GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság március 24-én tárgyalta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, és egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta. A 2004. évi módosítások részben az MNB elnökének rendeletalkotási jogához kapcsolódó változásokat, illetve az Európai Központi Bank által javasolt módosításokat tartalmazzák.

A módosítások arra irányulnak, hogy az MNB teljesen feleljen meg a fejlett országokban már elfogadott jegybanki függetlenség követelményeinek. A jegybanki függetlenség célja elsősorban az, hogy a monetáris politika ne legyen a politikai váltógazdaság hullámzásainak kitéve. A bevett közgazdasági empíria szerint a jegybanki függetlenség hitelesebbé és egyúttal sikeresebbé teszi az infláció elleni harcot.

A jegybanki függetlenség két fontos dimenziója áll ma többé-kevésbé vita nélkül, az eszközfüggetlenség és a gazdasági függetlenség. Az eszközfüggetlenség érdekében az alkotmány MNB-re vonatkozó 32/D. §-ának 2002. évi módosítása következtében az európai uniós csatlakozás napjától bekerül az alkotmányba a Nemzeti Bank elnökének rendeletalkotási jogköre, amelynek részletes szabályait és hatáskörét a Nemzeti Bankról szóló törvényben, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben kell pontosítani.

A Nemzeti Bankról szóló törvényben meg kell határozni az elnöki rendelet előkészítése során érvényesülő sajátos szabályokat. A módosítás következtében a jegybanki alapkamat és a kötelező tartalékráta mértékét is elnöki rendelet szabályozza. A jogalkotási törvény általános szabályaitól eltérően a két szabályozási körre az alapkamat esetében általános megoldásként, a kötelező jegybanki tartaléknál rendkívüli esetekre egyedi kihirdetési és hatálybalépési szabályok vonatkoznak.

A Nemzeti Bankról szóló törvény 2003. évi módosítása kapcsán felmerült: az Európai Központi Bank, észrevételek és javaslatok; az idő szűke miatt már nem kerülhettek be a 2003-as módosításokba. A jelen törvényjavaslat viszont már ezek figyelembevételével készült. Ezen módosítások többsége technikai jellegű; ami az átlagemberek számára talán legérdekesebb lehet, hogy a jegybanknak májustól a forint mellett az eurót is fokozottan védenie kell a hamisítóktól.

A jegybank pénzügyi függetlenségének megerősítése érdekében rögzítésre kerül a törvényben az MNB alaptőkéjének nagysága. Az Európai Központi Bank javaslata alapján pontosabban meg kell határozni az értékpapír-elszámoló rendszerek felett az MNB által gyakorolt felvigyázói hatáskört. A javasolt módosítások jelentős része az EU-csatlakozásunk napjával lép hatályba, így az MNB-törvény jogharmonizációjának teljessé tétele is ekkor megvalósulhat.

A bizottsági ülésen a Nemzeti Bank jelen lévő képviselője kijelentette, hogy a javaslattal kapcsolatos egyeztetéseket az Unióval lefolytatták, a jegybank a módosításokkal teljes mértékig egyetért. Képviselői felvetésekre, amelyek arról szóltak, hogy a módosítások kizárólag az uniós jogharmonizációt szolgálják-e, megnyugtató válasz született az előterjesztő részéről. Mindenki által elfogadható módon reagált az előterjesztő és a jegybank azokra a felvetésekre, amelyek a jogszabályok kihirdetésével kapcsolatos rendelkezések megfelelőségére vonatkoztak.

A törvényjavaslat vitája során módosítási igény nem merült fel, a bizottság, ahogy a vélemény elején jeleztem, egyhangú szavazással támogatta a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és egyúttal a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu