NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti érdekérvényesítés két kiemelkedően fontos kérdéséről szeretnék beszélni, az egyik az uniós posztok ügye, a másik a határon túli magyarság kérdése.

Az uniós posztok tekintetében meggyőződésünk szerint az eddigi gyakorlat tarthatatlan. Félő, hogy ténylegesen megvalósul, hogy csak a fél ország képviselői juthatnak be az európai uniós intézményekbe. Nagyon rosszak az előjelek, a biztos, két bíró, a számvevő esetében az ígéretek ellenére a kormányzat elsikkasztotta az egyeztetési kötelezettségét. A régiók bizottságában a kormánypárti képviselők túlnyomó többségben vannak. A gazdasági, szociális bizottságba méltatlan személyek, méltatlan módon jutnak be kormányzati kijelöléssel. A 27+6 középvezető kinevezése még előttünk áll, híreink vannak bizonyos kormányzati listákról, szeretnénk ezekről részletesebb tájékoztatást kapni. Tagadhatatlan azonban a közös cél, hogy politikai véleménytől függetlenül minél több szakmailag kifogásolhatatlan szakember pályázhasson. Magyarország elemi érdeke, hogy legjobbjaink legyenek az európai uniós posztokon, meggyőződésem szerint ez nemzeti érdekérvényesítésünknek az egyik legfontosabb előfeltétele.

Ami a határon túli magyarság kérdését illeti, szeretném itt leszögezni, hogy számos eszközt próbáltunk ki a huszadik században arra, hogy Trianon ügyét, a trianoni trauma ügyét földolgozzuk. Meggyőződésünk az, hogy Trianon traumája meghaladásának legkézenfekvőbb eszköze az Európai Unió. Az Európai Unió nemzetpolitikai eszköz tehát, a határokat átívelő nemzetegyesítés folyamatában az Európai Unió számunkra rendkívül jó lehetőséget jelent, és ez vezethet el ahhoz, hogy olyan politikai keretek alakulhassanak ki, hogy az a Kárpát-medencei magyarság gyarapodását, illetőleg szabadságának fokozását lehetővé tegye. Alkotmányos felelősségünk alapján tehát az Európai Unió kisebbségvédelmi normáinak erősítésén kívánunk dolgozni. Az Európai Unió alkotmánytervezete rendkívül jó ugródeszka ebből a szempontból. Tovább kell haladni azonban az egyéni jogoktól a közösségi jogok irányába, ami végül is az autonómiák megteremtésének a lehetőségét feltételezi.

Hasonlóképpen fontos feladatunk a kisebbségi jogok erősítése mellett a regionalizmus intézményének erősítése, hiszen a kettő együttesen vezethet el ahhoz, hogy a határon túli magyarság célkitűzése, miszerint a közösségi autonómia keretei között tudják az életüket berendezni, megvalósulhasson.

Kétféle határon túli magyar van, az egyik fajta az Európai Unió állampolgára, a másik nem. Az európai uniós határon túli magyarok sorából ki szeretném emelni a felvidéki magyarságot. A Felvidéken az elkövetkezendő években ki lehet dolgozni egy olyan modellt, ami a határok lebontásának modellje lehet, s ha ez sikeres lesz, a többi viszonylatában is alkalmazni lehet majd. Ez mindenekelőtt a határtérség gazdasági, illetőleg infrastrukturális felfejlesztésének a lehetőségét hordozza magában.

Ami pedig a nem európai uniós államok határon túli magyarjait illeti, itt ki szeretném emelni, hogy Románia csatlakozása nyújt kiemelkedő lehetőséget Magyarország számára, hiszen Magyarország most már teljes jogú tagként vesz részt a Romániával folytatandó csatlakozási tárgyalásokban. Lehetőségünk van arra, hogy elősegítsük, hogy egy teljes területi és személyi autonómiával rendelkező erdélyi magyarság lehessen Románia csatlakozásával az Európai Unió tagja, illetőleg elősegíthessük, hogy az a normarendszer, amelyik nyilvánvalóan nem érvényesül a jelenlegi Romániában - hadd utaljak itt csak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos közelmúltbeli eseményekre -, ez megváltozzon, és valódi európai normák legyenek honosak a szomszédunknál is.

Ami pedig Ukrajnát és Szerbiát illeti, itt szeretném leszögezni, a Fidesz nagyon fontosnak tartja, hogy ezen országok számára az európai uniós integráció valóságos perspektívája fönnmaradjon; különös tekintettel rövid távon a schengeni rendszerhez történő csatlakozást követően a határok átjárhatóságát kell biztosítani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu