PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 1989-ben alkotmányi szinten kerültek elismerésre azok az emberi és állampolgári alapjogok, amelyek érvényesülése nélkül egy modern demokrácia nem működhet. Bár az alaptörvény eddig is tartalmazott választójogra vonatkozó rendelkezéseket, a demokratikus választójog gyakorlásának feltételei nem voltak adottak. Az 1989-es alkotmánymódosítás biztosította a választópolgárok számára a külföldön való szavazás lehetőségét, azonban az ugyanabban az évben megalkotott országgyűlési választásról szóló törvény rendelkezései ezt korlátozták, mert a jogszabály a választásban akadályozottnak minősítette azokat a választópolgárokat, akik a szavazás napján nem tartózkodtak Magyarországon, nem tartózkodtak Magyarország területén.

Az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott határozata szerint az a tény, hogy a külföldön való szavazás lehetősége nincs biztosítva, sérti azoknak a választópolgároknak a jogait, akiknek belföldi lakóhelye van, és csupán a szavazás napján tartózkodnak külföldön. Az átmeneti külföldön tartózkodás ugyanis a modern hírközlési és közlekedési viszonyok mellett nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának, írja az Alkotmánybíróság a határozatában.

Az alkotmánybírósági határozat következtében az Országgyűlés kényes helyzetbe került az 1990-es választásoknál, hiszen huszonegy nappal az országgyűlési választás első fordulója előtt olyan törvényre volt szükség, amely biztosítja a külföldön való szavazás jogi feltételeit. A probléma megoldása az idő rövidsége miatt csak úgy volt lehetséges, hogy az Országgyűlés magába az alkotmányba építette be a külföldön való szavazás tilalmát, ezzel pedig jelentősen korlátozta a választójog érvényesülését. Ezen a helyzeten, amit ismertettem, tizenkét év elteltével a 2002. évi alkotmánymódosítás segített, amely előírta, hogy 2004. május 1-jétől, az ország uniós csatlakozásától az országos jelentőségű választásokon biztosítani kell a külföldön való szavazás lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán - tehát június 13-án - már szavazhatnak a választópolgárok Magyarország 75 nagykövetségén szerte a világban. A nagykövetségeken szavazatszámláló bizottságok és választási irodák kerülnek felállításra. A szavazás hasonló módon történik, mint ahogy azt eddig belföldön megszokhattuk: hagyományos, úgynevezett papír alapú szavazásra van lehetőség.

A jelen törvényjavaslattal, amit a parlament elé terjesztettünk, az országgyűlési választások és az országos népszavazás tekintetében teremtjük meg a külföldön való szavazás feltételeit. A javaslat olyan megoldást tartalmaz, amely igazodik a modern kor és a modern technika követelményeihez, továbbá az adott választás jellegéhez. A törvényjavaslat szerint a külképviseleteken a szavazás erre a célra telepített, az elektronikus szavazás technikai feltételeivel ellátott szavazógép segítségével történik. A szavazás lebonyolításában a külképviseleti választási iroda tagjai működnek közre. A szavazás menete mind az országgyűlési választáson, mind az országos népszavazáson azonos. Külképviseleten szavazni kizárólag személyesen lehet, abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben. A nagykövetségre kiküldött külképviseleti névjegyzék nem módosítható, arra senkit nem lehet utólag felvenni, illetve arról törölni. A választópolgár személyazonosságának ellenőrzése után elektronikus úton adja le a szavazatát, amit a gép a memóriakártyáján megőriz, és tárolja egészen a szavazás lezárásáig. A választópolgár és a leadott szavazat között nem teremthető kapcsolat, így biztosítható a szavazás titkossága.

A szavazás lezárását követően a külképviseleten leadott szavazatokat, azok tartalmának megismerése nélkül, a külképviseleti választási iroda elektronikus úton eljuttatja az Országos Választási Irodának. Az Országos Választási Iroda a külképviseletektől megkapott adatokat úgy tárolja, hogy csak a szavazás magyarországi lezárását követően váljanak azok hozzáférhetővé. Az országgyűlési választások esetében az Országos Választási Iroda az eredmény megállapítására jogosult országgyűlési egyéni választókerületi bizottsághoz, illetőleg a területi választási bizottsághoz elektronikus úton továbbítja a szavazatot. Országos népszavazás esetében az Országos Választási Bizottság állapítja meg az eredményt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban megfogalmazott szavazógépes szavazási mód minden garanciális feltételt biztosít, továbbá alkalmas arra, hogy az országgyűlési választások két fordulója közötti rövid időből fakadó problémákat kiküszöbölje. A fentieken túl a szavazógépes szavazás hosszú távon költségkímélő megoldás. A szavazógépek beszerzése csak egyszeri költségkiadást eredményez, a későbbi választásokon ugyanazok a szavazógépek, ugyanazok az eszközök alkalmazhatók. A költségek tekintetében az egyik legfontosabb kérdés az időközi választások helyzete, amelyre az előbb ismertetett szavazógépes szavazás szintén a legkisebb költséggel járó megoldást biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom elmondani, hogy szeretnénk megnyerni mind a négy parlamenti párt támogatását ebben a fontos kérdésben. Ennek elérése érdekében a törvény garanciális elemeit bővítő, azt jobbító, azt módosító és jobbító szándékkal módosító javaslatokra nyitottak vagyunk. Őszintén remélem, hogy a törvényjavaslat végleges szövegében megegyezésre tudunk jutni, és a választópolgárok számára az alkotmányban biztosított jog gyakorlását a törvényjavaslat elfogadásával a lehető leghatékonyabban tudjuk majd biztosítani.

(14.40)

Ezért kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg, a törvényjavaslat megvitatása után azokat a módosító javaslatokat, amelyek a garanciális elemeket erősítik, nyújtsák be, majd pedig azt kérem mindegyik parlamenti párt képviselőitől, hogy a törvényjavaslatot fogadják el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu