HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a választási eljárásról szóló törvény módosításával megteremti az összhangot az alkotmány 2004. május 1-jétől hatályos 70. § (1) bekezdése rendelkezéseivel, miszerint a választójog feltétele a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezés, továbbá hogy a választópolgárok külföldön is leadhatják a szavazatukat.

A javaslat tehát megteremti a választópolgárok számára a külföldön való szavazás lehetőségét hazánk nagykövetségein, szavazógép segítségével az országgyűlési választásokon és az országos népszavazáson úgy, hogy a külföldön történő szavazás eljárási feltételeit beépíti a választási eljárásról szóló törvény különös rendelkezéseibe, utalva egyben az országos népszavazásra és az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó egyes különös eljárási rendelkezésekre is.

A külképviseleti névjegyzékbe vétel szabályainak alapját az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szabályok képezik, melyeket a javaslat kiegészít az országgyűlési választások eltérő jellegéből fakadó egyéb szabályaival, például a két fordulóra tekintettel kialakított speciális szabályokkal.

Az országgyűlési választások és a népszavazások során közreműködő választási irodák köre kibővül a külképviseleti választási irodával, ahol a választópolgár a magyarországi lakóhelye szerinti szavazólapon szavaz. A javaslat szabályozza a külképviseleti választási iroda feladatait a szavazás lezárását követően, beleértve azt az esetet is, amikor a külképviseleti szavazás az adott nagykövetségen a szavazás magyarországi lezárását megelőzően fejeződik be.

A javaslat módosítja a szavazatösszesítés eddigi rendjét is, hiszen az illetékes választási bizottságnak a szavazás eredményét a külképviseleti szavazásról szóló jegyzőkönyvek összesítése alapján is meg kell állapítania. Ebből következik az is, hogy a külképviseleti szavazás eredményét megállapító döntés elleni kifogásnak csak a választási eredményt megállapító döntés elleni kifogással együtt van helye.

A javaslat a külföldön történő szavazási eljárás feltételeit kiterjeszti az országos népszavazásra is, azzal, hogy a külképviseleti névjegyzékbe vétel kellő időigényének biztosítása érdekében az országos népszavazás legkésőbbi napja a népszavazást megelőző 50. nap. A jelenlegi szabályozás szerint ez a határidő a 35. nap volt. A külképviseleti névjegyzék bevezetése miatt változik, nevezetesen növekszik a névjegyzék közszemlére tételének időpontja, 18 napról 39 napra; az értesítő megküldésének határideje 16 napról 37 napra; valamint a külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel véghatárideje, amely a szavazógépes szavazás miatt csökken, a szavazás napját megelőző 30.-ról a 20. napra.

A javaslat szerint a külképviseleteken történő szavazás elektronikus szavazólapon, szavazógéppel történik oly módon, hogy biztosítsa azt, hogy a szavazat és a választópolgár személye ne legyen összekapcsolható; továbbá azt is, hogy a választópolgár csak a lakóhelye szerinti szavazólapra szavazhasson, valamint a szavazatát csak egyszer adhassa le.

Megítélésem szerint a javaslatban szereplő módszer a személy és a szavazat összekapcsolhatóságát nem tudja igazán megakadályozni, hiszen mint ma már közismert, több ország nagykövetségén, pont a nagykövetségen való megjelenés kötelezettsége miatt, hiszen van, ahol ez többórás utazást is jelenthet, valószínűleg csak egy választópolgár fog élni a külképviseleten történő szavazás lehetőségével, melynek eredménye a külképviseleti választási iroda vezetője által kiállított elektronikus jegyzőkönyvben is szerepelni fog. Tehát egyértelműen meg lehet majd tudni, hogy az egy személy milyen szavazatot adott le, ami viszont sérti a választás titkosságának alapelvét.

A titkossági követelményeknek jobban megfelelt volna egy olyan szavazási megoldás, amely véleményünk szerint a legjobb lett volna az összes felsorolt variáció szerint: ez a levélben történő szavazás. Miután én is részese voltam a négypárti egyeztetésnek, és meglehetősen hosszú időn keresztül egyeztettünk, ott több alternatíva felvetődött, és például az európai parlamenti választások kapcsán szerintem az egyik legrosszabb megoldásban sikerült megegyeznünk, ami a legdrágább, hiszen látjuk, hogy a sajtóban milyen támadások érik a politika egészét és elitjét.

Ha megnézi valaki a mai sajtószemlét, akkor azt látja, hogy 300 millió forint szétszórásáról beszélnek, amit hozzánk kötnek, a Magyar Országgyűléshez, függetlenül attól, hogy lesz-e ebben a törvényben, miután kétharmados a törvény, négypárti egyezség, lesz-e megállapodás. Az idő sürget minket, hiszen tegnap döntöttünk egy népszavazás kiírásáról, ami a május 1-je óta hatályba lépett alkotmánymódosítás szerint minket néhány dologra kötelez. Ha nem akarunk alkotmányos mulasztás vagy egyéb jogsértő magatartás megítélése alá kerülni, a törvényt módosítanunk kell.

A Magyar Demokrata Fórum, illetve én személy szerint be fogok adni olyan módosító javaslatot, amely a levélben történő szavazást fogja indítványozni. Megmondom, hogy ezt miért teszem. Nemcsak azért, mert külföldi példák mutatják, hogy például Németország esetében aki külföldön tartózkodik, levélben szavazhat. De például Angliában az is szavazhat levélben, aki otthon tartózkodik, tehát nem írják elő a szavazóhelyiségben történő megjelenést. Ez lényegesen olcsóbb és költségkímélőbb.

És ha figyelembe vesszük, hogy vannak olyan országok, ahol a magyar állampolgárok élni kívánnak a szavazati jogukkal, ahol akár több ezer kilométert kell utazni azért, hogy az alkotmány adta lehetőségével a választópolgár éljen, sokkal nagyobb szabadságot adunk nekik, ha a postai úton történő szavazás lehetőségét adjuk meg. Tudom, hogy mi a kifogás; tudom, hogy vannak olyan nézetek, melyek szerint a csalás, a visszaélés lehetősége ebben az esetben fokozottabb és jobban fennáll.

Azt is tudom, hogy vannak olyan kritikák, amelyek a Magyar Posta működését veszik górcső alá, és nem minősítik kifogástalannak. Én meg azt mondom, hogy érjük el, ahogy egy normális országban el kell érni, hogy minden hivatal úgy működjön, ahogy az tőle elvárható. Tehát ne a hivatalok rossz működéséhez igazítsuk a saját törvényeinket, és hozzunk olyan törvényeket, amelyek egyébként ezt a helyzetet fogják konzerválni, hanem igyekezzünk elérni, hogy minden olyan hivatal, amelyiknek szerepe van a közéletben, a politikában, a választásokban és egyebekben, lehetőleg tökéletesen működjön. És ha ez nem így történik, akkor nagyon komoly szankciók és felelősségre vonás kövesse a nem jogkövető magatartást.

(15.00)

Ha ezeket a módosító javaslatokat, amelyeket én be fogok nyújtani, és be fogunk nyújtani, mert képviselőtársaim nyilván ehhez csatlakoznak, az Országgyűlés befogadja, akkor a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényt, miután alkotmányból adódó kötelezettségünk a törvény módosítása, támogatni fogja, de jelen formájában nem tartjuk alkalmasnak az elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu