GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - ahogy ez itt többek szájából elhangzott ma - a XIX. század óta egyrészt egy bizonyos térség biztonságának érdekében megvalósított legnagyobb fejlesztési munka, másrészt pedig egy komplex program. Az előttem felszólaló Fónagy képviselő úr egyéb tevékenységként vagy szép célként fogalmazta meg azt, amit a kormány úgy fogalmaz meg, hogy az árvízi biztonság megteremtésén túlmenően maga a program célja szerint kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, egy új típusú tájgazdálkodás alkalmazására és meghonosítására az árvízi tározók területén, valamint a Tisza menti települések infrastruktúrájának fejlesztésére.

A kormány kiemelt programként kezeli a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését, és akkor itt érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni a dolog formájánál, amivel Fónagy képviselő úr is befejezte. Nem vitatva az igazságtartalmát annak, amit az előttem szóló elmondott, tényként kell megállapítani, hogy az infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó különleges jogszabályok megalkotása nem előzmény nélküli a magyar jogalkotásban. Itt a vitában elhangzottak korábban példák, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény, a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló törvény, vagy pedig a 4-es metróra vonatkozó törvény esete.

A Vásárhelyi-terv kulcslétesítményeinek megvalósítása érdekében, és arra is tekintettel, hogy a térség lakosságának jogos biztonsági igényét ki lehessen elégíteni, a védelmi infrastruktúra átalakítását és fejlesztését, egyszersmind a térség fejlődését új, az európai irányelveket és irányzatokat követő módon fenntartható pályára lehessen állítani, meg kell teremteni az eszközöket, amelyekkel a projekt előre meghatározható időn belül megvalósul. Az egyéb érvényes szabályokhoz és megoldásokhoz képest ezért speciális rendelkezések szükségesek több területen a különböző eljárások, közigazgatási, államigazgatási eljárások szabályaira vonatkozóan az árvízi tározókhoz szükséges területek biztosítása tekintetében, a pénzügyi források meghatározása tekintetében és bizony a polgári perrendtartás szabályainak tekintetében is. A hivatkozott törvények - mármint a korábban hivatkozott törvények, tehát a speciálisan infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó önálló törvények - tartalmazzák, tartalmazták korábban is a feladat megvalósításához szükséges költség fedezetét és azt, hogy ezt a fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

Nézzük meg konkrétan, hogy mit is tartalmaz többek között az a törvény, amelyről vitatkozunk! Nem hangzott még el eddig, ha jól figyeltem, ebben a vitában - bizonyára azért, mert olyan végtelenül egyszerű és magától értetődő a dolog, de azért mégiscsak fontos megemlíteni -, hogy a törvény általánosságban deklarálja azt, hogy a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata, és így a térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése fontos közérdekű tevékenység. A törvény az általános deklaráció után konkrétan meghatározza azt, hogy a 2007. év végéig a Vásárhelyi-terv első ütemében melyek azok a konkrét fejlesztések, beavatkozások, vízi létesítmények, amelyeket meg kell valósítani.

A törvény 3. §-a azt mondja ki, hogy a Vásárhelyi-terv első ütemének végrehajtásához szükséges pénzeszközökről a központi költségvetésnek a környezetvédelmi és vízügyi, a területfejlesztési, a vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi fejezeteiben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási és támogatási előirányzataiból, illetve az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, valamint az önkormányzatok illeszkedő települési infrastruktúra-fejlesztésre - így például víziközmű-fejlesztések, szennyvízkezelés, úthálózat - irányuló pályázatainak támogatására az érintett tárcák meglevő célelőirányzataiból a kormány gondoskodik.

A 3. § tartalmazza azt is, hogy a költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető. Ez azt jelenti tehát, hogy önálló programról, átfogó programról beszélhetünk. A törvény egyébként mindezeken túl szabályozza az árvízi tározók területeivel érintett földrészletek igénybevételét vagy más szóval kisajátítását, szabályozza a különböző hatósági eljárásokat, és szól a közmunka igénybevételéről is.

Ahogy ez korábban a vitában elhangzott, az elmúlt években több rendkívüli nagy árvíz tette próbára a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek jelentős részét, illetve az ország árvíz-védekezési és katasztrófaelhárítási erőforrásait. Érthető módon a térségben élők veszélyérzete megnövekedett, és ezzel együtt megnövekedett az ő biztonság iránti vágyuk is. A sorozatos árvizek tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy az árvizek elleni védelem korábbi, kizárólag a töltések magasítására és erősítésére szorítkozó megoldása felülvizsgálatra szorul. Az én értelmezésem szerint ez természetesen nem jelenti azt, hogy a töltések és a töltések megfelelő magassága mindezek után ne lenne fontos. Tehát én sem vagylagos dologként értelmezem a dolgot.

A célirányos szakmai vizsgálatok eredményeképpen kidolgozásra került a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepcióterve, amelynek keretében Magyarországon először kerül sor olyan program megvalósítására, amely a mentesített árterek részbeni szabályozott vízkivezetéssel történő reaktiválását tűzi ki célul. Emellett az árvizek levezetési feltételeinek, a nagyvízi meder vízszállító képességének javítására, illetve helyreállítására a Tisza-déli országhatár-Szolnok közötti szakaszán és a tivadari híd fölötti szűkületben kerül sor, a lefolyási akadályok megszüntetése céljából a nagyvízi meder természetvédelmi revitalizációjával együtt.

A Tiszára számított mértékadó árvízszintet elérő, illetve meghaladó, gátszakadással fenyegető rendkívüli árvízi helyzet esetén egy vagy több megfelelő helyen kialakított árvízi tározó megnyitásával és feltöltésével hatékony árapasztás érhető el. Ezzel, valamint a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával mintegy egy méterrel lehet csökkenteni az árhullám csúcsát, a Tiszában kialakuló legmagasabb vízszintet.

(17.50)

A Vásárhelyi-terv elkészítése során kimunkálásra került a Tisza térségére vonatkozó integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepció, és 2004. szeptember 30-áig elkészül az integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási program, mely által továbbra is folyamatos együttműködés keretében valósulhat meg az árvízvédelmi és a térségfejlesztési program.

Azt gondolom, abban, amit Fónagy képviselő úr az imént elmondott, miszerint nem szabad csodát várni egy ilyen programtól, aminek az első és legfontosabb célja valóban az árvízi védekezés, nagyon komoly igazság van, de azt is látnunk kell, hogy egy térségben ekkora beruházások, ekkora mértékű beavatkozások mindenképpen járnak egyéb társadalmi folyamatokkal is, és reménykedhetünk abban, hogy ebben az esetben ezek a társadalmi folyamatok egy komplex program okán és annak folyományaként kedvező folyamatok lesznek.

Arról van szó, hogy az érintett Tisza-völgyi, nagyobbrészt agrártérség vidékfejlesztésének nincs valódi esélye táj- és vízhasználatváltás nélkül. Annak érdekében, hogy a projekt által érintett térség súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetben lévő, leszakadó vidéki lakossága esélyt kapjon az árvízvédelmi biztonság mellett saját életlehetőségeinek továbbfejlesztésére, az árvízvédelmi fejlesztéshez folyamatosan és szervesen kapcsolódó terület- és vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási program valósul meg a kormány céljai szerint, amely új típusú táj-, föld- és vízhasználatváltást készít elő.

A szabályozott vízkivezetés és a víz megfelelő továbbvezetésére alkalmas vízrendszer-rehabilitáció mind nagyobb területen való megvalósítása által megnyílik a lehetőség a jelenlegi használat mellett gyenge adottságú területek sajátosságainak megfelelő és ezért a mostaninál hatékonyabb jövedelemtermelő képességű hasznosítására. A fejlesztés eredményeként nő, nőhet az érintett területen élő lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a terület felértékelődhet, és a területfejlesztési lehetőségek révén új munkahelyek teremtődhetnek.

A program tehát két, egymástól nem elválasztható és egyformán hangsúlyos feladatcsoportra, az infrastrukturális és a tájgazdálkodási feladatokra egyaránt koncentrál, amelyek megvalósítása feltétele az árvízvédelmi beruházások megvalósításának. Egyrészt az árvízi tározók által érintett lakosság által közérdekből vállalt terhek ellentételezése arányos, igazságos kell hogy legyen, másrészt maga a tájgazdálkodás nemcsak a lakossági megélhetéshez szükséges gazdasági struktúraváltásnak feltétele, hanem az árvízi tározók és a nagyvízi meder folyamatos, szakszerű gondozásának is. Enélkül a tározási és vízlevezetési funkció sem lehet teljes.

A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nagyon fontosnak tartja azt, hogy az az egység, ami, ha nem is egyöntetűen és nem is könnyen, de körvonalazódik a program körül, megvalósulhasson, ezért a magunk részéről természetesen a konstruktív és praktikus módosító indítványok elfogadására nyitottak vagyunk, leszünk, azzal, hogy a törvényjavaslat elfogadását ajánljuk a Háznak. Itt egy több évtizedes, nagy programról van szó, ciklusokon átnyúló programról van szó, érthető tehát, hogy jogosan vetődik fel, jogosan merül fel mind a mostani kormánypárti, mind a mostani ellenzéki képviselők soraiban és fejében az, hogy jó lenne konszenzussal elfogadni ezt a szöveget - mi törekedni fogunk a magunk részéről erre.

Egyébként pedig - ezt a vita elején érdemes leszögezni, már csak azért is, mert a Fidesz vezérszónoka utalt erre a különbségtételre - a Szabad Demokraták Szövetsége a vízelhárítási koncepciót és a programban megfogalmazott egyéb célokat, ahogy Fónagy képviselő úr fogalmazta, szép elképzeléseket is támogatja, és ezt kéri a tisztelt Háztól is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu