DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket, most már egymás után a harmadik napja találkozunk az államtitkár úrral is; hétfőn éppen a késő esti időben, más téma kapcsán: akkor éppen közlekedtünk.

Most pedig a kis- és középvállalkozások kerültek napirendre, és ezen törvénytervezet mint ahogy az előző hozzászólásokban és a bizottsági véleményekben is megfogalmazódott, fontos és talán az európai uniós csatlakozás szempontjából kiemelt célokat is kitűzve igazítja a mai szabályozást, másrészről viszont olyan aggályokat is felvet, amelyek a bizottsági kisebbségi véleményekben is elhangzottak.

Talán nézzük először a pozitívumait, hiszen a '99-ben elfogadott XCV. törvény először Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak egységes keretet biztosított, amely már az akkori európai közösségi bizottsági ajánlásnak megfelelően született meg, figyelembe véve az akkori polgári kormány álláspontját is, amely a kis- és középvállalkozások kereteinek rendezését, megerősítését szolgálta, és ennek érdekében alakította ki azon kereteket, amelyek majd később a támogatásokat, beleértve a Széchenyi-terv kialakítását is szolgálták.

Ezen törvény helyett egy új törvény benyújtása történt meg, bár megtörténhetett volna az is, hogy ennek a módosítását tárgyaljuk, de új törvényként tárgyalja a Ház, a kormány így látta jónak. Nos, ezen új törvény jelentős változást azon a ponton mutat, hogy egyáltalán, akire vonatkozik, arra vonatkozóan kiterjeszti a törvény hatályát, és olyan méretű vállalkozásokat is a kis- és középvállalkozások kategóriájába sorol, amelyek a mai magyar értelemben inkább a nagyvállalkozásokat jelentik.

Ezért érdemes is talán a vállalkozási szövetségek vezetőinek néhány gondolatát idézni, hogy ne csak arról legyen szó, amit Józsa képviselő úr mondott, hogy az ellenzék mit mond, hanem bizony a magyar valóság egy kicsit másképp reagál; ezen törvény változásával kapcsolatos aggodalmait, legalábbis azt gondolom, itt szóvá illik és szóvá kell tenni.

Ha átvesszük az ottani normákat, mármint az európai uniós normákat, nehezebb lesz érvényesíteni a kicsik érdekeit - fogalmazott az egyik érdekképviselet vezetője. A limitek módosítása nincs összhangban a magyar valóssággal. Másrészről - ilyen vélemények is elhangzottak - a limitek módosítását aggályosnak, nem feltétlenül célszerűnek tartjuk. A magyar vállalkozások tőkéje európai viszonylatban alacsony, ezért szinte az egész ország kis- és középvállalkozó lenne. Miután a nagyvállalkozások a középkategóriába, a közepesek a kicsik közé, a kicsik a mikrókhoz kerülnek, az igazi kicsik kevesebb forráshoz jutnak a pályázatokon. Ezeken ugyanis a nagyobbak tőkéjük és menedzsmentjük révén hatékonyabban indulhatnak. No, ez a magyar gazdaság szereplőinek egyik véleménye, egyik oldala az olvasatnak.

Józsa képviselő úrnak is egyúttal jelezni szeretném: azt gondolom, ezeket a hangokat is meg kell hallani, érteni kell, hogy a magyar valóságnak, a magyar gazdaságnak mik a realitásai, és bizony, azt az érzetet, amelyet sok tízezer magyar vállalkozás megfogalmaz, hogy valahol kimarad az európai uniós csatlakozás támogatotti köréből, kimarad a versenyképes részvételből, ez a törvényi keret erősíti.

(12.50)

Ez nehezen vitatható. Nyilván erre majd a keretek kitöltésével lehet igazi válaszokat adni, amire ma látszólag nem tudunk választ adni. Igen ám, csak a költségvetési bizottságban e törvény vitájában azért megpróbáltuk tisztázni, hogy milyen hatástanulmány készült annak érdekében, hogy ez a törvény bevezetésre kerüljön, milyen pénzügyi-költségvetési következményei vannak. Feltettük ezt a kérdést, hiszen tudjuk, hogy ma Magyarországon - alapvetően a megszorítások okán - a közvetlen vállalkozói támogatások terén a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak és más jövedelemváróknak kevesebbet tud ajánlani a magyar kormányzat, mint amit egyébként 2003-ban, a költségvetés vitája kapcsán 2004-re ígért.

Nézzük a konkrét számokat! A kisvállalkozások legnagyobb támogatási kerete, amely a kormányzati költségvetésben megfogalmazódik, a kis- és középvállalkozások célelőirányzata - nézzük, mi történt ezzel. A 2004-es költségvetésben a beállított összeg 14 milliárd forint volt, ma 11 milliárd forint áll rendelkezésre, alig négy hónappal utána. Nem azért, mert közben elköltötték, hanem azért, mert a mai kormányzat álláspontja szerint a magyar gazdaság helyzete ma azt kívánja, hogy megszorítások történjenek.

Nézzük a számok másik részét! Megkérdeztük, hogy a 2005. évi költségvetésre milyen hatása lesz ennek a törvényjavaslatnak, mennyivel több pénzre van szükség. A Gazdasági Minisztérium, azt gondolom, korrektül kiszámolta, hogy a 14 milliárdos eredeti előirányzathoz képest további, mintegy 5 milliárd forintra lenne szükség. Ehhez képest a kormány álláspontja, a Pénzügyminisztérium álláspontja az, hogy érdemileg nincsen hatása ezen költségvetési sorokra, tehát ez a törvényjavaslat nem kíván több pénzt biztosítani a kis- és középvállalkozói szférának, mint amennyit egyébként ez évben is, a most még be nem nyújtott törvényjavaslat előtti időszakhoz képest.

Ez egyszerű matematika ettől a perctől fogva: csinálunk szép, nagy kereteket, hangzatos európai uniós fogalmakat és rendszereket, de tartalmában tulajdonképpen ezer új nagyvállalkozást besorolunk ezen kategóriába, és kecsegtetjük őket, hogy nektek itt, ebben a kisebb keretben nagyobb lehetőségeitek lesznek. Tulajdonképpen a másik oldalon, a magyar oldalon, a támogatási oldalon pedig még kevesebb pénz fog rendelkezésre állni, mint egyébként ezen kevesebb vállalkozó, és kevesebb pénzigényű vállalkozó számára.

Ehhez azt tudom mondani ettől a perctől fogva, hogy azt gondolom, ne csodálkozzon a kormányzat, ha mi azt mondjuk, hogy ehhez nem kívánunk asszisztálni; a Fidesz nem kíván ehhez asszisztálni. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség azt gondolja, hogy ha a keretekhez hozzányúl a parlament, és ezt önmagában támogatandó célnak tekintjük, akkor ahhoz a megfelelő pénzügyi lehetőségeket is hozzá kell rendelni, és ezen pénzügyi lehetőségek hozzárendelése teszi igazából életképessé a törvény működését.

De nézzük meg tartalmilag is ezen törvény változásait. Lehet, hogy nem kell annyira durván fogalmazni, mint ahogy a költségvetési bizottság szakmai berkeiben ezt tettük, de azokat a kiegészítéseket, amelyek alapvetően a banki szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások díjának a támogatását emelik be, már csak abból a szempontból is gondoljuk végig, hogy nagyon sok vállalkozás tulajdonképpen nem is tud a bankoknál mint hitelfelvevő, mint partner - azon kívül, hogy számlát vezet a számára - megjelenni. Tehát azoknak a jogcímeknek a növelése, amelyek tulajdonképpen most további támogatások nyújtását nyitják meg, pont a bejövő ezer új vállalkozás számára ad valódi támogatási lehetőséget, ha úgy tetszik: átemeli ebbe a kategóriába, de tulajdonképpen pont azon kis- és középvállalkozók számára, akik ma is benne vannak ebben a kategóriában Magyarországon, ez az új jogcím nem teremt lehetőséget.

Tehát nemcsak hogy kevesebb pénz áll rendelkezésre, de jogcímeken belüli átcsoportosítás várható, amely keretében pont a mai magyar értelemben vett nagyvállalkozói - de az új törvény szerint középvállalkozónak átminősülő - vállalkozói kör számára teremti meg a pénzügyi támogatás jogcímeit. Ez az igazi probléma. Amellett az is valóban megkérdőjelezendő, hogy ha egy állami szolgáltatás valóban államilag támogatott, nem azt tapasztaljuk-e a gyakorlatban, hogy a rendes piaci díjnál ténylegesen magasabb díj képződik a maga természetességénél fogva - vagy nem természetességénél fogva -, de a tapasztalat mégiscsak ez. Tehát én azt gondolom, ezt az aggályt, legalábbis a gazdasági kormányzat felé, figyelmeztetésképpen jeleznünk kell.

A legfontosabbakat szerettem volna kiemelni. Azt gondolom, ez alapján megalapozott az, hogy azt mondjuk, hogy legalábbis újra kell gondolni ezt a törvényjavaslatot, megítélésünk szerint egy kicsit elhamarkodott. És semmiképpen sem a mai magyar valóság talaján áll ez a lehetőség, hacsak a kormányzat nem kíván ehhez sokkal több pénzt hozzárendelni, magyar, saját forrásból. Erre várjuk a választ, akkor talán hozzá tudunk állni támogatólag is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu