DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a csatlakozási tárgyalások során lezárásra került a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet, akkor két dolognak nem örültünk. Az egyik az volt, hogy egyáltalán a termőföldtulajdon-szerzés kérdése ebbe a fejezetbe került, a másik, aminek nem tudtunk örülni, hogy kivétel fogalmazódott meg a hétéves derogációval kapcsolatban a három éve letelepedett, önfoglalkoztató külföldi gazdálkodókkal, farmerekkel szemben.

De tudomásul kellett vennünk, hogy a csatlakozásnak ára van, és ehhez alkalmazkodni kellett. Bíztunk benne, a Magyar Demokrata Fórum szakértői különösen bíztak abban, hogy olyan szabályok, törvények kerülnek megfogalmazásra, megalkotásra, amelyek úgy körülbástyázzák a magyar termőföld védelmét, hogy az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan megvédjük a termőföldet a tagállamok állampolgáraitól, hatékonyan és egyértelműen.

Ez a törekvés a Magyar Demokrata Fórumban már évek óta tetten érhető volt, hiszen amit Glattfelder Béla képviselő úr említett, a '97-es népszavazást itt kezdeményeztük, a parlamentben, és a végrehajtásban is nagyon hatékonyan részt vettünk, de ezt mutatja az a '99-es képviselői önálló indítvány is, amelyet hárompártiként nyújtottunk be, amely a helyben lakó fogalmát behozta a törvényalkotásba - legalábbis így, leírva -, és amely ugyan nem került tárgyalásra, és a 2000-ben beadott MDF-es önálló törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról is, mind-mind azt a rendszert kívánta megteremteni, amely még a tárgyalások előtt úgy körülbástyázza a magyar termőföldet az abból élők javára, hogy ebből probléma ne legyen.

Nem rajtunk múlott, hogy ezek a törvények nem kerültek megszavazásra, és meg kell mondjam, hogy az elővásárlási jog önmagában nem oldja meg ezt a kérdést hatékonyan, hiszen elmondtuk akkor is, amikor a polgári kormány alatt került ez az egyik fajta elővásárlási jog megfogalmazásra és törvénybe iktatva, hogy a tőkével szemben csak részben ad védelmet.

(22.30)

Arról már nem is beszéltünk, hogy amikor 2002-ben azt a törvényt, amit a Magyar Demokrata Fórumon kívül az egész Ház megszavazott - amelyben másfajta elővásárlási rendszer került megfogalmazásra -, mi nem tudtuk elfogadni. Véleményünk szerint át kellene gondolni az egész tulajdonszerzés kérdését, és meg kellene fontolni, hogy a magyar termőföld az adott helyzetből kiindulva azok kezébe kerüljön, akik ott és abból élnek, azaz az úgynevezett helyben lakók kezébe. S ha felveti valaki, hogy mi a teendő akkor, ha nincs helyben földhasználó vagy földvásárló, nos, akkor olyan nemzeti földalapot kell üzemeltetni, működtetni, amely tőkeerős, s amely ezt a piaci feszültséget le tudja vezetni, és ezzel összhangban aztán birtokegyesítést, s a többi, s a többi, is el tud végezni.

Részt vettünk a november 19-i egyeztetésen a Földművelésügyi Minisztériumban, és a kezemben tartott jegyzőkönyvi emlékeztető is arról tanúskodik, a Magyar Demokrata Fórum nevében elmondtam, hogy a javaslat céljaival és a megoldási javaslatokkal is nagy vonalakban egyetértünk. Hát miért ne értettünk volna egyet? Glattfelder Béla képviselőtársam az imént elmondta, hogy egy elég jól megfogalmazott javaslattal álltunk szemben. Bár akkor is kifejtettem azt a véleményünket, hogy a törvényben a letelepedettség fogalmát jól kell megfogalmazni, jól kell értelmezni, főleg annak időintervalluma tekintetében. Ugyanis a közösségi jog kétségkívül úgy fogalmaz, hogy a magánszemély tényleges letelepedettségét kívánja meg a földtulajdon-szerzési igényének biztosításához az EU egy másik tagállamának a területén. Tehát nem ígérvényt kér a földszerzőtől, hogy majd le fog telepedni, hanem letelepedettséget igényel.

Mi tehát örültünk annak, hogy habár kicsit körülményesen is, de a novemberi változatban olyan követelményt állított az előterjesztő - erről eddig nem esett szó, ezért szeretném kiemelni -, hogy olyan igazolást kell beszerezni a központi idegenrendészeti hatóságtól, amely bizonyítja, hogy legalább három éve folyamatosan, jogszerűen, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési engedély alapján lakik Magyarországon. A hároméves letelepedési engedély kérése elmaradt a mostani javaslatból, és csupán azt kéri, hogy majd megígéri és aláírja a földtulajdont szerző állampolgár, hogy itt fog letelepedni; a hároméves visszamenőlegesség az egyéb módon történő itt lakásra vonatkozik. Tehát a letelepedettség az egy más kategória. Úgy kellene megfogalmazni - és ez a javaslatunk -, a törvény írja elő, hogy letelepedett és három éve jogszerűen itt lakik.

Egyéb vonatkozásban azt is támogattuk - amiről már szó esett -, hogy a saját kockázatára és saját maga legyen köteles a földet megművelni a külföldi letelepedett. Ezen túlmenően a helyben lakással kapcsolatban az is felvetődött - ami abszolút szinkronban van az előbb általam említett 1999-es hárompárti javaslattal -, hogy a földvásárlást csak ott tennék lehetővé, ahol a külföldi letelepedett állampolgár lakik. Mert, tisztelt Ház, mi történhet? Valaki Rákospalotán nevel száz csirkét évente, ami mezőgazdasági tevékenység, egyébként - tételezzük fel - a letelepedettségnek megfelel, és utána az ország bármely területén tud földet vásárolni. Ez megint csak kitágítja a tőkeerős külföldiek földvásárlási lehetőségét. Egy ilyenfajta megszorítás kimaradt a törvényjavaslatból.

Egyetértünk azzal is, hogy a szankciót is szigorítani kell. Kár, hogy a novemberi változatból kikerült az elidegenítési kötelezettség. Mi szeretnénk majd visszahozni egy módosító javaslattal, hogy ha a pénzbüntetés nem vezet eredményre, akkor a jogszerűtlen tulajdonlás megállapításától egy éven belül a Nemzeti Földalap tulajdonába kerüljön kisajátítással a jogszerűtlenül birtokolt termőföld. Tehát az előttem szólóhoz hasonlóan úgy ítéljük meg, hogy nagyon felpuhult a novemberi változat, és tágabb teret nyújt a külföldi letelepedni szándékozó vállalkozóknak a földszerzéshez. Ez nem lehet a célunk.

Anélkül, hogy tovább taglalnám a részleteket - a részletes vitában majd visszatérünk erre -, elhangzott a novemberi megbeszélésen az is, hogy igazából egy átfogó törvénymódosításra volna szükség. Itt szóba került az is, amiről manapság sokat hallunk, hogy igazából az jelentené a gazdálkodás biztonságát, a magyar érdekek megvalósítását, ha törvénybe iktatnánk az üzem fogalmát, amely magába foglalja a termőföldet, az eszközöket; megalkotnánk az üzem forgalmazásának a szabályait, mert így tudnánk elérni azt a célt - amely, remélem, valamennyiünk célja -, hogy a magyar termőföld a továbbiakban azok kezébe kerüljön és maradjon, akik ott és abból élnek.

Tisztelt Ház! A részletes vitában folytatjuk majd az egyes részletes javaslataink indoklását.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu