DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Külügyminiszter Úr! Képviselőtársaim! Kedves Barátaim! Tisztelt Vendégeink! Ha valaki 1988-ban, a diplomám átvételekor azt mondja nekem, hogy 16 év múlva, az európai csatlakozás előestéjén az uniós csatlakozásunk előnyeiről, az uniós szerződés aláírásáról kell parlamenti expozét tartanom, egyszerűen nem hiszem el. És tessék: alig egy esztendő múlva, 1989-ben vendégstátust kaptunk az Európa Tanácsban, 1991 decemberében Antall József miniszterelnök aláírta az integrációs szervezettel a társulási megállapodást, 1997 végén öt másik országgal együtt meghívást kaptunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és 2002 decemberében - akkor már kilenc másik országgal együtt - lezárhattuk a tárgyalásokat.

Már két évvel ezelőtt az EU megállapította, hogy Magyarország felkészült a csatlakozásra, eleget tesz a tagság úgynevezett koppenhágai követelményeinek, Magyarország demokratikus jogállam, működő piacgazdaság, olyan ország, amely képes megfelelni az Unión belüli verseny kihívásainak, amely nemcsak átveszi, hanem alkalmazza is az uniós vívmányokat. Megkaptuk tehát a meghívást, a kilenc másik országgal együtt, amelyet a népszavazás 84 százalékos igenje el is döntött, majd tavaly Athénban április 16-án aláírhattuk a csatlakozási megállapodást.

Nehéz utat tettünk meg. A felkészülés sikerét az ország lakosságának munkája, áldozatvállalása, négy szabadon választott parlament és öt kormány egymásra épülő tevékenysége tette lehetővé. Módosítottuk az alkotmányt, törvények, jogszabályok sokaságát változtattuk meg és igazítottuk az európai uniós alapelvekhez. Jelen törvényjavaslat a csatlakozásunkat megelőző utolsó törvényhozási lépés, amely tartalmazza a szerződés teljes szövegét. A törvényjavaslat emellett kihirdeti az Unió elsődleges joganyagát képező úgynevezett alapító szerződéseket, ezek módosításait, amivel a nemzetközi szerződések a magyar jogrendszer részévé válnak.

Országgyűlésünk kezdettől fogva aktív szereplője, előmozdítója volt a magyar európai uniós társulási, felkészülési és taggá válási folyamatnak. Csatlakozásunk alapját az EU alapvető értékeivel történő azonosulás és a meggyőződés jelentette. A felkészülés lépéseit nem az Európai Unió kedvéért, hanem saját érdekeinket követve, a modern Magyarország megteremtéséért kellett megtennünk. A modern európai Magyarország szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy először küldhetünk képviselőket az Európai Parlamentbe, szimbolikusan és a napi valóság szintjén is megjelenítve, hogy hazánknak helye és szerepe van az élet minden területét átfogó európai döntések meghozatalában.

A koppenhágai csúcsot megelőző hónapokban a kormány szinte minden, speciálisan magyar érdekű kérdésben javítani tudott az ország pozícióján. Nézzük a legfontosabbakat! Magyarországot most már ugyanannyi mandátum illeti meg az Európai Parlamentben, mint a hasonló népességű országokat. Elértük a termőföld külföldiek általi megvásárlására vonatkozó hétéves átmenet három évvel való meghosszabbításának lehetőségét. A versenyfejezetben a befektetési adókedvezményekre vonatkozóan elért megállapodás 250 ezer munkahely fennmaradását tette lehetővé. A mezőgazdasági fejezetben Magyarország adottságainak alapvetően megfelelő kompromisszumokat sikerült elérni. Számottevően javul a gabona, az olajos magvak, a cukorrépa, valamint a zöldség- és gyümölcságazat versenypozíciója. Több speciális mezőgazdasági magyar igény érvényesül: a “tokajiö és a “pálinkaö nevek használata, a borzóna-besorolás. Az EU 2004-2006 között 5,1 milliárd euró összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósításának megkezdésére - ez a támogatás a magyar GDP éves növekedéséhez 1 százalékkal járul hozzá. Bátran állíthatom, hogy a közép-európai régió egyik legfejlettebb országaként, az EU-tagságra történt alapos belső felkészüléssel a hátunk mögött jogosan bízunk a jövőben.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország ismét a térségi stabilitást erősítő tényezővé vált. Aktívan, és amint azt a NATO-bővítés is bizonyítja, eredményesen támogatjuk szomszédaink felvételét az euroatlanti intézményekbe. A magyar regionális politika teljes mértékben összhangban van az EU bővítési és tágabb Európa-koncepcióival.

Hová is csatlakozik ez a közepes méretű ország? Hová is tart a tízmillió magyar állampolgár? Az Európai Parlament a világon egyedülálló intézmény; az egyetlen olyan nemzetközi parlament, amelyet a tagállamok állampolgárai közvetlenül választanak. E fontos intézmény döntései 2004. május 1-jétől, a tíz új tagállam csatlakozásával már 450 millió európai polgár sorsát befolyásolják. Az Európai Parlament napjainkra érdemi jogalkotó testületté vált, meghatározó szerepet játszik a közösségi költségvetés kialakításában, az Európai Bizottság elnökének és összetételének megválasztásában, a Bizottság tevékenységének ellenőrzésében.

Az Európai Parlament két legnagyobb politikai csoportja: az egyik a szocialista és szociáldemokrata pártokat egyesítő Európai Szocialisták Pártja, a másik a kereszténydemokrata, konzervatív Európai Néppárt frakciója. Az Európai Szocialisták Pártja következetesen kiáll a baloldali értékek, az igazságosság és a szolidaritás mellett. 2003 májusában e frakcióhoz csatlakozott a Magyar Szocialista Párt tíz megfigyelője, köztük jómagam is.

(10.20)

Nem okoz gondot az idegen nyelv használata, azonban mégis boldogsággal tölt el az, hogy ezek után az Európai Parlament képviselői az Unió összes hivatalos nyelvén, így magyarul is felszólalhatnak a plenáris üléseken, a frakciókban és mind a húsz állandó bizottság ülésén is. Igaz, a folyosón, a kávézókban, az informális, néha mindent eldöntő beszélgetéseknél elengedhetetlenül fontos a nyelvismeret, akár az angolé, akár a franciáé.

Hogyan fogunk dolgozni? Hogyan látszik majd ebben a mega nagyságú Parlamentben ez a kis létszámú magyar csoport? Engedjék meg, hogy erről idézzem Martin Schulzot, a Német Szociáldemokrata Párt európai parlamenti delegációjának vezetőjét, aki a következőképpen nyilatkozott rólunk: “Az elmúlt évben a magyar képviselők két különleges tulajdonságára figyeltem fel az Európai Parlamentben. Az egyik, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is képesek megoldást találni, a másik, hogy a legszélsőségesebb nézetek fennállása esetén is képesek a kompromisszum kialakítására. Ezért, ha én lennék az Európai Szocialista Párt csoportjának a vezetője - mondta -, akkor egyfajta összekötő szereppel bíznám meg a magyar szocialistákat a most belépő országok szocialistái és az európai szocialista család között.ö

Tisztelt Parlament! Szép szavak, köszönjük a dicséretet. De tudjuk, hogy mi nemcsak külön, hanem együtt is képesek vagyunk arra, hogy pártoktól függetlenül végezzük feladatunkat, ha nemzeti érdekeink így kívánják. Nem is olyan régen - gondolom, a 15 éves parlamenti demokráciánk történetében talán először - össze tudott fogni valamennyi megfigyelőtársam egy jó nemzeti ügyért. Közösen értük el, hogy az Európai Parlament tárgysorozatba vegye, majd elsöprő többséggel megszavazza az észak-dél irányú autópálya tervezetét. Ezzel Magyarországon az elkövetkező években európai uniós hozzájárulással megépülhet az M6-os autópálya.

Ugyancsak nekünk, magyaroknak sikerült elérnünk, hogy bekerült az új európai alkotmány tervezetébe a kisebbségek jogainak deklarálása. Talán nem is kell mondanom, ez hazánk, a Kárpát-medence magyarsága, sőt az egész európai kontinens számára óriási jelentőséggel bír. Megfigyelőként kikérték a véleményünket, egyetértettünk, hogy fölállítsák a közös európai hadtestet, és közösen léptünk fel az Európai Unión kívüli országok megsegítésében is. Egy fejlett Európai Unió ugyanis felelősséggel viseltetik mások sorsa iránt. Ezt jelenti európaiságunk.

Úgy hiszem, számunkra a legfontosabb, hogy hazánkat egyenrangúan kezeljék az Unióban. Ez nehéz küzdelem, mivel az új tagállamok gazdái a legfontosabb támogatás, a közvetlen kifizetések csaknem negyedét kapják meg 2004-ben. Ehhez, hála istennek, hozzájön még a 30 százalékos nemzeti kiegészítés, ami a magyar kormány óriási vívmánya volt a koppenhágai csatlakozási tárgyalásokon. De 2007-től az EU új, hétéves költségvetési ciklusában azért kell határozottan fellépnünk, hogy minél előbb megszűnjék a számunkra hátrányos bánásmód, vagyis a magyar gazdák egyenlő eséllyel vehessék fel a versenyt. Csak így érvényesülhet az Európai Unió legfontosabb alapelve, a szolidaritás.

Gyakorta fölteszik nekem a kérdést, hogy az uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaság számára áldás vagy sorscsapás. Nos, a személyes véleményem az, hogy a csatlakozás óriási esély, világgazdasági védelem és egyben nagy versenyképességi kihívás is. Európa mezőgazdasága egyszerre figyel a hatékonyságra, a piaci követelményekre, a természeti táj megőrzésére és arra, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Szerintem ezt a számunkra különösen fontos célt az Európai Unió segítségével érhetjük el.

Az Európai Unióban a baloldali értékek megkerülhetetlenek, meghatározóak. Örömteli a spanyol és a francia választási győzelem. Itt nincs helye a hátrányos megkülönböztetésnek, és elvárják uniós társaink, hogy külön segítséget kapjanak a nők, az elmaradott térségek lakói, a fogyatékkal élők és a romák. Egy esélyteremtő államnak a munkához jutást és a munkahely megőrzését kell támogatnia, és igenis segíteni kell azokat, akik külső segítség nélkül képtelenek megélni.

Amikor az európai uniós csatlakozás szóba kerül, a leggyakrabban nekem szegezett kérdés az, hogy milyen közvetlen hatásokkal lesz ez a nők mindennapi életére. Azt tudjuk, tapasztaljuk, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a nők helyzete sok szempontból nehezebb lett. A társadalmi és gazdasági átalakulás olyan új helyzeteket teremtett, amelyek a családban, a munkaerőpiacon, a közéletben új, eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják a nőket is, de nem nyújtanak automatikus vagy felülről elrendelt megoldásokat. Ezért a csatlakozás mindennapokra gyakorolt hatásainak alakításában az egyének felelőssége is meghatározó. A társadalmi nemek egyenlősége már régóta mint alapvető jog és mint elérendő cél is szerepel az Unió szerződésében. De fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán kisebbségi kérdés, ez az egész társadalmat érintő ügy.

A csatlakozás lehetőség arra, hogy a demokrácia alapértékeit szem előtt tartva biztonságosabb világot teremtsünk magunknak; biztonságot a családban, a munkahelyen, biztonságot abban, hogy el tudjunk igazodni a jogaink és a lehetőségeink között, tágabb értelemben pedig békét, biztonságot a világban. Lehetőségek nyílnak számunkra, amelyekkel tudnunk kell okosan élni, odafigyelve azokra is, akik támogatást igényelnek a lehetőségek kiaknázásához.

A csatlakozásra való felkészülés során, még 2001 novemberében elkészült Magyarország közös foglalkoztatáspolitikai értékelése. Célja a foglalkoztatási rendszerek vizsgálata volt annak érdekében, hogy az ország képes legyen az európai foglalkoztatási stratégia megvalósítására. Azóta több, közösen kialakított program is szolgálja felkészülésünket. A foglalkoztatottsági ráta Magyarországon mindkét nem esetében alacsonyabb, mint az EU-átlag. A munkaerőpiac nemek szerint továbbra is szegregált, és a bérkülönbségek sem szűntek meg. A női foglalkoztatottság szintjének a lisszaboni stratégiában meghatározott emeléséhez a munkahelyteremtésen túl olyan foglalkoztatási formák kellenek, amelyek mindkét szülő számára lehetővé teszik a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását. Szükség van a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodó gyermekgondozó intézmények rendszerének fejlesztésére, és nem feledkezhetünk meg a beteg vagy az idős családtagok gondozását, ápolását elősegítő intézményrendszerek fejlesztéséről sem.

A tagországok nagy részében terjedőben van, hogy kiterjesztik a gyermekgondozáshoz kapcsolódó, mindkét szülőt megillető jogosultságot. A Bizottság állásfoglalása szerint ez kedvező irányú fejlődés, hiszen mindkét szülő számára lehetőséget ad a gondozásban való részvételre. De mivel ezek a kötelezettségek még mindig főként a nőre hárulnak, van még bőven teendőnk. A csatlakozási folyamat ráirányította a figyelmet a kirekesztődés és a szegénység elleni küzdelemre is.

Női részvétel: a tíz csatlakozó ország közül Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a nők parlamenti jelenléti arányát tekintve, nem érjük el a 10 százalékot, Málta előz meg bennünket. A legmagasabb arányt Lengyelország képviseli a maga 20 százalékával. Az Európai Parlamentben 31 százalékot képviselnek a nők. Fontos, hogy az európai parlamenti választásokon a nők és férfiak kiegyensúlyozott arányban vegyenek részt. Ahogy mondani szoktam: ahol a nők jól érzik magukat, ott a férfiak mindig biztonságban vannak itthon és Európában.

Mindenképpen beszélnünk kell a civil szféra munkájának fontosságáról is. A csatlakozás után teljes jogú tagként sok olyan pályázati és együttműködési lehetőség nyílik számunkra is, amelyek reményeink szerint hatékonyan járulnak hozzá érdekérvényesítő és érdek-képviseleti tevékenységük ellátásához. Ne felejtsük el azt, hogy nem csupán egy gazdasági közösséghez csatlakozunk. Egy értékközösségnek is részesei leszünk, amelynek alapvető értékei közé tartozik az emberi jogok elismerése és garantálása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Kedves Vendégeink! 1988-ban csak álmodtam arról, hogy határtalanul szeretném hazámat. Most már megvalósulhat az álmom, és lassan kimondhatom: a határok ledőlnek, és nincs akadálya, hogy határtalanul szeressem Magyarországot.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu