DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/9263. számú törvényjavaslat célja az, miként erre a politikai államtitkár úr expozéja is utalt, hogy a parlament az uniós csatlakozásból, az alkotmányt módosító 2002. évi LXI. törvényből, valamint két alkotmánybírósági határozatból származó jogalkotási kötelezettségének eleget tegyen. Ennek következtében egyrészt technikai jellegű, a szabályozás koherenciáját biztosító rendelkezéseket tartalmaz, másrészt pedig olyan előírásokat, melyek egyes politikai jogok gyakorlásának a garanciáit határozzák meg.

A javaslat három alapvető jelentőségű jogszabályt kíván módosítani. Két paragrafusa a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, többször módosított 1990. évi LXIV. törvényt, hat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, egy pedig a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt érinti, míg az utolsó szakasz hatályba léptető rendelkezéseket foglal magába.

A törvényjavaslat mindenekelőtt az új alkotmányos szabályozás és a helyi választási törvény összhangját teremti meg. Ennek a lényege az, hogy kiiktatja a helyi választási törvényből a választási jogosultságra vonatkozó, az alaptörvényi normákat feleslegesen megismétlő rendelkezéseket, ugyanakkor a törvényt jogharmonizációs záradékkal egészíti ki. E záradék szerint a törvény a Tanács 1994. december 19-én elfogadott, 94/80. EK-irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, mely az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogát biztosítja az önkormányzati választásokon.

A javaslat egyébként e jogharmonizációs záradékot a választási eljárási törvénybe is be kívánja iktatni. A választási eljárási törvény elsődlegesen garanciális rendelkezésekkel egészül ki. A választási szervek iránti bizalom erősítése érdekében a javaslat előírja, hogy a szavazókörökben megfelelő módon rögzített tollakat helyezzenek el, a szavazatszámláló bizottság tagjainak pedig megtiltja, miként ezt az MDF frakcióvezetője által benyújtott határozati javaslat is szükségesnek tartja, hogy a szavazás időtartama alatt más tollat, illetőleg adatrögzítésre és adattovábbításra alkalmas eszközöket használjanak a szavazatszámláló bizottság tagjai.

A garanciális rendelkezések között az 59/2003. számú AB-határozatból fakadó jogalkotási kötelezettség is bővíti azt a kört, amely megfelelő biztosítékokat nyújt a választások tiszta, szabályos, törvényes lebonyolítása számára. Ezen alkotmánybírósági határozat szerint ugyanis alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy a választási eljárási törvény 79. § (2) bekezdése nem állapította meg a közlés eljárásjogi garanciáit, és így nem biztosítja a jogorvoslathoz való jog határidőn belül történő gyakorlásának feltételeit; mint az expozéból kitűnt, ezt gyakorlati példák is alátámasztják. Az alkotmánybíróság felhívása nyomán a javaslat behatóan, körültekintően rendezi a közlés folyamatát, egyszerre teremtve kötelezettségeket a beadványozóknak, illetőleg a jogalkalmazó szerveknek. Az új szabályozás a kifogást benyújtó telefaxszáma, vagy e-mail-címe megjelölését is nélkülözhetetlen alaki kelléknek nyilvánítja, ezek hiányában pedig lehetővé teszi azt, hogy a beadványozó úgynevezett kézbesítési megbízottat jelöljön meg, és az elérhetőségét adja meg.

Ezek az adatok a választási bizottság, illetőleg a bíróság határozatának rövid úton történő közlését biztosítják, mely a jelenlévők részére való átadással, távközlési eszköz útján, vagy elektronikus dokumentum formájában, illetőleg a kézbesítési megbízotton keresztül egyaránt megvalósulhat. A közlés különféle formái, legalábbis véleményem szerint, garantálják a döntés határidőn belül történő megismerését, és ezáltal a jogorvoslati jog gyakorlásának tényleges feltételeit.

A választási eljárási törvényt érintő további rendelkezések az európai uniós választás folyamatának pontosabb szabályozását szolgálják. A javaslat egyrészt e választásra is kiterjeszti azt az előírást, amely szerint az országos műsorszolgáltatók a listát állító jelölő szervezetek politikai hirdetéseit legalább egyszer, illetőleg a kampány utolsó napján ingyenesen közzéteszik, másrészt pedig kimondja, hogy az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentésekor csatolni kell e bejelentéshez a jelölt nyilatkozatát arról, hogy az állampolgársága szerinti országban passzív választójoggal rendelkezik, vagyis választható. Ez utóbbi előírást természetesen a helyi önkormányzati képviselők választása során is alkalmazni kell.

A jogorvoslati jog érvényesítésével függ össze a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítása is. Jelenleg a politikai hirdetések szabályozása terén a médiatörvény a választási törvényekre, a választási eljárási törvény pedig a médiatörvényre hivatkozik, és így mind a választási szervek, mind az ORTT elháríthatták maguktól a benyújtott kifogások elbírálását.

A javaslat e súlyos kodifikációs hiba kiküszöbölése érdekében hatályon kívül helyezi a választási eljárási törvény médiatörvényre utaló rendelkezését, és egyben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény érintett előírásait is megváltoztatja. E megoldás lényegében a választási szervek hatáskörét állapítja meg, eleget téve a 60/2003. számú AB-határozatban megfogalmazott jogalkotási kötelezettségnek. A jogbiztonság szempontjából fontos rendelkezések azonban nemcsak a törvény 1-9. §-ában, hanem a hatályba léptető előírásokat tartalmazó zárószakaszban is megtalálhatók. Ez a zárószakasz kimondja azt, hogy a törvényjavaslat 6. §-át csak a később kitűzendő választások esetében lehet alkalmazni, ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a javaslat 1., 7. és 9. §-át 2004. május 1-jétől alkalmazni kell az önkormányzati választások során.

Tisztelt Ház! A politikai államtitkár úr már utalt arra, hogy mindazok a változtatások, amelyek e törvényjavaslatban találhatók, messze nem merítik ki azokat a jogalkotási feladatokat, amelyek előttünk állnak a választási rendszer, illetőleg a választási eljárás hatékonyabb, pontosabb, a politikai körülményeinknek jobban megfelelő szabályozása terén.

(11.20)

Politikai államtitkár úr felsorolt számos témakört, én kiegészíteném ezeket. Nyilvánvaló - s ezt mutatják a 1998. évi, s még inkább a 2002. évi választások tapasztalatai -, hogy a választási eljárási törvény mára elavult. Ennek egyik oka az, hogy robbanásszerű változások történtek az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásában, illetőleg jelentősen nőtt az sms, az e-mail, az internet szerepe. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is tapasztalhattuk azt, hogy a kampánycsend intézményét nem lehet már igazán betartani. Legutóbb a spanyol választások mutattak erre jó példát, ahol az Aznarék állítólagos cselekedeteire irányuló sms-áradat megváltoztatta vagy legalábbis jelentősen befolyásolta a parlamenti választások végeredményét. Mindez arra utal, hogy felül kellene vizsgálni a kampánycsendre vonatkozó hagyományos szabályozást. Felül kell vizsgálni azt a tilalmat, hogy nyolc nappal a választások előtt - és nyilván az azt követő időszakban sem - már nem lehet közvélemény-kutatási adatokat nyilvánosságra hozni, miközben egyes közvélemény-kutatók az interneten folyamatosan közlik a legújabb közvélemény-kutatási eredményeiket.

Természetesen nemcsak ezek a tényezők igénylik a választási eljárási törvény módosítását, hanem az is, hogy a ma hatályos szabályozás számos kérdést nem rendez egyértelműen. Nem könnyíti meg a mai rendezés a választási szervek, illetőleg a bíróságok munkáját. Így például hiányzik azon határozatok, döntések pontos felsorolása, amelyekkel szemben jogorvoslattal lehet élni, de lehetne más jogi szabályozási hibákat is említeni.

Mindezekre tekintettel én arra kérem igen tisztelt kormánypárti és különösen ellenzéki képviselőtársaimat, hogy dolgozzuk ki a következő egy évben egy új választási eljárási törvény alapkoncepcióját, s még 2005 tavaszán fogadjuk azt el, hogy a 2006. évi parlamenti választásokat egy új, megújult, kevesebb politikai csatározásra okot adó választási eljárási törvény alapján bonyolítsuk le.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu