KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A kis- és közepes vállalkozásokról, ezek fejlődéséről és támogatásáról szóló törvénytervezet megalkotása mindannyiunk közös politikai felelőssége. Mindannyiunk közös politikai felelőssége, hogy a piaci harcban a többi európai uniós állam hasonló vállalkozói rétegeivel legalább megközelítőleg egyforma esélyei legyenek a hazai vállalkozásoknak. Ezen vállalkozások sorsa látlelete a magyar gazdaság állapotának.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége által készített felmérésből kiderül, hogy ez a vállalkozói kör nem várja optimizmussal az EU-csatlakozást. A kis- és közepes vállalkozások 60 százaléka saját nyilatkozata szerint felkészületlennek tartja cégét a várható piaci változásokra. Nem vitás: az egységes piac, a vámok megszűnése a hazai vállalkozások többségének jelentős gondot jelent majd. Olyan versenyhelyzetet, amelyben nem egyenlő eséllyel indulnak a magyar vállalkozások. A Kisosz felmérései szerint a vállalkozások és részben kényszervállalkozások közül 55-60 ezer megszűnése várható. Más érdekképviseletek 100-200 ezer közötti vállalkozás csődbe jutásával számolnak.

A Medgyessy-kormányzat ígéreteivel ellentétben nemhogy csökkentette, hanem tovább növelte a vállalkozások terheit. A kedvezményeket nem tudja a vállalkozások többsége igénybe venni, és a támogatások szép lassan, a különböző megszorító intézkedések következtében megszűntek. Az ITD Hungary jelzése szerint egyre több nyugati és keleti cég jelentkezik Magyarországon, hogy kis- és közepes vállalkozásokat vásároljon meg piacszerzés céljából. Sajnálatos, hogy ez sok vállalkozó számára az utolsó lehetőségnek tűnik, és eladják cégeiket, feladják vállalkozásukat.

Ezeket a negatív folyamatokat a kormány uniós jogharmonizáció ürügyén kiadott rendeletében minőségbiztosítási és egyéb megszigorításaival tovább erősíti. Ugyanis szinte minden felmérés azt mutatja, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások többsége tőkehiányos, és önerőből képtelen ezeknek az elvárásoknak megfelelni.

Szeretnék szűkebb szakmai területemről, a vendéglátás, az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások területéről példákat hozni. Engedjék meg, hogy első példaként az akadálymentesítésről szóló törvény végrehajthatatlanságát emeljem ki. Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban állami feladat, és ezt központi, százszázalékos állami finanszírozással kellene megoldani. Ennek a törvénynek a végrehajtása nemhogy a vállalkozói területen, hanem a közszolgáltatások területén is gyakorlatilag teljesen megoldatlan. Elég, ha például a magyarországi közlekedési járműparkot áttekintjük. A vállalkozások többségének soha meg nem térülő befektetéssé válnának ezek az átalakítások, és a mozgáskorlátozottakat segítő szerkezetek működtetése szintén nem lenne érvényesíthető az árakban.

A másik ilyen betarthatatlan elvárás a HACCP-ről alkotott kormányrendelet. Ez a rendelet sok-sok kis üzlet és vállalkozás végét jelenti majd. Szomorú tény, hogy elsősorban az amúgy is hátrányos helyzetű településeken, az aprófalvakban várhatóak a boltbezárások, üzletbezárások. Azokon a településeken, ahol már amúgy sem volt kifizetődő alapvető szolgáltatásokra berendezkedni. A szakmai szervezetek szinte egyhangú véleménye és tiltakozása ellenére május 1-jétől sajnos mégis életbe lép ez a rendelet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és közepes vállalkozásokat érintő törvénytervezet beterjesztése így magában, úgy gondolom, nem sokat ér. Az adócsökkentést hangoztató állításokkal ellentétben a tavalyi és az idei évben tovább nőttek a vállalkozásokat sújtó elvonások. Ez a turizmus és a vendéglátás területén egyes szakmai érdek-képviseleti szervezetek számításai alapján körülbelül 10-15 milliárd forintra tehető.

Az előző kormányzati ciklusban az érdekegyeztetés hiányára hivatkozva tücsköt-bogarat összehordtak akkori ellenzéki képviselők. Ha az akkori érvrendszer alapján nullának tekintjük az 1998 és 2002 közötti érdekegyeztetést, akkor a jelenlegi ennek a duplája. A vendéglátás, az idegenforgalom területén a szakmai szervezetekkel szinte semmilyen érdemi érdekegyeztetést nem folytatott a jelenlegi kormányzat. Olyan kérdésekben, amelyekben a szakmai szövetségek állásfoglalásukat a kormányhoz eljuttatták, úgy tűnik, talán még elolvasásra sem méltatták ezeket. Példaként az utazási irodákat érintő rendeletmódosítást említeném, ahol többmilliós kaucióemelést róttak ki a belföldi utazásszervezőkre. De az idegenforgalom, a turizmus nélkülözhetetlen közreműködői, a buszos vállalkozások ellehetetlenítését is ide sorolnám. Évente újabb és újabb EU-normatívára hivatkozó vizsga-, minősítési és biztosítási rendszerekkel lehetetlenítik el a magyarországi vállalkozókat.

Európai uniós csatlakozásunk után olyan piaci versenyben kell megmérettetni magukat a turisztikai szolgáltatásainknak, ahol a marketingre, reklámra mind országos, mind regionális szinten a hazai lehetőségeknél jóval nagyobb forrásokat biztosítanak központi büdzséből. Teljesen képtelen helyzetbe hozza a jelenlegi kormány ezt a szakmai szegmensét a hazai gazdaságnak. Ugyanis az Orbán-kormány utolsó éveiben, és még tavaly is, a Medgyessy-kormány ideje alatt e fontos célra régiónként és évente 180 millió forint állt rendelkezésre; az idei költségvetésben egyetlenegy fillért sem biztosít erre a célra a kormányzat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megismertetni önökkel a vendéglátóiparnak, a kereskedelemnek és általában a vállalkozásoknak azokat az egyéb közterheit, amelyek terhelik a vállalkozásokat.

Az első ilyen nagyobb tétel a bért és az alkalmazotti létszámot terhelő tételek: társadalombiztosítási járulék, nyugdíjalap; társadalombiztosítási járulék, egészségügyi alap; egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatás - ez az üzemorvos -, természetbeni étkezés, étkezési utalvány, utazási költségtérítés, üdülési támogatás, vállalati kommunális adó, ami létszámot terhelő alapon van megállapítva, betegszabadság, táppénz-hozzájárulás.

Jövedelmet terhelő tételek: társasági adó vagy vállalkozói szja, személyi jövedelemadó, osztalékadó.

Bevételt terhelő tételek: iparűzési adó, építményadó, szerzői jogdíj, parkolóhely-megváltás, behajtási engedély, HACCP-tanulmánykészítés, HACCP-rendszerműködtetés, veszélyeshulladék-elszállítás, ételmaradék-elszállítás.

Egyéb kiadási tételek: általános forgalmi adó, reprezentációs áfa, telefonelszámolás, közműfejlesztési díjak, játékadó, cégautó adója, cégautó biztosítása, gépjárműadó, kötelező biztosítás, vagyonbiztosítás, rehabilitációs hozzájárulás, import esetén vámkezelési díj, környezetvédelmi és környezetterhelési díj, hitel esetén kamat és kezelési költség. Ezt még végigmondani is rengeteg tétel, és nagyon sok.

Meg kell még említenem, hogy a most megemelt forgalmiadó-kulcsok miatt a pénztárgépek átállításának költségeit is a vállalkozóknak kellett kifizetni, ami átlagosan ötezer forint pénztárgépenként plusz áfa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a kis- és közepes vállalkozásokról felelősségteljesen gondolkodunk, akkor valóban az adózás egyszerűsítését és az elvonások körének szűkítését is célul kell kitűznünk. Sürgősen szükség van egy gazdaságpolitikai stratégiai programra, amelyben kiemelt szerepet kell szánni az Európai Unióhoz való felzárkóztatásnak és az integrációnak.

Ezzel egyidejűleg le kell építeni a szocializmusban kialakított, hatóságoknak látszó állami háttérintézményeket. Sajnos ennek a költségvetést és a vállalkozásokat is terhelő vízfejnek a leépítése az elmúlt 15 évben nem sikerült. Ezek leépítésével megszűnhetne azon kiadásoknak a jelentős többsége, melyeket a kis- és közepes vállalkozások az adózás egyik formájaként élnek meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A turizmus egyik legfontosabb eleme a falusi turizmus. Sajnos itt is elmondható, hogy a szomszéd országok szolgáltatóival szemben jelentős hátrányban vannak a magyar vendégvárók. Részben törvényalkotási hibánkból. Elképesztően szomorú, hogy a jogharmonizáció kapcsán mindig kizárólag a szigorításokat, a hazai vállalkozásokat egyre lehetetlenebb helyzetbe hozó rendelkezéseket kívánja a szakapparátus érvényesíteni, életbe léptetni.

(14.20)

Valahogy elkerülte a figyelmüket egy, az Unión belül, a finnországi Corkban (Sic!) elfogadott deklaráció, mely világosan megfogalmazza, hogy a lokális értékek védelmében lehetőség van a minőségbiztosítási rendszer alóli mentességre is. Ez a megállapodás lehetőséget nyújt és biztosít arra, hogy sok-sok kisvállalkozás falvainkban sikeres versenytársa legyen az Unió hasonló témakörben működő vállalkozásainak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési vállalkozói munkacsoportja a héten benyújtja a corki dekrétumok alapján elkészített önálló törvényjavaslatát kistermelői áruértékesítés címen. Kérem, hogy tanulmányozzák, és módosító javaslataikkal segítsenek egy, az Európai Unió jogszabályaival összhangban lévő, modern törvény megalkotásában.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu