtatásokkal is mind a szervezeti felépítés, mind a vezetők díjazása tekintetében is egy egységesebb kép kialakítására törekedett, ezért ezeket a változtatásokat is indokoltnak tartjuk.

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok közül nem hozott változást a javaslat a tekintetben, hogy az ÁSZ célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint ellenőriz, így segítve a törvényhozó hatalom munkáját. Bizonyos esetekben azonban az ÁSZ továbbra is csak törvényességi szempontok figyelembevételével végezheti ellenőrzési feladatait. Az alkotmányos szabályozással összhangba hozva került módosításra az ellenőrzések gyakoriságának meghatározása, mely ezt követően törvény eltérő rendelkezése hiányában tartozik az elnök feladatkörébe.

Nagyon fontos változtatás, melynek hiánya talán önmagában is szükségessé tette volna most a törvény módosítását, hogy a javaslat kiegészíti az ÁSZ-törvényt a személyes adatok védelmét szolgáló garanciális elemekkel, a főbb adatvédelmi szabályokkal, követve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit. Mindenekelőtt az informatika jelentőségének növekedése idézte elő ezt a problémát, és generálja a részletes adatvédelmi szabályozást.

Ugyanezen oknál fogva szorul kisebb technikai jellegű módosításokra a törvény. Ennek eredményeképpen az ellenőrzés, illetve vizsgálat alá vonható dolgok köre ki kellett egészüljön az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományával. Szintén a technikai fejlődés velejárója, hogy a javaslat lehetővé teszi az ÁSZ és a vizsgált szerv közötti elektronikus kapcsolattartást, ami nagymértékben megkönnyíti és meggyorsítja a két szerv közötti információcserét. Végül, nagyon helyesen, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy nem bűncselekmény elkövetésével megvalósított pénzügyi mulasztások miatt gyakrabban kerüljön sor felelősségre vonásra.

Teljesen új szabályként került be a törvényjavaslat szövegébe, hogy a megkeresett szerv köteles a mulasztással kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg a lefolytatott fegyelmi eljárás - amennyiben fegyelmi eljárásra sor kerül - eredményéről tájékoztatni az Állami Számvevőszéket.

Úgy gondolom, hogy itt egy parlamenti pártok között egyeztetett törvényjavaslat megvitatásáról volt szó, az Állami Számvevőszék maga is hangsúlyt helyezett arra, hogy minden párttal konzultációt tudjon folytatni a parlamenti vitát megelőzően. Számomra némi meglepetést okozott, hogy ennek ellenére bizonyos ellenvélemények is megfogalmazódhattak az önkormányzati bizottságon belül, de gondolom, hogy van ez a törvényjavaslat mindannyiunk számára olyan fontos, hogy a felmerült esetleges ellenvéleményeket módosító javaslatok formájában megjelenítve közös nevezőre tudunk jutni, és végül az ÁSZ-törvény módosítását közös erővel, közös akarattal megalkothatjuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu