DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gáláns ez a lehetőség, ez a 15 perc, de szeretném, ha ennél azért rövidebben tudnám fölvezetni ennek a most az Országgyűlés előtt fekvő törvénymódosításnak a koncepcióját, illetve azokat a főbb jellemzőit, amelyek miatt ez az előterjesztés ideérkezett.

(9.40)

Tisztelt Országgyűlés! Az állattenyésztésről szóló törvényt 1993-ban fogadta el az Országgyűlés, akkor a parlamenti pártok teljes egyetértésével, és az akkori jegyzőkönyvek szerint is az Országgyűlés üdvözölte az új és demokratikus szabályozást. Elismerte, hogy a törvény szakmai elvek mentén építi fel a tenyésztésszervezés rendszerét, és mindezt úgy teszi, hogy a hazai hagyományokra épít, de egyben figyelembe veszi az Európai Unió előírásait, valamint a tagállami nemzeti szabályozásokat is. Ezért a csatlakozásunk kapcsán lezajlott jogharmonizációs folyamat eredményeként a törvényt csak pontosító módosításokkal kell teljesen összhangba hozni az Európai Unió előírásaival. A módosítás nem változtatja meg az eddig kialakított struktúrát; csiszolja, viszont erősíti is azt, és mindezt a tenyésztőtársadalom teljes egyetértésével teszi. A pontosítások súlya eltérő, a hatósági feladatok eltörlésétől a minisztérium nevének időközbeni változásának átvezetéséig terjed.

Elnök Úr! Kiemelném a legfontosabb változásokat. A módosításban új elemként jelenik meg a tenyészállat és a szaporítóanyag-behozatal szabályozásának enyhítése. Azaz megszűnik a minisztérium engedélyező szerepe, a behozatalhoz nem szükséges a minisztérium szakmai hozzájárulása. Ehelyett viszont a behozatal bonyolítójának a szakmai tartalom bemutatásával csak bejelentést kell tennie a tenyésztési hatóság felé, hogy az szúrópróbaszerű, illetve eseti ellenőrzéseket végezhessen. Szigorítást jelent viszont az, hogy a bejelentéssel kapcsolatos előírások megszegőire bírságot lehet és kell kiszabni, ezzel erősítve a jogkövető magatartást. Az új szabályozás csökkenti a minisztérium egyedi hatósági feladatait, viszont erősíti a tenyésztési hatóság ellenőrző és szankcionáló tevékenységét.

A másik kiemelendő módosítás indoka, hogy a tenyésztőegyesületek és -szövetségek az elmúlt tíz év alatt fajonkénti szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés területére egy egységes szövetséget hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti elismeréssel, de egy-egy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét érintő fontos feladatokat látnak el. E szervezetek jelentősége igen nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvénymódosítás jogszabályi háttérrel erősíti meg e szervezetek szerepét, növelve az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a felelősséget is.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat még a következő módosításokat fogalmazza meg. Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya nem terjed ki a bivaly- és a szamárfajokra. Az Európai Unió nevesítve ezeket a fajokat, a fajtáik fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési rendjét, teljesítményvizsgálatok módját s a többit szabályozza. Ennek megfelelően a hazai tenyésztőszervezetek igényével is egyetértésben a törvény hatálya kiterjed e fajok tenyésztésére is.

A tenyésztés eredményét, a tenyészállatokat és azok szaporulatát az élet egyre szélesebb területén használják fel, ezért a megváltozott társadalmi környezetben a gazdasági cél fogalmának kibővítése vált szükségessé. Erre kiváló példa a lónak sport- vagy kedvtelési céllal folytatott tenyésztése.

A közösségi jog szabályozza a szaporítóanyagok kísérő dokumentumait. Ezeket átvezettük. A hatályos szabályozás a tenyésztőszervezetek elismerésére határozott időtartamot ír elő. Ez nincs összhangban a közösségi jog szabályaival, amelyek alapján az elismerést visszavonásig adják meg. Ez jelentősen csökkenti az elismerésekhez kapcsolódó adminisztrációt. A javaslat szerint az ideiglenes elismerés azonban a tenyésztési program végrehajtásához szükséges állatlétszám eléréséhez van kötve, amit meghatározott idő alatt kell elérnie az elismerést kérő szervezetnek.

A javaslat szerint a tenyésztési bírság intézményének hatálya nő, amellyel a hatóság eddig nem élt kellő mértékben. Az Európai Unió folyamatos elvárása a jogi szabályozás hatékony érvényesülése érdekében alkalmazott elrettentő szankció megjelenése a hazai jogrendben. Véleményünk szerint megtettük az első lépést, és lehetséges persze, hogy tovább kell menni ezen az úton.

Az Európai Unió nemzeti támogatásokra vonatkozó iránymutatásával összhangban áttekintettük a törvény állami támogatásokra vonatkozó előírásait is. Így a javaslat szerint a jövőben az állam nem ad külön támogatást a tenyésztésvezetők díjazásához, de a törzskönyvvezetési munka végrehajtásához igen. Ebbe beletartozik a tenyésztésvezetők tevékenysége is. A módosítás tehát nem jelenti a támogatás megvonását, hanem annak a közösségi előírásokkal való összhangját teremti meg.

A jelenlegi állattenyésztési törvény a behozott állatok tekintetében kizárólagosság hiánya esetén több szervezet részére is lehetővé teszi az elismerés megadását. Ez a szabály nincs összhangban a törvény egyéb előírásaival, amely szerint egy fajta esetében csak egy tenyésztőszervezet ismerhető el, valamint azzal, hogy a fajta elismerését a kizárólagos forgalmazási joggal rendelkező szervezetnek kell kérnie. Az összhang megteremtése és az átlátható szervezeti rendszer érdekében ez a szabály hatályát veszti.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió az állattenyésztés szabályait mintegy 30 irányelv és határozat formájában, állatfajonkénti szerkezetben határozza meg. Magyarország az állattenyésztési törvény jelen módosításával megfelel az Európai Unió vonatkozó előírásainak.

Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu