DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Elnézést a pár másodperces késésért.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosításának tárgya azért érdekes, ha szabad így kezdenem, mert megerősíti azokat a fontos téziseket, amiket az Állami Számvevőszékről az elmúlt esztendők során ismételten vizsgálgattunk; nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszékre szüksége van az Országgyűlésnek, mondhatnám úgy, hogy szüksége van az országnak, azonban mégis az Országgyűlés nevében szólok, hiszen a mi feladatunk az, hogy a kormányzást ellenőrizzük, és törvényeket hozzunk. Ebben az összefüggésben igen hasznos, szükséges az, hogy többet tudjunk az ország állapotáról és a kormányzás állapotáról, és ne kevesebbet.

(19.30)

Nem könnyű törvényeket hozni, azt onnan is tudom, onnan is tudjuk, és jó, ha bevalljuk, vagy megadjuk ezt a meglátást, tisztelt képviselőtársaim, hogy bizony törvényeinket időnként módosítjuk. Néha úgy mondom - és ezt nem tréfásan mondom, ha még úgy is hangzik -, hogy jó, hogy a törvények, amiket mi hozunk, nincsenek kőbe vésve. Mert bizony időnként rájövünk arra, hogy az a törvény, amit hozunk, néha jobban sikerül, néha nem, és nemcsak azért, mert az idők múlnak, és az idők múlásával a paraméterek, az infrastruktúra, a körülmények változnak, aminek a fényében új törvényre van szükség, hanem azért is, mert egy-egy törvény meghozatalakor talán nem mindig ismertük fel az összes tényezőt, amelyeket akkor kellett volna számba venni.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben az összefüggésben igen hasznos az Állami Számvevőszék. Engedtessék meg, hogy ezt a szót mondjam, hogy hasznos. Talán mondhatnék udvariasabb és diplomatikusabb kifejezést is, de mivel pragmatikus intézmény is vagyunk, igen hasznosnak tekintem ezt.

Ami az előttünk lévő okmányban van, nevezetesen a törvényjavaslatban, azokkal a paragrafusokkal egyet lehet érteni. Én beszámolhatok arról, tisztelt Országgyűlés, hogy a képviselőtársaimmal a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségben jó alaposan végigbeszélgettük ezt, többen is. Mint ahogy ez lenni szokott, vannak képviselők, akik szeretnek ilyen témával foglalkozni, nevezetesen ezzel a témával. Jól átnéztük, majdnem mondhatnám, hogy masszíroztuk ezeket a paragrafusokat.

Engedtessék meg, hogy kiemeljek egypár lényegeset, nevezetesen azt, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat 2. §-ának a vége felé azt olvassuk: “Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatokat tesz.ö Azért olvastam el ezt a hosszú mondatot, mert a törvényjavaslat egyik legfontosabb passzusának tekintem ezt. Az Állami Számvevőszéktől most már nemcsak azt várjuk, hogy jól nézzen meg mindent, hogy törvényes-e, a törvényt betartják-e azok az intézmények, amelyek pénzzel vagy költségvetéssel rendelkeznek, hanem itt az Állami Számvevőszéket arra hívjuk, arra hatalmazzuk fel, arra jogosítjuk, hogy véleményezzen a törvényhozás számára olyan tételeket, olyan eljárásokat, ahol javítani lehet vagy szükséges a törvényhozást és a kormányzást.

Általában az auditálási szakmában az szokott történni, hogy megnézi a számvevő azt, hogy mi és hogy van, és annak nyomán beszámol, hogy rendben vannak-e az adatok. Itt továbblépünk, tisztelt Országgyűlés, annál, itt fölkérjük és megbízzuk a számvevőt, hogy nézze meg azt, amit én úgy neveznék, hogy hatásfok, jó hatásfokkal működik-e ez az intézmény, az optimális hatásfokkal. Amennyiben véleménye van erről a Számvevőszéknek, azt jelentse, közölje a törvényhozóval. Ez egy jelentős előrelépés. Jó lesz tudni, jó lesz figyelni, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyire leszünk képesek az elkövetkezendő évek során hasznosítani ezt az új lépést.

Talán még azt említeném meg, hogy egy másik paragrafusban szó van arról, hogy az Állami Számvevőszék tagjai vagy tisztségviselői vagyonnyilatkozatokat tesznek. Ez hasonló ahhoz, mint amit az Országgyűlés tagjai és más kormánykodási funkcionáriusok tesznek. Azt, amikor úgy írja a törvény javaslója, hogy a vagyonnyilatkozat nem nyilvános, ezt, azt hiszem, úgy szeretném értelmezni - nem egészen tiszta számomra a fogalmazás -, hogy hasonlatosképpen, mint a törvényhozóké, mint az országgyűlési képviselőké. Ha nem úgy van, akkor szeretném, ha az valahol pontosabban meg lenne fogalmazva, hogy mennyiben azonos vagy mennyiben tér el az előbb említett eljárástól.

Van még egy téma, ami érdekes és figyelemre méltó, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank szerepe, a jegybank. Ez egy olyan kényes téma, mint a hímes tojás; nem azért, mert komplikált, hiszen tudjuk, hogy a jegybanknak mi a dolga, és a legfontosabb dolga a monetáris politika, és abba pedig senki nem szól bele, sem a kormány, sem a törvényhozó, sem az Állami Számvevőszék, senki. Most hogy ezt megint itt kiemeljük, ez talán hasznos, de ez majdnem olyan, hogy körültáncoljuk sokszor, mert érdemes körültáncolni. Nem baj, ha ismételten többször megemlítődik, mindaddig, amíg nincs konfliktusban más tényezőkkel, más elemekkel. Ugyanakkor az hasznos, hogy ez a javaslat, az előttünk lévő törvényjavaslat igenis kimondja kifejezetten, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank működését ugyanúgy felügyeli, mint más intézményét, amely a hatáskörébe tartozik.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek az általános megjegyzéseim, és befejezésül mondanám, hogy a törvényjavaslatot épnek, meggondoltnak tekintem, és attól függetlenül, hogy mennyi módosítás érkezik hozzá, azt szívesen mérlegelnénk, és általánosságban elfogadásra alkalmasnak tartom, tartjuk, és elfogadásra javaslom.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu