DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy a miniszteri expozé, mint az előttem felszólaló képviselőtársaim arról győztek meg, hogy helyes az az elhatározásom, hogy alapvetően a törvénnyel a legnagyobb problémánk a címével van. Azért a címével, mert adott egy jogterület, amely az európai részvénytársaság alapításáról és az európai részvénytársasággal kapcsolatos belső jogszabályi lehetőségekről szól - szeretnék itt hivatkozni elsősorban a Tanács rendeletére, aztán az általa szintén 2001. október 8-án elfogadott irányelvekre -, és utána jön az a lehetőség, hogy a nemzeti jogalkotás az idevonatkozó szabályokat megszerkessze.

Ez a cím, hogy törvényjavaslat az európai részvénytársaságról, nekem túlzás. Azért túlzás, mert az európai részvénytársaságról a rendelet rendelkezik, amit a Tanács fogadott el, és alapvetően a részvénytársaság leglényegesebb kérdéseit és majdnem a működtetés alaptételeit maga ez az európai rendelet szabályozza.

(10.00)

Igen szűk lehetőséget, de választási lehetőséget biztosít az irányelv, főleg a munkavállalói részvétellel kapcsolatban. Tehát ennek a most a tisztelt Ház előtt fekvő magyar jogszabálynak a címe valami olyan lehetne, hogy az európai részvénytársasággal kapcsolatos belső jogalkotás vagy kiegészítő jogalkotás. Mert, tisztelt államtitkár úr, ez, hogy az európai részvénytársaságról szóló törvény, ebben senki nem találja meg azokat a lényeges szabályokat, amelyek egy részvénytársaság megalapításával kapcsolatosak.

Tehát nekem a kifogásom csupáncsak az, hogy bár maga a törvényjavaslat szövege hivatkozik a Tanácsnak a rendeletére, hivatkozik az irányelvekre, a címe mégis azt üzeni a magyar jogalkalmazónak, hogy ebben a részvénytársasággal kapcsolatos szinte valamennyi szabályt megtalálja. Ez messze nincs így. Tehát nekem valami itt hibádzik, de ez az a kérdés, ami a legkevésbé lényeges, azt hiszem, a jogszabály tartalmával kapcsolatban.

Úgy a rendelet, mint az irányelv tulajdonképpen - ha szabad ezt a durva kifejezést használni - szinte kényszerpályára küldi a magyar jogalkotást. Erről a két kérdésről, azt hiszem, nem is szabad többet beszélni, tekintettel arra, hogy a lényeges kérdéseket úgy az expozé, mint az előttem szóló Kovács László képviselő úr is már elmondta. Tehát itt azok között a lehetőségek között mozoghat a Magyar Országgyűlés, amire az én megítélésem szerint helyes törvényjavaslatot kaptunk. Ezekkel a megjegyzésekkel és ezekkel a döntésekkel tulajdonképpen én nem kívánok részleteiben foglalkozni.

Az előző, a címmel kapcsolatos kérdés kapcsán is itt hadd hivatkozzam arra, hogy tulajdonképpen jogalkotási szempontból a munkavállalói kérdéseken és egyes testületekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokon kívül azon technikai rendszerű jogszabályról van szó, amelyik a polgári törvénykönyvnek a gazdálkodással, a társasági törvénynek az adóval és ilyen kérdéseivel kapcsolatos kört értelemszerűen és megítélésem szerint helyesen szabályozza.

Tisztelt Országgyűlés! Én jelen pillanatban semmi lényeges kifogást előterjeszteni ezzel kapcsolatban nem kívánok. Ez az egy, hogy a címmel kapcsolatban szeretném a mélyen tisztelt kormány figyelmét felhívni, de ezzel kapcsolatban mi módosító indítványt előterjeszteni nem fogunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu