LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! A Magyar Demokrata Fórum véleményét Font Sándor képviselőtársam fogalmazta meg, jómagam három észrevétellel kívánom ezt kiegészíteni. Ez a három észrevétel találkozik az MDF szakértőinek véleményével is, de el kell mondanom, hogy ilyen esetekben a törvénytervezetet egy tucat példányban lefénymásolom, és választókerületemben az érdekelteknek küldöm el, és a beérkezett vélemények, észrevételek összegzését szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, ami mindenképpen hasznos lehet a törvénytervezet vitájában.

Kérdéseket vet fel például a 120 ezer euróban megszabott alaptőke-minimum szakszerű könyvelése. Önmagában nem az a gond, hogy a hazai részvénytársaság kötelező 20 millió forintos minimum alaptőkéjével szemben az európai részvénytársaságoknál ma mintegy 30 millió forint minimális alaptőke a követelmény, hanem a “mintegyö a gond. Ha ma minden tartozást és követelést és a vagyonmérleget is forintban kell kimutatni, akkor a minimális alaptőkét is forintban és nem euróban kellene megszabni. Máskülönben például a forint erősödése esetén csökkenne a forintban kimutatott alaptőke értéke, és fölöslegesen okozna az euróban megszabott limit számviteli problémákat - jegyezték meg sokan a törvénytervezet belső vitájában.

Míg ebben a kérdésben nem vették figyelembe a számvitel szempontjait, más esetben túlságosan erre koncentráltak. Például a társaságok székhelyeinek áthelyezése esetén részletesen megszabja a törvény az ilyenkor szükséges számviteli kötelezettségeket. Csak a lényegre nem figyel, arra, hogy egy székhely áthelyezése során óhatatlanul cégre és személyre vonatkozó információk tömege kerülhet határon túlra. Például a székhelyen őrzik a részvénykönyvet, benne a részvényesek személyi vonatkozású adataival. Ilyen adatot csak az érintettek hozzájárulásával lehet külföldre vinni; legalább ennek a megkötésnek szerepelnie kellene a törvényben.

Hasonló módon a székhely áthelyezése során fizetési és besorolási listák, személyzeti vélemények, táppénz-igénybevételre, korábbi munkahelyekre, végzettségre és nyelvtudásra vonatkozó személyes adatok kerülhetnek külföldre, amelyeknek az érintettek jóváhagyása nélküli kivitelét ma kategorikusan tiltja az adatvédelmi törvény. E kérdésben egyébként egy módosító indítványt is megfogalmaztunk.

Nem derül ki egyértelműen a törvényből, hogy az európai részvénytársaság munkavállalóira hogyan vonatkoznak a nemzeti foglalkoztatási szabályok. Például elveszítheti-e az a hazai vezető a cégnél betöltött állását, aki csupán azért nem mehetne egy székhely-áthelyezés során külföldre, mert az ottani hatóságok még nem engedélyezik az újonnan felvett tagállamok állampolgárainak a munkavállalást. A kérdés fordítva is igaz. Ma Magyarország illetékesei többször felvetették, hogy a hazai munkaerő uniós munkavállalásának korlátozása esetén élnek a viszonosság jogával. Vajon ez azt jelenti-e, hogy megvonhatják a munkavállalás lehetőségét azoktól a vezető állású menedzserektől is, akiknek lakóhelyén korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalási szándékát?

Végezetül az uniós szabályokra hivatkozva írja elő a törvény a részvénytársasági közgyűlések alaptőkéhez viszonyítottan 5 százalékban megszabott minimumát. Ez elfogadható a hagyományos, papiros anyagú részvények esetén, de a dematerializált részvényeknél elvileg nem lehet akadálya a részvényesek elektronikus úton történő közgyűlési részvételének és szavazásának. Úgy véljük, elöl járhatna a hazai jogalkotás a példával, és akár a jog erejével is arra késztethetné a részvénytársaságokat, hogy a technika lehetőségei szerint segítsék elő minél több részvényes bekapcsolódását vállalata stratégiájának a kialakításába.

Végezetül szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét majd a módosító javaslatunkra, ugyanis vélhetően adatvédelmi aggályokat fog fölvetni, amennyiben ezt nem korrigálják.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu