KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnos, az Európai Unió jogharmonizációs kötelezettségére vonatkozó beterjesztett módosításokkal sem lehet szakmailag egyetérteni. Vegyük sorra az ezzel kapcsolatos szakmai kifogásokat.

Mivel a derogációs idő hatálya nem vonatkozhat azon tagállami állampolgárokra, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, ezért a jelenlegi törvénymódosításnak ezen feltételek meglétét, betartását és a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket kellene törvényileg körülbástyáznia.

Azért kényszerülök feltételes módban történő megfogalmazásra, mivel a jelenlegi előterjesztésben igaz ugyan, hogy a tulajdonszerzési képesség bizonyításához szükséges hatósági igazolásokat a tagállami állampolgároknak kell beszerezniük, de ezek a hatósági igazolások az adásvételi szerződés érvényességének nem feltételei. Az adásvételi szerződés a jelen előterjesztés szerint ezek nélkül is érvényes, esetleg földhivatali bejegyzése válik halasztó hatályúvá. Ezért a 8/A. §-t oly módon kellene megváltoztatni, hogy a földhivatalhoz történő szerződésbenyújtás előtt a tagállami állampolgár által kötött szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kelljen kötni, ahogy Medgyasszay képviselőtársam is mondta.

A szerződést jóváhagyó hatóság lehet az NFA vagy az FM-hivatal, amely jóváhagyó hatóság, a hatósági jóváhagyást a feltételek meglétéhez köti, vagyis nem jöhet létre hatósági jóváhagyás nélkül érvényes szerződés. Mindezek mellett a hatósági jóváhagyás jelenlegi feltételeinek szigorítása is szükséges lenne. Azon tagállami állampolgároktól, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, meg lehet követelni, hogy a megszerzett termőföldet a derogációs időszak végéig egyáltalán ne adhassák haszonbérbe. Ugyancsak meg lehetne követelni azon tagállami állampolgároktól, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak Magyarországon letelepedni, hogy az a mezőgazdasági tevékenység legyen az illető főfoglalkozása, amelyből már a megelőző három évben is hivatásszerűen élt.

A tőke szabad mozgásáról szóló fejezetet lezáró csatlakozási szerződés a tagállami állampolgárok derogációs időn belüli mentességét a legalább hároméves, folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakáshoz és mezőgazdasági tevékenység folytatásához köti. A folyamatos mezőgazdasági tevékenység egyértelmű kodifikálását is hiányoljuk az előterjesztésből. A magam agronómusi példájából tudom, hogy gyakorló agronómus koromban tavasztól késő őszig folyamatosan a határban dolgoztam, szabadságomat csak télen tudtam kivenni. Ugyanez természetesen elvárható a külföldi kollégától is, nehogy diszkriminálva érezze magát, hiszen a tavasztól késő őszig Magyarországon való munkálkodást kell hogy jelentse ez a folyamatosság. Ezt a feltételt is be kellene építeni a törvénybe.

A tervezet 8/C. §-a, amely a meghatározott feltételek betartását hivatott szolgálni, jogilag és szakmailag értelmezhetetlen módon még a kormány elé terjesztett novemberi törvénymódosítási változatot is fellazítja. A novemberi törvénymódosítási tervezetben ugyanis az szerepel, hogy amennyiben a tagállami tulajdonos a tulajdonszerzéshez vállalt kötelezettségeket megszegi, akkor kényszer-elidegenítéssel sújtható, és a kényszer-elidegenítés kedvezményezettjeként a Nemzeti Földalap szerepel. Nyugodtan kijelenthetjük, a mostani előterjesztés a tagállami tulajdonos által vállalt kötelezettségek megszegésének szankcionálását meg sem kísérli.

Ugyancsak hiányolhatóak az előterjesztésből a tagállami állampolgárok által földvásárolások spekulációs célú elidegenítésének eseteit kezelni hivatott rendelkezések. A termőföldek érzékelhető áremelkedése miatt számítani lehet ugyanis spekulációs célú földvásárlásokra is, ezért szükséges lenne kimondani, hogy elidegenítés esetén a teljes árnyereséget be kelljen fizetni a földalapba.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu