LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Medgyasszay László MDF-es képviselőtársam és Szabó József Andor képviselő úr gondolatmenetét folytatom, mert magam is a tenyésztőszervezetek és -egyesületek helyzetét kerestem a jogszabálytervezetben. Mert az tény, hogy a jogharmonizációs törekvéssel egyet kell érteni, azonban ez a törekvés a tenyésztőegyesületek, -szövetségek közötti feszültségeket nem csillapítja. Nem oldja meg ez a törvényjavaslat azokat a súlyos nézeteltéréseket, amelyeket egy jogilag tisztázatlan helyzet teremtett meg. És a helyzet nem javult sem az elmúlt évtized jogalkotása révén, és várhatóan nem oldódik meg ennek a törvénynek a hatására sem.

A jogilag tisztázatlan helyzet egyik oka az, hogy a jogalkotó ennek a jogszabálynak a keretében sem korábban, sem most nem határozta meg egyértelműen azt, hogy mely szervezet lehet kizárólagos forgalmazási joggal elismert tenyésztőszervezet. Ezt a mulasztást korábban még feloldotta az a - a jegyzőkönyv számára mondom, hogy idézőjelben - ölazaságö, hogy a hatóságok egyidejűleg több tenyésztő szervezetnek is adhattak forgalmazási jogosultságot, ha nem kívántak önkényesen valamely kiválasztott szervezet javára dönteni.

(10.30)

Ezzel a lehetőséggel a jövőben már nem lehet élni azáltal, hogy a jelenlegi előterjesztés megszünteti az 1993. évi XCIV. törvény 21. § (6) bekezdésének a hatályát. Az állattenyésztésről szóló törvény túlságosan leegyszerűsítve határozza meg, hogy mely tenyésztőszervezet nyerheti el a kizárólagos forgalmazó jogait.

A 21. § (5) bekezdése szerint „
több szervezet azonos tárgyú kérelme esetén a minisztérium az elismerést a szervezet által fenntartani kívánt állatlétszám és a tenyésztési program figyelembevételével adja megö. A döntés körülményeit nem ismerhetik meg a rivális szervezetek, de a kedvezményezett szervezettől is bármikor visszavonhatók ezek a jogosítványok. A jogbizonytalanságot tetézi, hogy tisztázatlanok a jogorvoslati lehetőségek is, amelyek valamennyi államigazgatási döntés esetében meg kell hogy illessék az érintett feleket. Az előttünk lévő törvénytervezet elsősorban a haszonállatokat nevesíti, de mellékesen megjegyzi, hogy minden egyéb állat tenyésztésére is vonatkozik, tehát feltehetően kutyákra és macskákra is.

Az előbb említett, jogilag tisztázatlan helyzet és a jogorvoslati lehetőségek hiánya miatt például Alkotmánybírósághoz fordult a 105 éve működő Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, amelyiknek megtiltotta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy kutyakiállításokat és -vásárokat szervezzen. A tárca egyben úgy döntött, hogy csak egy másik szervezet, a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége jogosult itthon a kutyák államilag elismert törzskönyvezésére. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindeközben a nemzetközi kutyásszövetség továbbra is az Ebtenyésztők Országos Egyesületét ismeri el hivatalos magyar szervezetként, azaz a nemzetközi kiállításokról vagy a törzskönyvezés nemzetközi szintű feladataiból kizárja a kizárólagosnak elismert hazai szervezetet.

Félreértés ne essék: amit most elmondtam, azt nem valamelyik kutyásszervezet ellenében vagy érdekében mondtam el, hanem azért, hogy érzékeltessem a kizárólagos forgalmazói cím odaítélésének a rendezetlenségét. 28 kutyásszervezet pályázott erre a címre, s mindegyik számára rejtély, hogy milyen objektív ismérvek alapján döntött egyikük mellett a hatóság.

Úgy vélem, hogy az előterjesztés révén a tárca teljesített egy jogharmonizációs feladatot, anélkül, hogy érdemben megoldotta volna az állattenyésztés terén felgyülemlett gondokat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu