DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1994. évi LV. törvény módosítása az általános indokolás szerint lényegében az európai uniós csatlakozási szerződésből eredő jogharmonizáció része.

Ilyen jellegű módosításokat az elmúlt két évben tucatszámra tárgyaltunk és végeztünk el, úgy a bizottságokban, mint a parlamentben, ezeket vita alig-alig kísérte, mert hisz mind a négy parlamenti párt egységesen kívánja és akarja az Európai Uniót, és most már biztos, hogy rövidesen tagjai is leszünk.

A miniszter úr expozéjából kitűnően is úgy tűnt, minthogyha ez a jogharmonizációs módosítás vagy a jogharmonizáció céljából tett módosítás inkább technikai jellegű lenne, amely felsorolja azokat a tényleges technikákat, hogy miként és hogyan juthat egy külföldi földhöz, illetve nem termőföldhöz, hanem más ingatlanhoz Magyarországon, kinek kell bejelenteni, milyen igazolások szükségesek, és a többi, és a többi.

Csakhogy, tisztelt Országgyűlés, ez a látszat. Itt nem pusztán jogharmonizációról van szó, itt nem pusztán egy technikai módosításról van szó, hanem a magyar földről van szó, a magyar föld védelméről van szó, amely, mint tudjuk, csak igen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, nem bővíthető a föld aránya, ugyanakkor ebből a földből több százezren élnek Magyarországon. A statisztikai kimutatások szerint valamilyen formában legalább 3 millió ember van érintve a földdel kapcsolatban Magyarországon, akár csak úgy, hogy kis kertjében valamiféle mezőgazdasági tevékenységet folytat.

Rendkívüli jelentősége van, mert a földnek egyben vidékmegtartó szerepe is van. Akinek valamiféle kis megélhetése vagy megélhetéskiegészítése van a földből, az ott fog maradni, nem fog beköltözni a városokba, és nem fog szociális problémákat egy ország nyakába varrni. Ezért van rendkívüli jelentősége, és ezt minden ország fel is fogja, s megfelelő módon a saját államában, a saját jogrendszerén keresztül szabályozza, függetlenül attól, hogy az Európai Unióban a tőke szabad áramlása valóban generális szabályozást követel. De az egyes államok mégis élnek azzal a lehetőséggel, hogy bekorlátozzák, megpróbálnak olyan jogszabályokat hozni, amelyek előtérbe helyezik a saját állampolgáraikat.

(21.50)

Nálunk is volt a földtörvénynek egy ilyen módosítása, amely pontosan meghatározta az elővásárlási jog jogosultjait. Ez igenis egy olyan nagyon jó eszköz volt, amellyel meg lehetett akadályozni minden más kezdeményezést vagy lehetőséget, amely egyébként egy ilyen jogharmonizációból származna.

Igen ám, csakhogy a törvénynek ezt a korábbi módosítását 2000 nyarán a parlament hatályon kívül helyezte, és ma már nem áll fenn. Tehát semmi olyan kötöttség nincs ma, amely ezt a több százezer embert segítené, és versenyképes helyzetbe hozná. Ettől függetlenül ez a tartalmi része, és lehet, hogy erről majd a részletes vita során nagyon sokat lehet beszélni, ám az alkotmányügyi bizottság főleg azt vizsgálta, hogy az alkotmánnyal nincs-e ellentétben, más jogszabállyal nincs-e ellentétben az előterjesztés, és hogy azt a társadalmi viszonyt, amelyet szabályozni kíván a módosítás, megfelelő módon szabályozza-e.

Az elmondottak alapján azt kell megállapítani, hogy azt a társadalmi viszonyt, nevezetesen, amit itt felsoroltam, hogy százezreket szeretne földhöz juttatni, földhöz kötni, vagy megakadályozni azt, hogy a magyar föld idegen kezekbe jusson, nem szabályozza megfelelően, illetőleg negatív módon szabályozza. Márpedig, ha ez a megállapítás, hogy negatív módon szabályozza azt a társadalmi viszonyt, akkor nem lehet más következtetésre jutni, csak arra, hogy ez az előterjesztés az általános vitára alkalmatlan.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu