DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Gazdasági Versenyhivatal 2003-ban 168 érdemi ügyzáró határozatot hozott, s 839 bejelentést intézett el, valamint - az előző évekhez hasonlóan - aktív versenypártolási és versenykultúra-fejlesztő tevékenységet folytatott.

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A verseny korlátozásával vagy korlátozott voltával összefüggő, úgynevezett antitröszt ügyek, valamint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos fogyasztóvédelmi ügyek egymáshoz viszonyított aránya nem változott 2002-höz képest. Írásos beszámolómban - melyet mindannyian megkaptak - valamennyi, az előző évre vonatkozó információ szerepel, ezért most csupán az elmúlt év versenyhivatali szempontból különösebb jelentőséggel bíró fejleményeit taglalom.

Legfontosabb eredményünknek a versenyjog legsúlyosabb megsértésének számító kartellekkel szembeni sikeres fellépést tartom. 2003-ban kilenc felderített kartellről hozott határozatot a hivatal versenytanácsa. Ez a szám 2000 és 2002 között összesen négy volt. Természetesen ennél több megállapodással is foglalkozott a hivatal, itt csak a marasztalt és csak a klasszikus kartelleket számoltam.

Nem pusztán mennyiségi növekedésről beszélhetünk, hanem minőségi változásról is, hiszen a Versenyhivatal olyan területeken derített fel és szankcionált kartelleket, mint például a mobiltelefónia, a multiplex mozik vagy a gépjárműeredetiség-vizsgálat, melyek a társadalom jelentős részének mindennapi életére is kihatnak. Korábban egyesek esetleg azt gondolhatták, hogy a Versenyhivatal csak fogyasztóvédelmi tevékenysége során tesz a fogyasztókért. Kartellügyeinket látva azonban mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy a fogyasztókat szolgáljuk, amikor fellépünk az olyan összebeszélésekkel szemben, melyek árát a vállalatok a fogyasztókkal fizettetnék meg.

A Versenyhivatal 2003-ban összesen csaknem 800 millió forint összegű bírságot szabott ki, ami közel kétszerese a 2002-ben, és több mint tízszerese a 2001-ben kiszabott bírságoknak. A bírságok jelentős növekedése nem statisztikai hiba, vagyis nem csupán egy kivételes év kivételes jelensége, s nem is a véletlen műve. Ez egyrészt összefügg ügyeink szerkezetének átalakulásával, vagyis a kartellvizsgálatok előbb említett felfutásával - mint ahogy azt az előbb említettem, ezek a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősülnek -, másrészt azonban annak következménye, hogy a Versenyhivatal tudatosabb bírságkivetési politikát folytat. Erre jó okunk van. A gazdasági rendszerváltás után egy bő évtizeddel legfőbb ideje volt szakítani a korábbi, figyelmeztető jellegű bírságolási politikával, hiszen a vállalkozásoktól elvárható, hogy ismerjék és betartsák a versenytörvény előírásait.

A kivetett nagyobb összegű bírságok kifejezik, hogy a verseny milyen nagy értéket jelent a társadalom számára. Nyomatékot adnak a marasztalásoknak, és azt tükrözik, hogy a Versenyhivatal komolyan veszi a versenyszabályok érvényesítésének feladatát. Az említett eredmények természetesen nem a semmiből és nem egy csapásra születtek, hanem több év előkészítő munkája, gondos, kitartó intézményfejlesztése áll mögöttük.

A kartellek felderítését megkönnyítette a versenytörvény 2000. évi módosítása, mely szélesítette a Versenyhivatal információszerzési lehetőségeit. Részben e lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében, kifejezetten a kartellügyek vizsgálatára hoztuk létre a Versenyhivatal kartellirodáját 2001-ben. Bár még a folyamat elején tartunk, 2003-ban már jelentkeztek a fejlesztés eredményei. A kartelliroda megtanulta megfelelően használni a speciális jogosítványokat, s megfelelt a titokban működő kartellek felderítése által támasztott kihívásoknak. Mára elmondható, hogy a Versenyhivatal minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent a fogyasztókat súlyosan károsító vállalati összebeszélésekre. Ez nyilvánvalóan jó hír a fogyasztók számára, legyenek azok magánszemélyek, vállalatok, önkormányzatok vagy esetleg maga az állam.

A 2000. évi törvénymódosítás arra is lehetőséget biztosított, hogy a Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatát ismertető közleményeket adjon ki. 2003-ban három fontos közleménnyel jelentkeztünk. A közlemények nem bírnak kötelező erővel, de növelik a jogalkalmazás kiszámíthatóságát és átláthatóságát. A közlemények kidolgozásakor nemcsak a Versenyhivatal korábbi gyakorlatát és nemzetközi példákat vettünk figyelembe, de konzultáltunk a versenyjoggal foglalkozó hazai és nemzetközi szakértőkkel, szervezetekkel, ideértve a Magyar Versenyjogi Egyesületet is. Az egyszerűsített fúzióvizsgálat feltételeiről, a bírságkiszabásról, valamint az engedékenységi politikáról szóló közleményekkel tovább erősítettük a jogbiztonságot a versenyjog területén.

Korábban már említettem, hogy a bírságösszegek jelentősen nőttek. Azt is említettem, hogy ez a növekedés több ok miatt is indokolt. Hangsúlyozom azonban, hogy a versenyhivatali bírságok növekedése nem parttalan és nem önkényes. A bírságok kiszabása 2003 óta a hivatal bírságközleményében foglaltak alapján történik, s a közleményt megelőző növekedés részben annak tudható be, hogy a közlemény természetes módon már előkészítése során is befolyásolta a hivatal versenytanácsát a bírságösszegek meghatározásánál. A rendszer konzisztens, transzparens és kiszámítható. Ezzel összefüggésben fontos még megjegyeznem, hogy a bírságok nem a Versenyhivatalt gazdagítják, azok a központi költségvetésbe folynak be.

A kartellek elleni harc egyik legfontosabb, külföldön már bevált eszköze paradox módon az engedékenységi politika, melynek részleteit egyik közleményünk ismerteti. Ennek lényege, hogy egy, a hivatal számára még ismeretlen vagy csak részben felderített kartell résztvevője a bírságösszeg elengedésére vagy jelentős mérséklésére számíthat, amennyiben a hallgatást megtörve, tevékenyen közreműködik a kartell leleplezésében, bajba sodorva a többi kartelltagot, de legalább részben megmentve saját bőrét. Az engedékenységi politika természetesen csak akkor hatásos, ha a kartellek tagjainak van vesztenivalójuk. A lelepleződésük reális fenyegetést jelent számukra. A korábban említett sikerek következtében már Magyarországon is ez a helyzet, és természetesen nevek vagy konkrét részletek említése nélkül elmondhatom, hogy érkeztek is a Versenyhivatalhoz ilyen megkeresések. Mégis több okból is hasznosnak látszik az engedékenységi politika egyszeri és kivételes, határidőhöz kötött, átmeneti módosítása, melynek lényege az eredetileg meghirdetettnél nagyobb kedvezmény biztosítása a hivatalhoz forduló vállalkozásoknak, ezzel téve vonzóbbá számukra a programban való részvételt.

Várakozásaink szerint egy ilyen lépésnek legalább három előnyös következménye lenne. Először is: a kartellekkel terhelt piacok szereplői nagyobb számban felhagynának jogsértő magatartásukkal. Másodszor: a vállalati kultúra átalakítása abba az irányba alakulna, hogy a vállalatok közötti tiltott ármeghatározás vagy piacfelosztás kikerülne a bevett vállalatvezetői megoldások tárházából. Harmadszor: a május 1-je előtt megkötött kartellegyezségek feltárása ezen a módon számottevően olcsóbbá válna a hivatalnak, mint például a rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatok sorozatának lebonyolítása. Az átmeneti változások részleteit a Versenyhivatal a következő hetekben nyilvánosságra hozza.

Tisztelt Ház! A hivatal előtt álló egyik legfontosabb kihívás az Európai Unióhoz történő csatlakozásból fakadó feladatok megfelelő ellátása, mivel a csatlakozás különleges módon érinti a hivatalt. Május 1-je a bővülés napja volt. Ez a nap azonban a versenyjoggal foglalkozók számára Európa-szerte másról is nevezetes, ugyanis ezen a napon lépett működésbe a közösségi versenyjog alkalmazásának úgynevezett decentralizált rendszere. Ennek lényege, hogy a szubszidiaritás jegyében a tagállami versenyhatóságok a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet játszanak a közösségi versenyjog alkalmazásában. A Versenyhivatalnak tehát nem csupán a magyar versenyjogot, hanem megfelelő esetekben a közösségi versenyjogot is alkalmaznia kell, mégpedig pontosan úgy, mint ahogy azt Brüsszelben tennék, ennek során pedig szorosan együtt kell működni az Európai Bizottsággal és a tagállami versenyhatóságokkal. Mindez jelentős koordinációs és információs igényeket támaszt. A Versenyhivatal - köszönhetően a csatlakozással kapcsolatos alapos, jelentős erőket mozgósító és sokéves múltra visszatekintő felkészülésnek - szakmailag készen áll a feladatra, s nem számítunk e téren komolyabb gondokra vagy zökkenőkre. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy az együttműködés és a feladatok ellátása azt igényli, hogy a hivatal rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunknak van egy másik fontos következménye is. Korábban a versenyjog alkalmazására Magyarországon - néhány kivételtől eltekintve - a Versenyhivatalnak kizárólagos hatásköre volt. Ezzel szemben a közösségi versenyjog alkalmazása a polgári bíróságoknak is kötelessége lesz. Azonban míg a hivatalnak évtizedes gyakorlata van a versenyjog alkalmazásában és a közösségi versenyjog fogalmainak és összefüggéseinek, a sok ezer oldalas joganyag megértésében, addig a bíróságok nem rendelkeznek ilyen háttérrel. Különösen fontos tehát, hogy érdemi és jelentős lépések történjenek a bírói kar versenyjogi képzésének terén. Büszkén számolhatok be arról, hogy működőképesnek látszó együttműködést alakítottunk ki a Legfelsőbb Bírósággal annak érdekében, hogy a rendelkezésünkre álló szakmai eszközökkel magunk is segítsük a közösségi versenyjog bírósági alkalmazását.

Tisztelt Ház! A Versenyhivatal növekvő szerepet játszik a régión belüli versenyhatóságok kapcsolati hálójában. A környező országok versenyhatóságaival történő együttműködés már a csatlakozást megelőzően is napirenden volt.

(17.20)

Konkrét eljárások kapcsán a hivatal több alkalommal is kapott különféle információkat a szlovák, a román vagy a lengyel versenyhatóságtól, külföldi versenyhatóságok megkeresésére pedig szolgáltatott is információkat. Az ilyen együttműködés törvényszerű, tekintetbe véve a sok esetben egymásba nyúló vagy összekapcsolódó piacokat, vagy azt a körülményt, hogy sok esetben azonos piaci szereplők játszanak meghatározó szerepet a régió országaiban. Az együttműködés erősítése érdekében alapította a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák és a szlovén versenyhatóság a közép-európai versenykezdeményezést, melynek létrehozásában a magyar Versenyhivatal kulcsszerepet játszott, valójában kezdeményező szerepünk volt. A regionális együttműködés keretében a hivatal 2003-ban két workshopnak adott otthont.

A Versenyhivatal nemzetközi színtéren tanúsított aktivitása is közrejátszott abban, hogy az OECD Magyarországot választotta ki egy regionális versenypolitikai oktatási központ kialakítására. Az elképzelések szerint az OECD versenyjogi részlege és a magyar Versenyhivatal közösen működtetné a központot, amely a régióban a FÁK országaiban, valamint a Balkán államaiban tevékenykedő kormányzati tisztviselőknek, szakértőknek biztosítana versenyjogi képzéseket. A fejlemények alapján büszkén állíthatom, hogy a Versenyhivatal növekvő szerepet játszik és növekvő tekintélyre tesz szert a régióban.

Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Immár hagyomány, hogy az éves beszámolóban előző évi tevékenységünk és tapasztalataink nyomán megfogalmazódott javaslatokat teszek. Az idei javaslatok közül elsőként a szabályozási reform felelevenítésének sürgetését emelem ki. Az írásos beszámoló részletesen is kifejti, miért lenne fontos a szabályozási reform újraindítása. A szabályozási reform lényege egyrészt a piacokra és a versenyre történő nagyobb támaszkodás, másrészt pedig az előbbivel összefüggésben a dereguláció. Anélkül, hogy itt és most a kormányzat legújabb, az egészségügyi átalakítással kapcsolatos konkrét elképzeléseiről állást foglalnék, örömmel állapítom meg, hogy annak legalapvetőbb jegyei hasonló irányba mutatnak. Az újraszabályozás javaslatunk szerint olyan hivatásrendi szakmákra is kiterjedne, mint a közjegyzők, a könyvvizsgálók, az építészek, az ügyvédek, ezen túl a kábeltelevíziós piac hosszú távú, kiszámítható működése szintén szabályozást igényel, több év versenyhivatali tapasztalata alapján mondhatom ezt.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elmondottak alapján fogadják el a Versenyhivatal 2003. évről szóló beszámolóját.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu