DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Olyan területről szeretnék szólni, amelynek felkészültsége kiemelkedő jelentőségű hazánk sikeres európai uniós csatlakozása szempontjából. Ez az igazságszolgáltatás, a bíróságok helyzete.

A kilencvenes évek közepére egyértelművé vált, hogy a magyar bírósági szervezet alkalmatlan arra, hogy a megnövekedett követelményeknek eleget tegyen. Ezért 1997-98-ban megindult egy reform, amely az igazságszolgáltatás minden területére kiterjedt, a bírósági szervezettől az új ügyvédi törvényig, a bírák és ügyészek jogállásától az eljárásjogokig. Létrejött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és az alkotmány szerint négyszintű lett a magyar igazságszolgáltatás. 1998-2000 között ez a reformfolyamat megtört, a Fidesz-kisgazda-MDF-kormány megakasztotta. Alkotmányellenesen megakadályozták az ítélőtáblák létrejöttét, elodázták az új büntetőeljárási törvény hatálybalépését.

Az új kormány, a Medgyessy-kormány újraindította a reformot. 2003-ban fölállt a fővárosi, a pécsi és a szegedi ítélőtábla, és idén csatlakozik hozzájuk a győri és a debreceni is. E rövid idő alatt is jelentős eredményeket értek el az ítélőtáblák, a Legfelsőbb Bíróságon felhalmozódott ügyhátralékot szinte teljesen feldolgozták. Kár volt ezért a kiesett négy évért!

Más szempontból is kedvezőtlen volt a bíróságok számára az Orbán-kormány négy éve. Ha megvizsgáljuk a költségvetés helyzetét, illetve a bírák illetményét, ez teljesen egyértelművé válik. Ebben a négy évben a “Bíróságokö fejezet költségvetése mindössze 44,4 százalékkal növekedett, és ahogy ezt vezérszónokunk, Vastagh Pál is elmondta, ez az egész költségvetésen belüli arányokat tekintve csökkenés volt ebben az időszakban. Az Orbán-kormány négy éve alatt nem egész 27 százalékkal növekedett mindössze a bírák illetménye, '99-ben például egyáltalán nem növekedett; ez azt jelentette, hogy reálértéken csökkent az illetményük. A Medgyessy-kormány első két évében, 2003-ban és 2004-ben összesen 83 százalékkal növekedett a “Bíróságokö fejezet költségvetése, és ebben az első két évben 50 százalékkal növeltük a bírák illetményét is.

Az elmúlt időszakban megindult a bírák európai uniós képzése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1998-ban a bírósági vezetők képzésével indította el ezt a folyamatot, majd '99 és 2003 között a teljes bírói kar felkészítését célzó átfogó program indult, részben PHARE-támogatással. Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy a teljes bírói kar, beleértve a bírósági titkárokat és a fogalmazókat is, részt vett az alapképzésben, jelenleg pedig már az ügyszakspecifikus európai jogi továbbképzés folyik. Emelt szintű képzésben részesült 58 bíró, akik a magyar bírói kar nemzeti trénerei és közösségi jogi tanácsadói is egyben. Ez azt is jelenti, hogy a nemzeti trénerekhez fordulhatnak majd a bírák, amennyiben az európai joghoz kapcsolódóan kérdésük merülne fel.

Nagyon fontos feladat volt az informatika fejlesztése. A Justitia.net bírósági információs rendszer- és hálózatfejlesztés elnevezésű projekt 1998-ban indult, és idén, 2004 nyarán fejeződik majd be. A fejlesztés célja, hogy a magyar bíróságok időben átvehessék és szakszerűen alkalmazhassák az aquis rendelkezéseit. A teljes projekt két fő részből áll: beszállítói és szolgáltatási alprojektből. A beszállítói 2002. október 31-én befejeződött, a második alprojekt, a szolgáltatási pedig idén nyáron befejeződik.

Az OIT fontos feladatának tekintette a nyelvi képzést. Egy '99-es felmérés szerint a bírák 12 százaléka, a bírósági titkárok 25 százaléka, a fogalmazók 40 százaléka rendelkezik igazolt nyelvtudással, ezért ingyenes tanfolyamokat szerveztek a bírák számára. Külföldi szakértők és az Európai Bizottság országjelentése is elismeréssel szóltak erről a képzésről, közös véleményük volt, hogy Európában egyedülálló.

Mint az OIT tagja is büszkén és örömmel mondhatom, hogy a magyar bíróságok felkészültek a csatlakozásra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu