PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Parlamentáris demokráciánkban a választásoknak különös jelentősége van. A választások során dől el, kik kapják a felhatalmazást az ország, illetve a település irányítására, ekkor dől el évekre a hatalom kérdése. Ezért a választások minden szereplője - kormány, pártok, választási szervek - nagyon érzékenyen ügyel arra, hogy jó szabályok segítsék a lebonyolítást.

Melyek ezek a jó szabályok? Amelyek a legteljesebb mértékben biztosítják a felnőtt lakosság számára választójogának a gyakorlását, akarata érvényesülését.

(11.00)

Amelyek szabad pártalapítást és jelöltállítást tesznek lehetővé. Amelyek jó feltételeket, azonos esélyeket nyújtanak a pártoknak a választók bizalmáért folytatott szabad versenyük során. És amelyek egy tiszta választási kampány kereteit adják meg. És azok a szabályok, amelyek biztosítják a választás szabadságát és titkosságát, valamint tisztaságát; amelyek garanciát jelentenek a választás eredményének tisztességes megállapítására.

Tekintettel a választások fontosságára, ezért a szabályrendszert is csak széles egyetértéssel lehet létrehozni. Csak ezen az úton lehet megteremteni azt a bizalmi légkört, azt a bizalmi tőkét, ami a választói akarat érvényesülésének a záloga lehet. A bizalmi légkör kialakításához pedig arra van szükség, hogy a parlamentbe jutott politikai pártok beszéljenek a választási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseiről, és konszenzusra jussanak egy-egy megoldásra váró kérdésben.

A rendszerváltáskor megalkotott választási törvények 1989 óta lényegében változatlanok. A 15 év alatt felhalmozódott tapasztalok és a társadalomban megfogalmazott új elvárások a törvények egészben és részben való újragondolását, a joghézagok megszüntetését igénylik.

Mielőtt rátérnék a most benyújtott törvényjavaslatra, a megoldásra váró kérdések, a megoldásra való törekvés jegyében említek néhány olyan kérdést, amellyel a közeljövőben még foglalkozni kell, és amely továbbgondolást igényel.

Az egyik: a kormányprogramban célul tűztük ki a választójog reformjával kisebb létszámú parlament létrehozását, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének a megteremtését. A másik ilyen kérdés: az alkotmánynak az uniós csatlakozáskor hatályba lépő módosítása szerint az európai parlamenti választásokon, az országgyűlési képviselők választásán és az országos népszavazáson azok szavazati jogát is biztosítanunk kell, akik választójoggal rendelkeznek, de külföldön tartózkodnak a szavazás napján. Az Európai Parlament tagjainak megválasztásánál ez már érvényesül.

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében mulasztásos alkotmányellenesség áll fenn abban, hogy nincs meghatározva egyéni választókerületekben, hogy mikorra tűzzék ki az időközi választásokat. Ezt a kérdést már a parlament tárgyalta, a módosító indítványokról szavaztunk, a végszavazás van már csak hátra, ez a feladat áll előttünk.

Ugyancsak az Alkotmánybíróság határozata alapján kell megoldani, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán a választás napján nem a lakóhelyén tartózkodó választópolgár az állandó lakóhelye szerinti választókerület területi listájára, illetve egyéni jelöltjére szavazhasson.

Ezeken túl is sok, a választási joggyakorlatban felmerült ellentmondás, joghézag akad még. Például adatvédelmi aggályokat vet fel, hogy a választópolgár személyi azonosítóját tartalmazza a választási értesítő. Nehézséget okoz a szavazatszámláló bizottsági tagok választókerületen belüli lakóhelyhez kötése. Végig kell gondolni az ajánlószelvény kiváltását a kaució, illetve az ajánlóív bevezetésével. A mozgóurna helyett korszerűbb, visszaélésre nem alkalmas módszert kell kidolgoznunk.

Még egyszer, nyomatékosan szeretném elmondani: a választási szabályok végiggondolása, a változtatás, a korszerűsítés nem csak a mindenkori kormány érdeke, ez az egész ország érdeke. A politikai pártoknak ezért kötelességük ezekben a kérdésekben tárgyalóasztal mellé ülni, jobbító szándékkal, kompromisszumra készen a konszenzust, a megegyezést és a megoldásokat keresni.

Tisztelt Országgyűlés! A ma beterjesztett törvényjavaslat három okból módosít a választással összefüggésben több törvényt. Az első a jogharmonizációs követelmény, a második az Alkotmánybíróság két határozatának történő megfeleltetés, a harmadik pedig Herényi Károly képviselőtársunknak néhány módosító javaslatára adandó válasz.

Kezdjük a jogharmonizációval! Az európai uniós irányelv és az alkotmány új szabályozása szerint biztosítani kell, hogy az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai gyakorolhassák aktív és passzív választójogukat a helyhatósági választásokon is. Az alkotmány módosításával a jogharmonizációs kötelezettségünknek 2002 decemberében részben eleget tettünk. Megteremtettük az alkotmányos kereteit annak, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választhatók és választók legyenek. Korlátozás, hogy polgármesterré, illetve főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható. Az alkotmány 2002. decemberi módosítása Magyarország európai uniós csatlakozása napján, azaz 2004. május 1-jén lép hatályba.

Jelen törvényjavaslat az alkotmányhoz igazítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt. Ezzel egyidejűleg előírja, hogy amennyiben valamely más európai uniós tagállam állampolgára jelöltként kíván indulni Magyarországon a helyhatósági választásokon, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy az állampolgársága szerinti államban nincs kizárva a választójog gyakorlásából.

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 2003 novemberében két határozatában is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg a választási eljárásról szóló törvény vonatkozásában. Egyik határozatában kifogásolta, hogy az Országgyűlés nem állapította meg a választási bizottsági, illetve a bírósági határozat közlésének eljárásjogi garanciáit. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog sérelmét jelenti. Így fordulhatott elő, hogy bíróság választással kapcsolatos kifogást elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül utasított el, mert a választási döntésről az érintett nem kapta meg a jogorvoslati határidőn belül az értesítést.

A benyújtott törvényjavaslat előírja, hogy a kifogás benyújtója köteles beadványában megjelölni postai értesítési címe mellett telefaxszámát, amennyiben rendelkezik ilyennel, akkor elektronikus levélcímét, ennek hiányában kézbesítési megbízottjának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ezek hiányában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A javaslat szerint amennyiben a kifogás benyújtója jelen van, személyesen át kell adni részére a határozatot, egyéb esetben pedig az általa megadott módon kell számára azt kézbesíteni. Minden esetben kötelező azonban a határozat postai úton történő kézbesítése is. Ezek a rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy a választási bizottság vagy bíróság határozatát a kifogást nyújtó személlyel haladéktalanul közölni lehessen, biztosítva ezzel a további jogorvoslat lehetőségét.

Egy másik határozatában az Alkotmánybíróság azért marasztalta el az Országgyűlést, mert nem alkotta meg a választási kampány során a műsorszolgáltatók által közzétett politikai hirdetésekkel szembeni hatékony jogorvoslati eljárás garanciáit. Valamely párt kampányfilmjének sugárzását megtagadó döntés esetén a benyújtott panasz elbírálását a jelenleg érvényes szabályok szerint lehetetlen a kampányidőszak befejezése előtt megtenni. A javaslat a választási eljárásról szóló törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény összehangolt módosításával megoldja, hogy ezeknek az ügyeknek az elbírálása a jövőben a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint történjen majd, lehetővé téve így, hogy a jogorvoslati kérelmeket a választási időszakon belül a választási bizottságok bírálják el.

Tisztelt Országgyűlés! Herényi Károly képviselőtársunk országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé, amely az európai parlamenti választások tisztaságát és átláthatóságát szolgáló kormányzati intézkedésekre irányul. Herényi képviselő úr javaslatait a kormány nyitottan fogadta, jelen törvényjavaslattal a válaszokat is megadja ott, ahol sikerült a pártok közötti megegyezést létrehozni. Így a javaslat kiegészíti a választási eljárásról szóló törvény szavazásra vonatkozó szakaszának rendelkezéseit. Ennek értelmében a szavazás során mind a szavazóhelyiségben, mind a szavazófülkében csak olyan íróeszközöket lehet elhelyezni, amelyek megfelelően rögzítésre kerültek. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak az így elhelyezett íróeszközöket használhatják. Nem használhatnak továbbá a bizottsági tagok a szavazás ideje alatt olyan technikai eszközt, amely alkalmas adatrögzítésre, illetve adattovábbításra.

(11.10)

Ezzel az indítvánnyal összefüggésben a javaslatban szabályozásra került az is, hogy a választási eljárásról szóló törvény rendelkezését a közszolgálati műsorszolgáltatók ingyenes közzétételi kötelezettségéről az európai parlamenti választásokon is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az Európai Parlament tagjainak választása során az országos közszolgálati műsorszolgáltatók a listát állító jelölő szervezetek politikai hirdetéseit a kampány ideje alatt legalább egyszer, valamint a kampány utolsó napján kötelesek ingyenesen közzétenni.

Herényi képviselőtársunk határozati javaslata tartalmazta azt is, hogy az Országgyűlés az európai parlamenti választásra is határozzon meg felső limitet a kampánypénzek vonatkozásában. A politikai egyeztetésen sajnos nem alakult ki egyetértés a pénzösszeg vonatkozásában, a benyújtott javaslat ezért ezt a kérdést nem tudja rendezni.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy az Országgyűlés teljesítse a jogharmonizációs kötelezettségét, valamint megszüntesse az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos mulasztást. A kormány egyesítette a választásokkal összefüggő törvénymódosítási feladatokat, és ennek eredményeképpen azt most egy jogszabályban, politikai egyeztetést követően terjeszti önök elé. A javaslat által szabályozott kérdések elfogadása, mint ahogy jeleztem, valamennyiünk számára közös érdek, és azt gondolom, kötelezettség.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel vesszük jobbító szándékú indítványaikat. Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd pedig fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu