PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy elmondjam, nem hiszek abban az illúziókeltésben, hogy van tökéletes felkészültség. Mi sem tudunk tökéletesen felkészülni, mint ahogy nem tudtak felkészülni az EU-tagságra Nagy-Britanniában és sorolhatnám tovább az országokat akár Írországig is. De nagy biztonsággal mondhatom, hogy a szükséges mértékben felkészültünk, hiszen május 1-jével ez ténnyé vált.

Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése óta eltelt nyolc év során mindhárom kormány tette a dolgát. A törvényalkotás, az Országgyűlés, a szakmai hátteret biztosító minisztériumok, egyéb intézmények, szervezetek megfeszített tempóban végezték a munkájukat, hogy eleget tegyenek a vállalt jogharmonizációs kötelezettségeinknek, hogy kellő magabiztossággal lehessünk teljes jogú tagjai az Uniónak.

A jogszabályi környezet változását, jogharmonizációját, de közvetlenül magukat a vállalkozásokat is felkészítettük a csatlakozásra. Mindannyian tudjuk, hogy európai uniós tagságunkkal megszűnt a közvetlen állami támogatások rendszere. Állandóan hallhatjuk, hogy a csatlakozással mennyire megváltozik, megváltozott vállalkozásaink helyzete. Nem igaz az, hogy kiszolgáltatottá válnak vállalkozásaink az európai verseny során a kapuk megnyitásával. Hadd emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy hazánk gazdasága már régóta nyitott gazdaság, hiszen exportunk közel 80 százaléka már több éve az EU-ban értékesül. Nem most, május 1-jével nyíltak meg a kapuk. Verseny már eddig is volt Magyarországon, hazánk vállalkozásai már több éve tudják, mit jelent a gazdasági verseny.

De tisztában vagyunk azzal is, hogy vállalkozásaink kondícióját erősíteni kell, növelnünk kell versenyképességünket, hogy minél jobban helyt tudjunk állni. Nem azért van szükség a versenyképesség növelésére, mert nincs megfelelő versenyképességük a magyar vállalkozásoknak. Nem! Azért van rá szükség, hogy erőteljesebb versenyképességünk legyen. Minden egyes országban megtalálhatók ezek az intézkedések, a már bent lévőknél is, Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban vagy Franciaországban is. A versenyképesség növelése a jobb helytállás érdekében rengeteg pályázatot és ezzel együtt lehetőséget teremthet vállalkozásaink számára, amivel hatékonyabban, gazdaságosabban, és ami a legfontosabb, mindenki számára elérhető módon kívánjuk segíteni, jobbítani vállalkozásaink kondícióját.

Úgy gondolom, ez az a terület, ahol a leginkább kidomborodik a két kormány gazdaságfilozófiai véleménykülönbsége. Az Orbán-kormány hangzatos Széchenyi-tervével szemben mi az egész kis- és középvállalkozási szektort tekintjük célcsoportnak, nem csupán azt az 5 ezer vállalkozást, ami a szektor 0,4 százalékát jelentette. A vissza nem térítendő támogatások, ingyen pénzek helyett nagyobb hangsúlyt fektettünk a hatékonyabb felhasználást biztosító, sokkal szélesebb kör által igénybe vehető és nem utolsósorban a hatékonyságot sokkal inkább mérhetővé tevő, számon kérhető támogatási formák kialakítására, így például az adókedvezményekre, a kedvezményes hitelekre és a garanciakonstrukciókra.

(11.30)

Nagy súlyt helyeztünk ugyanakkor a pályázati rendszer normatívvá tételére, valamint az EU-s pályázati rendszerrel történő harmonizációra is. A pályázatok nem a speciális ágazati célokat, hanem szektorsemleges módon valamennyi növekedésorientált kis- és középvállalkozás fejlődését, teljesítménynövekedését gyorsító, a foglalkoztatásképességet javító, az európai piacon való helytállásukat elősegítő célokat szolgálták. Ebben kerültek meghirdetésre a különböző hitelek. Ebből mindössze a Széchenyi-kártyát szeretném kiemelni, amely 2002 őszén indult, és 2003-ra 2800 vállalkozó vette igénybe egymillió forintos nagyságrendben, ami 2,6 milliárd forintot tett ki. Jellemzően 2004-re már 15 ezer Széchenyi-kártyával 50 milliárd forint hitel van kinn, ami a kisvállalkozások likviditását biztosítja, és ennek a növelése félévtől 10 milliós nagyságrendre emelkedik fel.

Ahhoz, hogy jól összeállított és minden tekintetben az uniós követelményeknek megfelelő pályázatok kerüljenek benyújtásra, a GKM nagy hangsúlyt fektet a pályázatírók és a pályázati tanácsadók képzésére. Az első ilyen képzési program az uniós csatlakozás előtt fejeződött be, óriási érdeklődés és várakozás keretében. Az ötszáz pályázatíró és pályázati tanácsadó minden tekintetben megfelelő szakmai képzést kapott, hogy az uniós pályázatok során a lehető legnagyobb mértékben tudják lehívni az uniós pénzeket, azokat a lehető leghatékonyabban tudják felhasználni. A képzés sikerére jellemző, hogy csak Budapesten több mint harmincszoros volt a túljelentkezés, és ez a program nem állt le.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, el kell mondani, hogy ezek hatása a gazdaságban, mint mindenkor, a legpontosabban mérhető, és ezek hatása már érezhető, ami azt mutatja, hogy helyes úton vagyunk. Elég, ha csak a számokat nézzük, és összevetjük a korábbi adatokkal: a gazdaság egyre növekvő ütemben gyorsul, nő a beruházások száma, a tőkebeáramlás mértéke, nő a foglalkoztatottság, nő az export, az export az előző évhez képest 22 százalékkal.

Azt gondolom, hogy mindezek mutatják, hogy fokozatosan sikerült visszanyernünk a befektetők bizalmát 2001 után, ami arra utal, hogy hazánk versenyképessége nemhogy csökkent, de jelentősen javult a korábbi időszakhoz képest.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu