TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az Országgyűlés még 1989 őszén fogadta el, mint az ma már többször elhangzott.

Azzal mindannyian tisztában lehetünk, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság jogállamiságának egyik elengedhetetlen kelléke. Abban sem lehet vita közöttünk, hogy a rendszerváltást követően megalkotott törvény az időközben elfogadott alapvető jelentőségű jogszabályok miatt már megérett a módosításra. Az előttünk lévő törvényjavaslat nem jelenti a hatályos jogszabály átfogó módosítását, ám az eddiginél szélesebb körű, pontosabb szabályozást tartalmaz az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványaival kapcsolatban.

(12.30)

Bevezetésként elmondható a javaslatról, hogy amellett, hogy az Állami Számvevőszék státusát alkotmányjogi, valamint fiskális szempontból tovább függetleníti, egyszersmind bővíti annak ellenőrzési jogkörét, pontosítani törekszik az ellenőrzés célját, jogi kereteit. Ugyancsak pozitívuma az előterjesztésnek, hogy lépést tartva az adatkezelés korszerűbbé válásával, kiterjeszti a szabályozását az elektronikus aláírás, az elektronikus dokumentumok, valamint az adatállomány tekintetében is. Lássunk azonban ezek közül néhány lényegesebbet egy picit részletesebben!

A javaslat értelmében az Állami Számvevőszék olyan pénzügyi ellenőrző szerv, amely általános érvénnyel végzi a törvényben meghatározott feladatát. Új kiegészítésként szerepel az ÁSZ mint önálló központi költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv jogosítványainak a főtitkári tisztségre való ruházása.

A Számvevőszék függetlenítését jelenti a javaslat azon rendelkezése, melynek értelmében az ÁSZ által a saját költségvetési kereteire tett javaslatot a kormánynak változatlanul kell beterjesztenie az Országgyűlés elé. Szakmai önállóságot hivatott képviselni az, hogy az Állami Számvevőszék dolgozói létszámát ezentúl nem az Országgyűlés, hanem maga a Számvevőszék határozza meg.

Az ÁSZ és az Országgyűlés kapcsolatában új szereplőként találkozhatunk az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgálóval, aki a szervezet gazdálkodását hivatott figyelemmel kísérni. A korábbi törvénnyel ellentétben a költségvetés hitelfelvételére vonatkozó szerződések vizsgálatát az új javaslat már konkrétan a törvényi előírások betartása miatt írja elő, pontosítva, egyben jogilag alátámasztva is ezt a jogkörét. A szervezet feladatkörének bővülését jelzi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, valamint a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának felvétele a Számvevőszék által vizsgáltak körébe. Ugyancsak ellenőrzési jogkörébe kerül az államháztartás teljes belső pénzügyi ellenőrző rendszerének figyelemmel kísérése, véleményezése.

A Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék viszonyrendszerében is bővül a Számvevőszék ellenőrzési jogköre. Míg az alapvető jegybanki feladatok tekintetében el kell kerülni, hogy az MNB monetáris politikáját az Állami Számvevőszék ellenőrizhesse, az MNB által törvényben meghatározott, de az alapvető feladatok körébe nem tartozó, úgynevezett egyéb feladatok már az ÁSZ ellenőrzése alá kerülnek. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank jogszerű, az alapszabálynak és a közgyűlési szabálynak megfelelő működését is hivatott lett vizsgálni az Állami Számvevőszék.

A szervezetben külön nevesíti a javaslat a főtitkár szerepét, aki - bizonyos jogköröktől eltekintve - akadályoztatás esetén helyettesíti az ÁSZ elnökét és alelnökét, hangsúlyozva: akadályoztatás esetén, valamint rendelkezik az illetményéről és a juttatásairól. A főtitkár köteles évente vagyonnyilatkozatot tenni, ám ez, ellentétben az elnökkel és az alelnökkel, nem nyilvános. Az elnök munkáltatói jogainak gyakorlását az új javaslat az szmsz-hez viszonyítva rendezi, továbbá biztosítja a lehetőséget az elnöknek a szakmai képzés szervezésére is.

Elnöki jogkörbe tartozik továbbá az állami számvevőszéki vizsgálatok gyakoriságának a meghatározása. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez csak az úgynevezett egyéb ellenőrzések vonatkozásában illeti meg az elnököt. A módosítás már általánosabban fogalmaz, és törvényi rendelkezéshez köti az esetleges kivételeket. A vizsgálat nyilvánosságát hivatott alátámasztani, hogy a vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és a vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható adata nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

Mint már mondottam, a javaslatban megtalálhatók azok a módosítások is, amelyek az adattárolás és adatkezelés korszerűsödésével már időlegesek voltak. Az ellenőrzés során az ellenőrzött és az ellenőrzést végző közötti kapcsolattartás már elektronikus aláírással is ellátott elektronikus dokumentumok útján is történhet, valamint az ellenőrzés során állam-, szolgálati vagy egyéb titkok informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományaiból is megismerhetőek. A javaslat szabályozza a betekintési és lefoglalási jogot, az adatok továbbítását, valamint kezelését.

Az ellenőrzés során feltárt esetleges bűncselekmények gyanúja esetén az Állami Számvevőszék az illetékes hatóság felé haladéktalanul köteles jelezni a tapasztaltakat. Amennyiben egyéb, tehát nem bűncselekmény, mulasztás merül fel, a Számvevőszék kezdeményezési joggal élhet a felelősség tisztázására, kivizsgálására. Az ilyenkor megkeresett szerv az eljárás megindításáról kialakult álláspontjáról 60 napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.

Összefoglalva: az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása időszerű, hisz mind a hazai intézmények és szervek jogi szabályozása, mind a nemzetközi, európai uniós elvárások indokolttá tették az új szabályozást.

Hazánk európai uniós megítélése is kedvező az Állami Számvevőszéket érintő szabályozás EU-konformmá alakítása terén. Az ÁSZ szabályozásán túl kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a nagy hazai elosztórendszerek reformjának, hiszen amint az Állami Számvevőszék elnökének például a mai nyilatkozataiból is kitűnik, a gazdasági helyzet megoldására takarékossági és nem kiadáscsökkentési intézkedésekre van szükség. Ha a Medgyessy-kormány a kitűzött célját az üvegzsebprogram érvényesítése terén komolyan gondolja, biztosítania kell minden egyes költségvetési szerv számára a független pénzügyi ellenőrzést. Ezen törvényjavaslat ezt vélhetően elő fogja segíteni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu