DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat hosszas előkészület után került elénk, többpárti egyeztetés folyt. Mi már ekkor elmondtuk a kifogásainkat és javaslatainkat a törvény módosítása során. Ezeket az előterjesztő nem vette figyelembe. Sőt, ma ellenzékben úgy látjuk, hogy a kormánypártok között sincs összhang a törvényjavaslat kapcsán, hiszen a bizottsági viták során azt érzékeltük, hogy a szabad demokraták ebben a formában nem támogatják az előterjesztést.

Akkor mégis mi az oka az erőltetett módosításnak? Arról hallottunk, hogy az országban közigazgatási reform folyik, amelynek néhány elemével már találkoztunk is. Amennyiben nincs egy egységes közigazgatási reform, akkor véleményünk szerint csupán aktuálpolitikai okai vannak a törvényjavaslat beterjesztésének, ez pedig nem más, mint az európai uniós választások, hogy ki lehessen pipálni, hogy van egy ilyen törvény, amelyet a parlamenten a kormányzati többség áterőltetett.

Nagyon sokáig az állt a törvényjavaslat kommunikációjának a központjában, hogy csak a módosítással lehet európai uniós jogharmonizációs a törvényünk, illetve csak ennek alapján lehet pénzeket - idézőjelbe téve - „
lehívniö az Európai Unióból. Mindannyian tudjuk, hogy az ilyen jellegű - mostanában sokszor elmondják a parlamentben - riogatások minden alapot nélkülöztek, hiszen a jogharmonizációs kötelezettségeknek e vonatkozásban már több év óta eleget tett a Magyar Országgyűlés, és a területfejlesztési régiók kialakításával nincs egyébként akadálya az uniós pénzek lehívásának. Azt is el lehet mondani, hogy az ilyen jellegű pénzek idejövetele regionális szinten - az összes európai pénzt is figyelembe véve, amely a területfejlesztés vonatkozásában elérhető - mindösszesen 30 százalék. Véleményünk szerint a rendszer működtethető, a meglévő önkormányzati rendszerben elegendő pénzt kell biztosítani, és akkor ezek a kritériumok elősegítik a területfejlesztést, illetve az önkormányzatok helyzetét.

Véleményünk szerint ennek a törvénynek az elfogadására kényszer mindössze csak akkor van, ha az egész közigazgatási reform kerül ide elénk, de mint ahogyan mondtam, ennek csak az elemeivel találkoztunk.

Jelenleg - elfogadása esetén - párhuzamosan működik a rendszer, hiszen van egy alkotmányos rendszer, egy alkotmányos közigazgatási rendszer, és egy ettől eltérő területfejlesztési rendszer alakul ki, amely a korábbinál is bővíti az elemeket, illetve a szinteket - nevezzük ennek -, miközben az Európai Unió a szintek esetében csökkentést hozott. Ezért tehát drágább a rendszer, és növeli az adminisztrációt is. A jelenlegi, úgymond, olcsóbb rendszert sem tudja működtetni a kormány. Mi lesz akkor, ha egy drágább és bürokratikusabb rendszer kerül elénk? Sok esetben az önkormányzatoknak az önrészt, a saját forrást is nehéz a pályázatokhoz biztosítani. Tudjuk, hogy erre van ígéret, de részben már ez is a megszorító intézkedések áldozatául esett. Véleményünk szerint ez egy rossz reform irányába tolja el a közigazgatási rendszert.

A törvényjavaslat véleményünk szerint az önkormányzatiságot is megnyirbálná, korlátozná a települési önkormányzatok jogait. Miért mondom ezt? Néhány éve elhangzott a választási kampányban, hogy az életképes településeknek van jövőjük, tehát a kevésbé életképes településekkel nyilván nem kell törődni, ebből ez következik. Tehát ez a javaslat főleg a kistelepülések vonatkozásában - mondhatni - bünteti őket, hiszen a kistelepülések a legkevésbé tudják majd érvényesíteni az érdekeiket ebben a rendszerben. Felmerül a kérdés, hogy miért - talán csak nem azért, mert a vidék Magyarországa nem a szocialistákra szavazott? Arról nem is beszélve, képviselőtársaim, ha visszaemlékeznek, hogy milyen hihetetlen támadásnak voltak kitéve az Orbán-kormány idején a kistérségi megbízottak. Ma a kistérségi megbízotti rendszer semmilyen kritikát nem kap a kormánypártok részéről, átvették, alkalmazzák, s olyan mértékben alkalmazzák, hogy a pártkatonából most munkajogviszonyba kívánják helyezni az embereiket.

Példaként szeretném elmondani: én a kistérségi társulás elnökeként két éve nem találkoztam a kistérségi megbízottal. Igaz, ha elmennék az MSZP-pártirodára, ott szokott üldögélni, ott megtalálnám. Ugyancsak két éve nem találkoztam a koordinátorral sem. Egy levelet írt nekem, hogy számoljak be a kistérségi megbízott munkájáról. Az előbbiek ismeretében nemleges választ tudtam neki írni. Egyébként a térségi koordinátor sem más, mint a patkó azon oldalán ülő egykori MSZP-s képviselő. Úgy látom, a régi elvet követi e vonatkozásban is a területfejlesztés: a “minden hatalmat a szovjeteknekö elv alapján most “minden hatalmat a kormánynak a kistérségi megbízottakon keresztülö.

A területfejlesztési intézményrendszer felett egyértelmű a kormány befolyásolási lehetősége, hiszen sok olyan kiegészítő rendelkezés van, amely meghatározó jelentőségű kérdésekben rendeletalkotási jogot biztosít a kormánynak. Tehát a pénzelosztási jog megszerzésére irányuló törekvés megjelenése a javaslatban egy úgynevezett hűbéri rendszer kiépítését helyezi előtérbe.

A rendszer másik ilyen eleme az, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogatása szükséges. Gondoljunk bele, ahol csak pár önkormányzat és egy nagy település kerül be ebbe a rendszerbe, ott talán ez kevésbé okoz problémát, mint ahol 50-70 települési önkormányzat egyhangú döntését kívánja meg, majd azt követően a kétharmados döntést. Vélhetően erre kevesebb az esély, és innentől ismét megnöveli a kormányzat mozgásterét. Jobb, ha az önkormányzatok nem önmagukat igazgatják.

A 25 településnél több tagú önkormányzati, kistérség-fejlesztési tanács esetében - képviselőtársunk már utalt rá, de többen is utaltak már erre - tulajdonképpen 5-9 tagú elnökséget választanak, amely mozgatja ezt az egész rendszert. Ebben az esetben kirekesztődhetnek önkormányzatok, ha az 5-9 fős grémium ezt oly módon működteti, netán szmsz-ellenesen, és nem biztos, hogy ezt a lehetőséget ilyen módon kellene megoldani.

(14.00)

Az Állami Számvevőszék korábban revizori vizsgálatát rendelhette el a jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak. Ma célszerűségi vizsgálatot is előtérbe helyez a törvény, pontosabban, ezt kívánja meg. Kérdezem én, hogy amikor az Állami Számvevőszék létszámhiánnyal küzd, és a feladatdömpinget, amit a parlament testál rá a törvény erejénél fogva, nem tudja ellátni, akkor közgazdasági elemzésekkel teli célszerűségi ellenőrzésre lesz-e egyáltalán lehetőség, miközben olcsóbb államot kíván a jelenlegi kormányzat létrehozni.

Úgy hiszem, hogy az önkormányzatok számára, amelyek egyik főszereplői ennek a területfejlesztési rendszernek, a kormányzat még a bérintézkedéseihez sem nyújtott támogatást, akkor mit várhatunk a területfejlesztési rendszerben. A jelenlegi rendszert sem tudja működtetni. Úgy gondoljuk, hogy nem az átalakítástól, hanem megfelelő struktúrától és megfelelő pénzjuttatástól és az uniós rendszerbe való beintegrálási lehetőséggel, az önrész biztosításával lesz jó törvény.

Erre ez a törvény nem alkalmas, így ezt mi a magunk részéről nem tudjuk támogatni. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu