GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Vendégeink! Ahogy arra a törvény általános indoklása is utal, ezt a módosítást elsősorban az uniós jogharmonizáció teljessé tétele indokolja. A téma fontosságát jelzi, hogy ezt az ágazatot az Európai Unió mintegy harminc jogszabállyal szabályozza, ebből nyolc irányelv van, a többi pedig határozatok formájában van jelen. Úgy vélem, hogy magyar hagyományaink alapján nálunk is ez az egyik kulcságazata a mezőgazdaságnak, és azt hiszem, azt sem kell külön hangsúlyoznom, hogy ennek az ágazatnak a normális működése nélkül igazából nem lehetne hatékony a többi ágazata sem a mezőgazdaságnak.

Először egy rövid áttekintést szeretnék adni a törvény előéletéről. Amikor 1993-ban az első átfogó törvény a parlament elé került, akkor igyekezett az előterjesztő minden szabályozást figyelembe venni, ennek ellenére akkor is voltak olyanok, amelyek Magyarországon nem voltak időszerűek, illetve olyanok is, amelyek még a nem teljesen konkretizált csatlakozási időpont miatt kimaradtak a szabályozásból.

Az elmúlt év végén, illetve ez év elején az Európai Unió kérésére elkészültek a megfelelőségi táblák mind a harminc európai uniós előírásra vonatkozóan, és csak ezt követően vált lehetségessé egy átfogó és ellenőrzött törvényjavaslat benyújtása. Ahogy ellenzéki képviselőtársaim is mondták, sőt a bizottsági vitában is felmerült az a kérdés, hogy ez miért nem akkor történt: én azt gondolom, hogy a salátatörvény is egy megoldás, de én sokkal jobbnak tartom, ha egy ilyen jogszabály külön törvény kapcsán kerül benyújtásra, és mivel elég sok minden módosítás történt ebben, az akkori egyszeri módosítással szemben most ez volt az indokoltabb megoldás.

Ezen túl ellenőrizni kellett azokat a szabályokat, amelyekben úgy éreztük, hogy túlmutatunk és túlterjeszkedünk az európai uniós szabályozásokon. Ebben a körben a legfontosabb az úgynevezett import-hozzájárulásunk, amit korábban az európai uniós tagállamok is alkalmaztak. Ez a szabályozás a jövőben nem maradhat életben. A törvényt ezen túlmenően ki kell egészíteni egy olyan szabályozással, amit eddig nem tartottunk időszerűnek, többek között - amint az expozéban is elhangzott - a bivalyra, a szamárra vonatkozó rendelkezésekkel, illetve az azóta született uniós szabályok átvételével, mert bármilyen furcsa, az Európai Unióban is folyamatos törvénykezés folyik; a szaporítóanyagot kísérő okmányok tartalmának az előírásával - ez például egy új szabályozás, és ezt nyilván ebbe a törvénybe lehetett csak beilleszteni.

Amikor decemberben a parlament az úgynevezett salátatörvényt elfogadta, akkor egy darab, abban az évben megjelent európai uniós előírást kellett adaptálnunk, ami azonnal szükségessé vált, és ez az Európai Unió kifejezett kérése volt, ez pedig az importjog esetében fontos DNS-vizsgálat hazai elfogadását célozta. Ez időpontban pedig, a megfelelőségi táblák elkészültét követően lehetett előterjeszteni ezt a jelenleg előttünk levő módosítást. Ezért került ez a jogszabály külön és most a parlament elé.

A másik indoka a módosításnak az állattenyésztéssel kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekre adandó szükséges válasz, hiszen az állattenyésztéssel kapcsolatban a gyakorlatban kialakult helyzetre kell a szabályozásnak reagálnia. A törvényjavaslat úgy határozza meg a szabályozás tárgyát az egyéb állatfajok vonatkozásában, hogy abba - összefüggésben a gazdasági céllal - bármely állat beleérthető legyen, és ne legyen szükség arra, hogy miniszteri rendelet egészítse ki az egyéb állatfajok körét, tehát ezzel a törvényi szabályozás körét. Újra kellett fogalmazni természetesen a gazdasági cél fogalmát is, hogy abba beleérthető legyen például a sport- és szabadidős tevékenység mint olyan cél, amely az állattenyésztés mögött meghúzódik. Azt gondolom, hogy egy nagyon intenzíven fejlődő és szerencsére régi hagyományokat ápoló tevékenységről van szó, amit igenis ezen törvény kereteibe kell illeszteni. A jövőben tehát nem kell a végrehajtási jogszabályokból kikövetkeztetni, hogy vajon az adott állatfaj tenyésztése az állattenyésztési törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem, mert ez idáig ez így történt, hiszen eddig is szabályozták ezt a kérdést, csak nem törvényben, hanem a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokban.

Uniós szabályokkal való harmonizációt teremt meg a szaporítóanyagokkal kapcsolatos kísérő okmányokra vonatkozó szabály. Ugyancsak fontos változást jelent a jövőre nézve, hogy a szaporítóanyagok behozatalához a jövőben nem kell a minisztérium hozzájárulása.

Feltétlenül meg kell említeni, és az Unió gyakorlatához való alkalmazkodást jelentő szabály, hogy a jövőben kiegészül a tenyésztőszervezetek mellett a szabályozás azzal, hogy intézményesíti az egyes állatfajokra létrehozott elismert egyesületeket, illetve ezek szövetségeit. Itt a gyakorlatban már kialakult, de elismeréssel nem rendelkező szervezetekről van szó, amelyek nagyon fontos tevékenységet végeztek egy-egy faj, illetve az állattenyésztés egészének érdekében.

A törvénymódosítást, ahogy államtitkár úr is mondta, nagyon széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, és elmondhatjuk, hogy a beterjesztett változások a végrehajtásban érintettek teljes támogatását élvezi.

A fentiek figyelembevételével a frakciónk nevében kérem a parlamentet, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot támogassa, és majd a végszavazásnál fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu