GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy én a gazdaság területéről próbáljak néhány információt átadni arról, hogy is állunk a felkészültség ügyében. Három területen lehet vizsgálni ezt a kérdést. Elsősorban a jogszabályalkotás terén, hogy vajon a jogi környezet megteremtésében felkészültünk-e az uniós csatlakozásra; másodsorban hogy a megszerzett tudásanyag, információk, ismeretek terén vajon felkészültünk-e az uniós csatlakozásra; harmadrészt pedig a gazdaság működésében, a gazdaság versenyképességében, tőkevonzó képességében, a magyar termékek és szolgáltatások európai piacképességében megfelelően felkészültünk-e az uniós csatlakozásra; és természetesen mindegyik témakörben felmerül az, hogy mi a mindenkori kormányzat szerepe, felelőssége ebben a folyamatban.

Többen említették, én csak utalok rá, hogy nyilván nem kétéves folyamatokról beszélünk, akármelyik területet vizsgálom, a gazdaság versenyképessége nem két év alatt lesz megfelelő vagy nem megfelelő, a megszerzett tudásanyag, ismeret nem két év alatt kell hogy a birtokunkba kerüljön és így tovább.

Ami az első kérdést illeti, a jogszabályalkotás terén azt tudom mondani, hogy rendkívüli intenzitású munka folyt. Csak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékességi területén százas nagyságrendben készültek el a miniszteri rendeletek, történt kormányrendelet-előkészítés, illetve törvény-előkészítés a legkülönbözőbb területeken, amelyek kapcsán az átlag halandó - de még én is, aki ezzel a területtel foglalkozom - meglepetéssel tapasztalja, hogy milyen területekre vonatkozólag kell szabályozást alkotni, a mérésügytől kezdve a vízi közlekedésen át a fogyasztóvédelemig.

Természetesen azt gondolom, hogy ami itt talán említésre méltó, az leginkább éppen a lakosság széles rétegeit érintő fogyasztóvédelmi törvény, amely nemrégiben került elfogadásra az Országgyűlés által, és amely biztosítja a vásárlóknak, fogyasztóknak azokat a jogokat, amelyeket az Európai Unióban szokásosnak tekinthetünk, és ezzel a verseny egyik fő pillérévé válhat. Másodsorban megemlítem, ami szintén a lakosság széles rétegeit illeti, a HACCP-rendszer, tehát az egészséges, higiénikus élelmiszer-forgalmazásra vonatkozó rendszer kidolgozását, ami garantálja, hogy ezen a téren is megfelelő minőségű termékek jutnak el a fogyasztóhoz.

(9.30)

Ami a tudásanyagot illeti, a kormány rendkívül sokféle formában foglalkozott azzal, hogy megfelelő tudás birtokába juttassa el a magyar vállalkozói szektort. Nyilván kiemelt felelősséget jelent a kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítése, hiszen a nagyvállalatok, az igazán nagy vállalatok egyébként is uniós, illetve nemzetközi méretekben gondolkodtak eddig is és végezték a tevékenységüket, számukra nem jelent olyan mértékű változást az uniós csatlakozás, mint a kis-, közepes vagy talán éppen a mikrovállalkozások részére.

Azt tudom mondani nagyon röviden, hogy az ország 19 megyéjében, 155 térségben tartott kihelyezett szeminárium, felkészítő során, tehát a személyes találkozástól és felkészítéstől kezdve a legkülönbözőbb kiadványokig, ami az integrációs felkészítést szolgálta, körülbelül 350-400 ezer emberhez jutottak el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ismeretterjesztő kiadványai, munkái, tájékoztatásai, ami alapján bízom abban, hogy a csatlakozáshoz való megfelelő felkészültséget sikerült megszerezni.

A gazdaság versenyképességének, a gazdaság működésének elősegítésében két fő terület tartozik a GKM illetékességi körébe. A nemzeti fejlesztési terv keretében kidolgozott öt operatív programon belül kettő az, amit a mi tárcánk képvisel: az egyik a gazdasági versenyképesség operatív programja, a másik a környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés operatív programja. Ezek keretében, nem kis büszkeséggel tudom mondani, a csatlakozó tíz ország összességét tekintve a magyar Gazdasági Minisztérium volt az első, amely meghirdette azokat a pályázatokat, amelyek az uniós forrásokhoz való kapcsolódás révén jelentős mértékű támogatást kínáltak föl a magyar gazdálkodó szervezeteknek. Ezekkel a pályázatokkal, amelyek vissza nem térítendő támogatásokat nyújtanak a gazdaság fejlesztéséhez, a technológiaváltáshoz, a korszerű technológiák megteremtéséhez, a tudásanyag megszerzéséhez, a gazdaságon belüli hálózatépítéshez, logisztikai központok kialakításához, olyan vállalati központok megteremtéséhez, amelyek idehozzák a tudást, a vállalati kutatás-fejlesztést, csupa olyan területhez kívánjuk nyújtani ezeket a támogatásokat, amelyek a magyar gazdaság korszerűsítését, technológiaváltását szolgálják. Ennek megfelelően igen széles körű pályázati lehetőségek állnak a magyar gazdálkodók rendelkezésére, ezen belül a kis- és középvállalkozók rendelkezésére is, a vissza nem térítendő támogatásoktól kezdve a támogatott hitelkonstrukciókon keresztül a tőkekihelyezés programjaiig.

Befejezésképpen csak annyit szeretnék mondani, alátámasztva mindezt, hogy a gazdaság működik, és köszöni szépen, jól van, felkészült az európai uniós csatlakozásra, idén, a 2004. év első negyedéves, legfrissebb statisztikai mutatói szerint a magyar ipar 10,8 százalékos volumenbővülést ért el, tehát rendkívül dinamikus mértékben növekszik, szárnyaló exportértékesítés, az első negyedévben több mint 22 százalékkal nőtt az export - ezen belül a villamos gép 36 százalékkal -, és rendkívüli dinamikával növekedett a gazdaság, a munkatermelékenység eközben 14 százalékkal nőtt.

Tehát azt lehet mondani, hogy minden esély megvan arra, hogy a magyar gazdaság sikeresen csatlakozik az Európai Unióhoz, ebben a versenyben eredményesen fog részt venni, csak ne türelmetlenül és ne katasztrófapropagandával forduljunk a problémákhoz, amelyek nyilván fognak jelentkezni a következő időszakban, ez minden ilyen nagy horderejű változásnál természetes jelenség.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu